A parlament alkotmányügyi bizottságában már hétfőn vita bontakozott ki arról, hogy mikor lehet a jogtalan támadást élet elleninek tekinteni. A kormány és a szakbizottság többsége is egyetértett Mengyi Roland és Papcsák Ferenc fideszes képviselők kezdeményezésével, hogy a lakásba éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve vagy csoportosan történő behatolás elhárításakor ne legyen a büntetlenség feltétele, hogy fennállt a személy elleni támadás veszélye.

Az akkor támogatott módosítások alapján a kertbe behatoló tolvaj támadását viszont csak akkor lehet élet elleninek tekinteni, ha azt fegyveresen követik el és a személy elleni támadás veszélye is fennáll. Vas Imre (Fidesz) most ez utóbbi megkötést is törölné, mondván, hogy egy fegyveres tolvaj észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy "további elemzést" végezzen arról, a behatoló milyen célból tart magánál fegyvert, minden esetben vélelmezheti a személye elleni támadás veszélyét.

A kormány már hétfőn kinyilvánította, nem támogatja a jogos védelem szabályainak olyan kiterjesztését, hogy büntetlenséget kapjon, aki az élet kioltására is alkalmas eszköz telepítésével - például a kerítésbe vezetett árammal - védi magát vagy tulajdonát és a támadó halálát okozza, s csak az élet kioltására alkalmatlan eszközzel adna lehetőséget a büntethetőséget kizáró ön- és tulajdonvédelemre.

Szinte biztosan változhatnak ugyanakkor a jogos védelem szabályai annyiban, hogy a kormány, a Fidesz, az MSZP és a Jobbik sem írná elő az önvédelem arányosságának követelményét. Az új büntetőkódex így azt rögzítheti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.