Szigorítana a kormánypárt a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerén, hogy ne forduljon elő az, ami egy hónappal ezelőtt a korrupció gyanús ügy vizsgálata során derült ki, hogy a gyanúsított rendőri vezetők átestek ugyan a kötelezően előírt nemzetbiztonsági átvilágításon, de nem derülnek ki a kockázati tényezők. Ennek érdekében módosítanának a nemzetbiztonsági szolgálatokról és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényeken, hogy az érintettek akár szúrópróba szerűen is ellenőrizhetőek legyenek egy évben legfeljebb két alkalommal.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja, hogy kiderítse, a fontos és bizalmas munkakörre jelöltek, illetve az ilyen munkakört betöltők tevékenységük során törvénytelen céllal befolyásolhatóvá, támadhatóvá válhatnak-e. A C típusú ellenőrzést a jelenlegi szabályozás alapján az illető kijelölése, megbízása előtt, valamint a munkakör betöltése alatt legalább ötévenként kell végrehajtani.

Az átvilágítás egy közel ötven kérdést tartalmazó kérdőív kitöltésével kezdődik. A személyes adatokon túl „vallani kell” többek között a házastárs gazdasági érdekeltségének külföldi kapcsolatáról, illetve, hogy a vizsgálat alá eső ellen, vagy házastársával (élettársával) szemben indult-e büntető, szabálysértési, fegyelmi, vagy kártérítési eljárás. Nyilatkozni kell házasságon kívüli szexuális kapcsolatról, esetleg homoszexuális viszonyról, valamint el kell árulni azt is, hogy az illető fogyaszt-e alkoholt, esetleg drogot, volt-e elvonókúrán és jeleznie kell, hogy tud-e olyan kockázati tényezőről, amely miatt kompromittálható vagy zsarolható lehet.
 
Az adatlapon közöltek ellenőrzésére legfeljebb három olyan személyt – nem rokonokat – kell megadni, akik tárgyilagos véleményt adhatnak a vizsgáltról. Ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai – nyíltan és operatív eszközökkel (lehallgatással, megfigyeléssel) – elkészítik a környezettanulmányt az illetőről. Erre legfeljebb hatvan nap áll rendelkezésre. Mind a kitöltött kérdőív, mind az ellenőrzés során beszerzett adatok államtitoknak minősülnek.

A bebukott jobbikosok és Doszpot Péter

Emiatt nem derült ki az sem, hogy két évvel ezelőtt a Jobbik négy országgyűlési képviselője, a rendészeti bizottságba jelölt Balla Gergő, Endrésik Zsolt és Schön Péter, valamint a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt Staudt Gábor miért bukott meg a C típusú átvilágításon. Arra sem volt konkrét magyarázat, hogy milyen kockázatokat tárt fel a nemzetbiztonság a vám- és pénzügyőrség (ma Nemzeti Adó- és Vámhivatal) különleges ügyek főosztályának vezetésére pályázó Doszpot Péterrel kapcsolatban 2003-ban. Az akkori szocialista országgyűlési képviselőnek, aki a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának vezetőjeként vált ismertté, állítólag a rendőri múltjában akadtak magyarázatra szoruló esetek. A HVG-nek akkor volt kollégái név nélkül megerősítették, „számos alvilági informátor jelezte, hogy Doszpot az indokoltnál bensőségesebb viszonyt ápol az éjszaka prominenseivel.” Minderre Doszpot Péter annyit reagált, hogy a „rendőrök bűnözőkkel foglalkoznak”.

A mostani gyakorlat nem szűrte ki a korrupciót a rendőrök között

MTI / Lakatos Péter

A Belügyminisztériumban már tavaly november eleje óta egy munkacsoport dolgozik a jogszabály felülvizsgálatán, mivel a tárcánál is úgy gondolják, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés jelenlegi rendszere nem alkalmas a biztonsági feltételek megfelelőségének vizsgálatára. A hvg.hu által megkérdezett volt rendőrök szerint a vizsgálat rutinszerűen történik, az operatív részét elhanyagolják, így a fontos kockázati tényezők nem is derülnek ki. Egyikük név nélkül elmesélte, előfordult az is, hogy a vizsgált személy családtagjától érdeklődtek arról, milyen információval rendelkezik az illetőről. „Ez szakmaiatlan, ugyanúgy, mint az, hogy a C típusú átvilágítás operatív részét elhanyagolják. Ennek részben az az oka, hogy nincs elég ember és kevés az idő. Ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a titkos információgyűjtésre, akkor kibuknának azok a dolgok, amelyek bizonyos fontos pozíciót betöltők esetében kockázati tényezőt jelentenek munkájukban”.

Egy másik, egykor rendészeti területen dolgozó forrásunk szerint a legfontosabb az lenne, hogy a kérdőív elemzése után határozzák meg, milyen célja legyen a vizsgálódásnak, például irányuljon a vagyoni helyzetre, az illető kapcsolatrendszerére, a szokásaira, ami által esetleg zsarolható valaki. Forrásunk úgy vélte, a jelenlegi C típusú vizsgálat is jó lenne, ha megfelelően végeznék el. Ezzel együtt szerinte nem baj, ha szigorítanak az ellenőrzésen, és többször is végrehajthatóvá teszik, mert akkor mindig frissül a megfigyeltről meglévő anyag.

Egy volt rendőr szerint a vizsgálaton semmit nem kellene változtatni, mert az, ha megfelelően és alaposan elvégzik, kimutatja, hogy egy adott munkakör betöltésére alkalmas-e az átvilágított személy. „Amennyiben ezen kívül a munkája során bármilyen gyanú keletkezik arra, hogy valaki (legyen az egy vezető) visszaélést vagy bűncselekményt követ el, akkor nyomozást indíthatnak vele szemben, akár operatív módon, titkosszolgálati eszközök (telefonlehallgatás, lakás betechnikázása, megfigyelés) bevetésével is.

Kocsis Máté szerint kell

A Kocsis Máté által benyújtott törvénymódosító javaslat, amely ősszel kerülhet az Országgyűlés elé, egy évben két alkalommal bármikor elvégezhetővé teszi – harminc napos határidővel – a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását.  A beterjesztő a hvg.hu-nak azt mondta, szükségesnek tartja a szigorítást és a folyamatos ellenőrzés lehetőségének biztosítását. „Azoknak, akiknek munkájuk ellátásához szükségük van erre a legszigorúbb ellenőrzésre, tudomásul kell venniük, hogy bármikor újra áteshetnek egy teljes körű vizsgálaton” – mondta Kocsis Máté. Személyiségi jogi problémák ezután sem merülnek majd fel, mivel az érintette az átvilágításhoz egyébként is hozzájárulnak.

A tervezett változtatásokat túl szigorúnak tartja Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. Ő a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a megbízhatósági ellenőrzések bevezetésével sem értettek egyet. (Ennek keretében akár bűncselekmény elkövetésére is buzdíthatja a rendőrt a „csali” személy annak érdekében, hogy kiderüljön, korrumpálható-e az illető, a gyakorlat nagy felháborodást váltott ki az állomány tagjaiban.) „Szükség van az ellenőrzésre, de azok nem csak túl szigorúak, hanem az azokat végzők kontrollja sem megfelelő” – mondta. A szakszervezeti vezető úgy vélte, hogy sok olyan eszköz van jelenleg is, amelyek révén a bűncselekményeket elkövetők kiszűrhetőek. „A jelenlegi szabályozás jó, ha azt alaposan végzik el. Ráadásul a vezetők körében ez a bevezetendő szigorúbb ellenőrzés félelmet okozhat, ami kihathat a munkájukra is, magánéletüknek pedig szintén nem tesz jót, ha szomszédjaikat sokszor „vegzálják” az átvilágítást végzők.