Schmitt privilégiumai

Schiffer András, az LMP képviselője közölte, egyetértenek azzal, hogy a volt köztársasági elnökökre is vonatkozzon törvény, ezzel is elismerve közéleti szerepüket. Az azonban problémát vet fel, hogy a volt államfőt megillető privilégiumokat a sarkalatos törvényekbe akarják foglalni. Ez nem másról szó, mint a Schmitt Pálnak járó kiváltságoknak az alaptörvénybe foglalásáról. Önöknek nem fontos az emberek szociális biztonsága, de a volt köztársasági elnök privilégiuma igen! Harangozó Tamás az MSZP részéről azt mondta, hogy ezzel tízmillió forintokat szórnak el adófizetők pénzéből, a Fidesz ezzzel a pofátlan végkielégítések kormánya lesz. Nem látják önök, hogy emberek millióit csapják arcul? - kérdezte a szocialista politikus. Ha így haladnak, a hátralévő két évet nem töltik ki - tette hozzá. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) megkérdezte, miért kell megváltoztatni az alaptörvényt. Jogilag nem megalapozott és az emberek méltóságát is sérti. Mi nem támogattuk korábban ezt az alaptörvényt, viszont egyértelmű volt, hogy mi a köztársasági elnök jogállása. Ezt akkor a Fidesz még jónak mondta. Három olyan személy van, akiről volt köztársasági elnökként szó van, és az utolsó, Schmitt Pál esetében a módosításnak kimondottan rossz üzenete van. Neki önmérsékletet kellene tanúsítania - vélte Gaudi-Nagy Tamás. Lamperth Mónika (MSZP): az alkotmányügyi bizottságban megkérdezték, mi indokolja azt, hogy változtatni kell a szabályokon. Az alaptörvényt, ha már módosítani akarják, azokban a kérdésekben kellett volna, amelyek az emberek számára különösen fontosak. Szilágyi György a Jobbik részéről azt mondta, hogy megpróbálják magukat bebetonozni, ez a törvény semmi másról nem szól, és aFidesz után következő kormányok, így a Jobbik-kormány nyögje a terheit. Schiffer András ezek után megjegyezte, várna egy magyarázatot arra, miért szükséges a volt köztársasági elnök privilégiumainak kétharmadhoz kötése.

A DK az LMP-s javaslat mellett

Családtervezés Fidesz módra? - tette fel a következő kérdést az MSZP-s Varga László. Még ötletnek is rossz, hogy Magyarországon új adókat vessenek ki. Az emberek ugyanis így nem tudnak tervezni - mondta Varga László -, a jogbiztonságot kérdésessé teszi. A kormány ne a szegényekkel fizetesse meg saját kormányzásuk árát - közölte, megjegyezve, hogy rossz az irány. Kolber István, a Demokratikus Koalíció tagja közölte, támogatják Vágó Gábor és Scheiring Gábor javaslatát. Az egykulcsos adó antiszociális és igazságtalan - hívta fel a figyelmet a politikus. "Önök nem mernek a tehetősek vállára több terhet tenni!" Scheiring Gábor megköszönte az egyöntetű ellenzéki támogatást és leszögezte, hogy az általa benyújtott törvényjavaslat csökkentheti a gazdasági élet kiszámíthatatlanságát. "Nem az adóötlettel van bajunk, a mi javaslatunk csupán megköti a kormány kezét, hogy évente kétszer lehessen új adót kivetni." Az Országgyűlés 89 igennel és 255 nemmel egy tartózkodás mellett elutasította a törvényjavaslat tárgyba vételét.

LMP: kétszer legyen módosítható évente az adótörvény

Az LMP azt szeretné elérni, hogy vegyék tárgysorozatba azt a javaslatukat, amely szerint évente maximum kétszer lehessen adótörvényeket módosítani. A párt szerint az oligarchákon kívül senki nem tudja, mi van az egyes törvényekben.

A Jobbik támogatja a törvényjavaslatot, mert szerinte "egy normális országban erre nem lenne szükség, nem kell törvénybe foglalni, hogy előre köszönjünk a nőkre, vagy hogy kopogjunk, ha valahova bemegyünk, de itthon nem árt az önkorlátozás."

Vége az interpellációknak

Vége az interpellációknak - mondja a házelnök, most a részletes vitára bocsátások következnek.

Jobbik: minden fronton a revízióért

Gaudi-Nagy Tamás újra visszatér Trianonhoz. "Egy diktátumot elfogadni soha nem lehet, és az önrendelkezés jogáért küzdenünk kell, felül kell vizsgálnunk. A felülvizsgálat más szóval revíziót jelent. Minden fronton ezért kell küzdenünk, egyedül a magyarság számára nincs még megnyugtató változás. A Székely Nemzeti Tanács Erdélyben ezt tűzte a zászlajára. Kívánja-e a kormány ezt a törekvést teljes mellszélességgel támogatni? Székely testvéreinkkel együtt várom a válaszát" - fogalmazott a jobbikos.

Semjén Zsolt helyett Rétvári Bence a kijelölt válaszadó. "Az alaptörvény világosan fogalmaz: Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyar emberekért."

Gaudi-Nagy felháborítónak tartja, hogy egy ilyen fontos kérdésnél Semjén kimegy a teremből. "Igen vagy nem? A magyar ember világosan beszél. Itt az ideje annak, hogy a székelyek mellé álljon a magyar kormány" - mondja most már indulatosan Gaudi-Nagy.

Munka, kenyér és tisztességes bér

Nyakó István (MSZP) azt szeretné tudni, miben reménykedhet az ifjúság, amikor a KSH adatai szerint minden negyedik fiatalnak nincsen munkája. A 30 év alattiak fele külföldre menekülne, idéz egy Tárki-jelentést Nyakó. "Munka, kenyér és tisztességes bér a megoldás" Nyakó szerint.

Czomba Sándor államtitkár megköszöni Nyakónak, hogy a parlament elé hozta a témát. "Ez egész Európában hatalmas probléma" - mondja Czomba, aki pozitívumként hozza fel a Start-kártyát, amiből már 30 ezer darabot váltottak ki. Támogatni fogják azokat a fiatalokat, akik saját vállalkozást akarnak indítani, a gyakornoki programra is lesz pénz. "Ennél nagyobb a baj. Az 58 ezer álláskereső egy nagy részének semmilyen képzettsége nincsen, ez a baj."

LMP: drámaian visszaestünk

Szilágyi László szerint Magyarország drámaian visszaesett az európai egészségügyi listán. Nincs betegjogi központ, így ez nem is csoda - mondja az LMP-s politikus. Szerinte a szűrések elérése romlott, a gyógyszerellátás esetében is romlottak a mutatók, a tájékoztatás terén is rosszul állunk. Hogyan szeretné a tendenciákat megfordítani a kormány? Szilágyi kíváncsian várja Balog válaszát.

Az Emmi első embere szerint valósak a problémák, bár nem érti, Szilágyi számlálója miért csak az elmúlt két évre vonatkozik, és ezután hosszasan elmúltnyolcévezik. "Még nem értünk az út végére, de a negatív folyamatokat részben sikerült megállítani: a kórházi adósságállomány részben csökkent, nőnek a bérek, de nem szűnt meg a betegjog, mert a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ezt ellátja. Kiemelten figyelünk a rákszűrésekre, a különböző népegészségügyi programokra. A gyógyszerhelyzetet sem hagyja ki a sorból, erről a szokásos szlogent mondja.

Szilágyi szerint ezt a jelentést nem lehet elbagatellizáni. "Azt ígérték, hogy megmentik az egészségügyet, ami nem sikerült, mert a rendszer az összeomlás szélén van." Ebből kiderül: a képviselő a választ nem fogadta el, szemben az Országgyűléssel.

Jobbik Konkrét Szávay István

A felvidéki magyarokat ért sérelmekről kezd hosszas felsorolásba a jobbikos Szávay. "Önök továbbra is hallgatnak: milyen konkrét lépéseket tesznek a folyamatos jogsértések ellen, konkrétan a nyelvtörvény visszavonására." A "konkrét" szó ebben a kérdésben több mint tíszer hangzott el, s valamennyi konkrét szót jól meg is nyomta hozzá.

Németh Zsolt nem érti, az-e a baj, hogy hallgatnak, vagy az, ha párbeszédet folytatnak. A nyelvtörvénnyel kapcsolatban értünk el eredményeket, az állampolgársággal kapcsolatban is megoldást szeretnénk - mondja az államtitkár.

Hiller egyértelmű kérdésre egyértelmű választ vár

"Egyszerű és egyértelmű kérdéseket teszek fel, ezért egyértelmű és egyszerű válaszokat várok - kezdte felszólalását a felsőoktatásról Hiller István. "1. Tovább csökkentik-e az állami helyek számát? 2. Kevesebb pénzt terveznek-e adni a felsőoktatásnak? 3. Van-e olyan tervük, hogy növelik a tandíjas, és csökkentik az államilag finanszírozott helyek számát?"

Balog hálás azért, hogy Hiller feltette a kérdéseket, mert így el tudja oszlatni a kételyeket. Nem, nem csökkentjük az állami helyek számát, a felsőoktatás finanszírozását most gondoljuk újra, a felsőoktaási intézményeket meg kell erősíteni. Tandíj nincs, 10-ből 7-en az állam pénzén tanulhatnak.