Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Orbán makacs vitája az unióval a jegybanki vezetők esküjéről

Korántsem csupán szimbolikus jelentőségű, hogy a jegybanki vezetők felesküdjenek-e az új alaptörvényre. Esküjük alapján ugyanis a kormány a költségvetés helyzetére hivatkozva cselekvésre késztethetné az MNB-t.

  • Csabai Károly, Babus Endre Csabai Károly, Babus Endre
  • +${remainingCount} szerző
Orbán makacs vitája az unióval a jegybanki vezetők esküjéről

Nem vagyok benne biztos, hogy a jegybanki vezetők eskütételi kötelezettségének eltörlése ésszerű, de ha az Európai Bizottság (EB) ragaszkodik hozzá, ezt is megfontoljuk – ütött meg békülékeny hangot Orbán Viktor január 19-ei strasbourgi sajtótájékoztatóján. A kormányfő azért került lépéskényszerbe, mert Brüsszel két nappal korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a tavaly decemberben elfogadott jegybanktörvény fél tucat kitétele, valamint amiatt, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonását lehetővé tevő új jogszabály Simor András jelenlegi jegybankelnököt a majdani közös szervezet alelnökévé fokozná le. Ám a José Manuel Barroso EB-elnökkel lezajlott találkozója után Orbán már csak arra mutatott hajlandóságot, hogy az eskü szövegéről tovább egyeztessenek. A napokban Brüsszelnek elküldendő válaszlevelében a kormány – lapértesülések szerint – azt közli majd, kész lemondani arról, hogy képviselője részt vegyen az monetáris tanács (mt) ülésein. Noha ezt a Pénzügyminisztérium, majd annak 2010. májusi megszüntetése után a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik tisztségviselője szavazati jog nélkül már húsz éve megteszi – jegyezte meg Orbán a Le Monde című francia napilapnak adott múlt szombati interjújában.

Simor András a kormányfő szobájában. Szavát vennék
MTI / Kovács Tamás

Az is kikerülhet a friss jegybanktörvényből, hogy az mt-ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, valamint az, hogy a parlament javasolhatja az mt tagjainak menesztését. Egyúttal lemondanának az MNB–PSZÁF-összevonás lehetőségéről is.

Két dologhoz viszont továbbra is ragaszkodik a kormány: a jegybanki tisztségviselők eskütételéhez és kétmillió forintos havi jövedelemkorlátjukhoz. Mindkettő Orbán azon felfogását tükrözi, hogy az MNB állami intézmény, s mint ilyen, irányítóira is ugyanazon szabályoknak kell érvényesülniük. Még ha e megközelítés a kereskedelmi bankokétól jóval elmaradó fizetések kapcsán azzal a veszéllyel jár is, hogy nehéz lesz majd alkalmas utódot találni a 2013 márciusában távozó Simor helyére. Nem kizárt azonban, hogy az immár Orbánnak kedves jelölt meggyőzése végett a kormánypárti többség eltörli majd a most az EU-val szemben bőszen védelmezett jövedelemkorlátot. Ahogy 2010 őszén is szívfájdalom nélkül többszörözték meg az MNB felügyelőbizottsági elnökének jussát, miután e pozíciót az Orbán-kormány 1998–2000 közötti pénzügyminisztere, Járai Zsigmond foglalta el.

Simor András a kinevezésekor
MTI/ Kovács Tamás

Az alkotmányos intézmények vezetőinek eskütétele olyan aktus, ami nélkül a közjogi tisztségviselők nem léphetnek hivatalba Magyarországon. Az MNB elnökére nézve ez éppúgy igaz, mint például a parlamenti képviselőkre vagy az alkotmánybírákra. Mivel az eskütörvény csak Simor és két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc 2007-es beiktatása után, 2008 nyarán lépett hatályba, a trió a házszabály szövege alapján esküdött fel, a köztársasági elnök előtt. Ez utóbbi körülményen az új jegybanktörvény sem változtat, az eskü szövege azonban módosult. Míg Simorék hazájukhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez fogadtak hűséget és azt, hogy feladataikat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítik, addig az új verzióban az eskü Magyarországra és annak alaptörvényére vonatkozik, és arra, hogy az eskütevő a magyar nemzet javára gyakorolja tisztségét.

Magyarország uniós tagsága folytán a jegybank vezetőjének helyzete annyiban kétségkívül speciális, hogy nemcsak a hazai jogszabályok kötik, hanem az Európai Központi Bank (EKB) alapokmánya is. Az EKB konvergenciajelentése erre tekintettel feszegette már 2010 végén, hogy a jegybank vezetője ne csak a nemzeti alkotmányra tegyen esküt, hanem a Központi Európai Bankok Rendszerének statútumára is. Az EKB felvetésére akkor az NGM közleményben úgy reagált, hogy az MNB teljes jogi integrálása az eurórendszerbe valóban indokolt, de csak az euró bevezetéséhez kapcsolódóan. Ezeket az NGM által jórészt technikainak minősített módosításokat az euró bevezetése előtt mintegy két évvel célszerű kezdeményezni – tette hozzá –, mondván, eurózónán kívüli tagként ennek nem lenne gyakorlati értelme, az EU-szabályok pedig meg is változhatnak a következő években.

Ami az MNB vezérkarának az új alaptörvényre teendő esküjét illeti, e kérdés Simor szerint csak a jövőre hivatalba lépő új elnök esetében lesz majd aktuális. Az új alaptörvény a majdani eskütevők számára egy sajátos rendelkezést is tartalmaz: az „N” jelzetű szakasz kimondja, hogy „Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti”. Ennek betartása ugyan elsősorban az Országgyűlés és a kormány kötelessége, ám azt más állami szerveknek – tehát az MNB-nek is – tiszteletben kell tartaniuk. A fiskális fenntarthatóság elvének deklarálása a jövőre nézve azzal a következménnyel járhat, hogy a végrehajtó, illetve törvényhozó hatalom a büdzsé helyzetére hivatkozva megkísérelheti majd elérni a jegybanknál, hogy az valamit tegyen, vagy éppen ne tegyen. E paragrafus a hatalommegosztás immár ugyancsak kodifikált elvének ellensúlyozását látszik tehát szolgálni: végső soron együttműködésre is kényszeríti a „jó” költségvetési gazdálkodás érdekében a független alkotmányos intézményeket. Az eskütevők fogadalma tehát – a költségvetés ügyében kompetens személyek esetében – ezentúl e kooperációs kötelezettséget is magában foglalja Magyarországon.

BABUS ENDRE, CSABAI KÁROLY