„A nők elleni erőszak a világon a második legsúlyosabb betegséggé nőtte ki magát” – ezt mondta Sebastian Bako, az Avon Duna-csoport ügyvezető igazgatója csütörtökön, az Élet-érték alapítvánnyal közösen rendezett sajtótájékoztatón. A szakemberek szerint jelentősen visszaszorítaná a bántalmazásokat, gyilkosságokat, ha önálló törvényi tényállás születne a családon belüli erőszakra.

Ehhez május elsejéig ötvenezer aláírásnak kell összegyűlnie, ezután a parlamentnek napirendre kellene tűznie a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő szabályozásának témakörét. Egy éve már kezdeményezett hasonló akciót az alapítvány, akkor a határidő lejártáig több mint 49 ezer aláírást gyűjtöttek, így az ügy nem került a parlament elé. Halász Pálma, az alapítvány elnöke úgy fogalmazott: „itt nem törvényalkotásról, hanem életekről van szó”.

Hét éve tart a fél év

Az ENSZ főtitkára 2005-ben fél év haladékot adott a magyar államnak, hogy önálló büntető törvénykönyvi tényállásban szabályozza a családon belüli erőszakot, ám ez azóta sem történt meg. A magyar politika az elmúlt években többször is bizonyságát adta, hogy nehezen képes hozzáfogni a kérdés rendezéséhez: Sólyom László 2009-ben kapásból az Alkotmánybírósághoz továbbította a családon belüli erőszak megfékezésére elfogadott távoltartási törvényt, és az AB azt állapította meg, hogy az akadályozza az érintettek mozgásszabadságát – szakmai szervezetek értetlenségét kiváltva ezzel. Szakmai szervezetek bírálták ebből a szempontból a tavaly elfogadott családvédelmi törvényt is, mert ez sem tér ki a problémára. Két éve is indult aláírásgyűjtés, de akkor sem volt eredményes az akció.

Demonstráció a családon belüli erőszak áldozataiért: a törvényhozók hét éves késésben vannak

MTI / Sándor Katalin

A hatóságok számára azért is nagyon nehezen megfogható a családon belüli erőszak, mert az esetek 95 százalékában zárt ajtók mögött marad, az áldozat pedig saját szégyeneként éli meg a bántalmazást. Sebastian Bako szerint a legnagyobb probléma, hogy tabuként kezelik a családon belüli erőszak kérdését, pedig az egész társadalomra rossz hatással van. Az igazgató elismerte, hogy ötvenezer aláírás nem oldja meg a problémát, de szerinte már az is eredmény, ha az emberek beszélni kezdenek róla.

Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület szakértője elmondta: kormánytól függetlenül minden ciklusban megfelelőnek tartották a honatyák az erőszakra vonatkozó jogszabályt. A szakértő szerint ez speciális szabályozást igényel, mivel a jelenlegi szabályozás a sorozatos bűncselekmények folyamatából csak egyetlen esetet ragad ki. Konkrét példaként említette azt a tárgyalást, ahol a bíró többször elmarasztalta és pénzbírsággal fenyegette a sértettet, mert nem a kiragadott esetről, hanem a bántalmazási folyamat egészéről beszélt. Korábban közöltünk összeállítást a gyakran elképesztő bírói gyakorlatról a családon belüli erőszak ügyében.

Spronz Júlia hangsúlyozta, hogy a bántalmazóknál a dühkitörést az úgynevezett „nászút periódus” követi, utalva azokra a konkrét esetekre, amikor a férfi az erőszakot követően a kórházba visz virágot párjának. A jelenlegi büntető törvénykönyv ezeket az eseteket nem tudja megragadni – fogalmazott a szakértő. Véleménye szerint jelenleg nem megfelelő a szankció, ahogy fogalmazott, „a pénzbírság és a felfüggesztett szabadságvesztés nem visszatartó erő”. Elmondása szerint ott hatékony a jogszabály, ahol a civileket bevonják a törvényalkotásba, és a rendőrségnél, valamint a bíróságon erre a területre specializálódott egységek vannak.

Marad az utca?

Urbán Erika, a Sorsunk és Jövőnk Alapítvány elnöke jelenleg négy, a családok számára menedéket nyújtó átmeneti otthont, valamint egy gyermekjóléti szolgálatot üzemeltet. Tipikus példaként említette, hogy a munkahelyeken történő zaklatás vagy feszélyezettség elől el tudunk menekülni, de egy bántalmazott anya esetében ez nem ilyen egyszerű – mondta. Egy 2006-os adat szerint az átmeneti szállásokon negyven euróba kerül naponta egy személy ellátása, de még itt sem tudják mindig megfelelő biztonsággal elhelyezni a sértetteket, a bántalmazó ugyanis gyakran rátalál, és tovább zaklatja, terrorizálja a sértett felet – hangsúlyozta Urbán.

A nő ebben az esetben csak az utcára tud menekülni, az esetek többségében a bántalmazó marad a lakásban, és az évekig tartó pereskedés során eladja vagy használhatatlanná teszi, arra pedig nem volt példa, hogy egy hajléktalan anyának ítéljék meg a gyámságot – reagált Halász Pálma. Kiemelte: a pereskedés során a gyermek lelkivilága sérül a legjobban. Statisztikai adatok szerint a legtöbb bántalmazó gyermekkorában maga is hasonló példát látott. Az első tanulási forma az utánzás, de nem mindegy, hogy milyen mintát követünk – fogalmazott az Élet-érték alapítvány elnöke.

Az aláírásgyűjtési kampányhoz készült egy rövidfilm is. Arra a kérdésre, hogy a kampány hogyan tudja megváltoztatni az emberek hozzáállását az erőszakhoz, Sebastian Bako azt mondta: „látom, ahogy a film után megváltozik az emberek tekintete, és ez csak negyven másodperc”. Ez többet is meg tud változtatni, mint a törvény, „a változás nélkül Magyarország halott hely lesz” – fogalmazott az igazgató.