Levelükben az iskolai vezetők arra mutattak rá, hogy az esélyegyenlőség, a szabad vallásgyakorlás és a hagyományok őrzése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlennek tartják, hogy héberből a jövőben is lehessen érettségi vizsgát tenni.

A levél aláírói között szerepelnek a bejegyzett magyarországi zsidó felekezetek vezetői, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora, az Izraeli Kulturális Intézet vezetői, a héber nyelvet oktató középiskolák pedagógiai és vallási vezetői, a héber nyelv érettségitétel-készítő bizottságának vezetője és tagjai, továbbá több magánszemély.

Az iskolavezetők közleményükben azt írták, a héber egyfelől klasszikus nyelv, amely a zsidó-keresztény kultúra szerves része. Másfelől ugyan formálisan nem nemzetiségi nyelv, de a zsidó családok jelentős része jelenleg is őrzi a zsidó hagyományokat, amelyek "szimbolikus megtartója az országban több iskola által oktatott héber nyelv".

Emlékeztettek arra: a június elsejei kormányrendeletből az derül ki, hogy a héber nyelv nem szerepel a tételesen felsorolt érettségi vizsgatárgyként megjelölt idegen nyelvek között. Mivel a magyarországi zsidóság nem nemzetiség, a törvény által vizsgatárgyként megjelölt nemzetiségi nyelvek közé sem sorolható be.

Felhívták a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a módosítás tervezetének elkészülte és a kormányrendelet megjelenése között eltelt időben bizonyos nyelvek visszakerültek az érettségi vizsgatárgyak közé.

Kitértek arra is, hogy a héber nyelv mint érettségi vizsgatárgy megszüntetésének tervezetére reagálva május 2-án a három magyarországi zsidó iskola aláírásával, a héber érettségitétel-készítő bizottság levelet írt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak, felhívva figyelmét a héber nyelv, mint érettségi vizsgatárgy fontosságára, erre azonban nem érkezett érdemi válasz.

Múlt csütörtökön Verő Tamás rabbi azt közölte, május 2-ai levelükben egyebek mellett azt írták, "természetesen egyetértünk azon törekvéssel, miszerint a vizsgarendszerre vonatkozóan is alkalmazni kell a költséghatékonyságot", ugyanakkor hozzátették, hogy a héber nyelv ismerete nélkül sem a zsidó vallás gyakorlata, sem pedig az etnikai kisebbségi létezés feltételei nem biztosítottak.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTI megkeresésére akkor az érettségi változásait rögzítő kormányrendeletben foglaltakat a vizsgarendszer ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakításának szándékával indokolta.

Közleményében rámutatott: az érettségi változásait rögzítő kormányrendelet elfogadása után érkezett hozzájuk a megkeresés a héber nyelv érettségi vizsgájának ügyében. Mint írta, a rendelet egyik célja, hogy "az európai gyakorlattól eltérően indokolatlanul sok választható tantárgyak számát csökkentse", valamint "biztosítsa a vizsgarendszer áttekinthetőbb, ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakítását".

A kormányrendelet szerint a jövőben angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolában oktatottakból érettségizhetnek a diákok - tette hozzá.