szerző:
Molnár Fruzsina
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sérültek, milliós anyagi károk – a kánikulás időszakokat záró hatalmas zivatarok idén sem kerültek el minket. A klímaváltozás lassan, de láthatóan fejti ki hatását, a katasztrófavédelem a károk megelőzését szorgalmazza.

Orkán erejű szél, felhőszakadás, öklömnyi jégdarabok, villámok, mennydörgés. Idén nyáron már több alkalommal élhettünk át apokaliptikus erejű viharokat, legutóbb múlt vasárnap csapott le égiháború az országra. A múlt hétvégi országos zivatar jelentős anyagi károkat, és több sérültet hagyott maga után. Agyagosszergényben egy focipálya közepébe csapott villám, ahol a vihar ideje alatt is folytatták a meccset a játékosok. Két fiatalembert újra kellett éleszteni, rajtuk kívül további 18 embert – köztük egy nézőt – ért a villámcsapás.

Vácon a Váci Világi Vigalom rendezvényét is telibe kapta a felhőszakadás, a kialakult tömegpánikban négyen megsérültek. Nagymaros és Szob között sárlavina öntötte el a vasúti pályát, Lovasberény és Vértesacsa között le kellett zárni a főutat a kialakult vízátfolyás miatt.

Budapestet sem kímélte a vihar, a  viharos szél miatti fakidőlések és a lezúdult nagy mennyiségű csapadék miatt több BKV-járaton fennakadás volt, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren mintegy fél órára le kellett zárni a kifutópályákat. A hétvégi vihar miatt több mint négyszázszor riasztották a tűzoltókat országszerte, legtöbbször fakidőlés és leszakadt ágak miatt. Két autóra is fa dőlt, az egyikben egy, a másikban két ember sérült meg.

A tavalyi év sem múlt el viharcsapások nélkül. Például július közepén négy megyében – Pest, Bács-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok – 69 ezer fogyasztó maradt áram nélkül és számos ház vált lakhatatlanná egy nagy erejű zivatar következtében. Ezen az éjszakán a tűzoltóknak országszerte több mint 1200 esetnél kellett beavatkozniuk. Az elmúlt évek legsúlyosabb következményekkel járó vihara kétségtelenül a 2006. augusztus 20-i volt. A tűzijáték elindításával egy időben hatalmas, orkán erejű, 100-120 kilométer/órás szélvihar és eső csapott le a Duna-parton összegyűlt tömegre Budapesten. A szerencsétlenségnek öt halálos áldozata és több száz sérültje volt.

Melegre hideg

A hatalmas viharokat a nyári hosszú, forró időszakokat lezáró hidegfrontok okozzák – magyarázta a hvg.hu-nak Cséki Gergő meteorológus. Az, hogy a vihar meddig tart, függ attól is, hogy az ezt okozó front csak átvonul-e az ország felett, vagy megreked a Kárpát-medencében, utóbbi esetben az ítéletidő akár napokig is eltarthat.
Az elkövetkező napokban folyamatosan melegedni fog az idő – közölte a hét további részében várható időjárással kapcsolatban a meteorológus, a hétvégre már 33 fokos kánikula várható. Sok napsütésre számíthatunk, eső nélkül.

Egyre több szélsőséges vihar jöhet a klímaváltozással
MTI / Mohai Balázs

A legközelebbi vihar kitörését hosszú időre senki sem tudja előre megjósolni, de a szakember kérdésünkre elmondta, ha a mostani kánikulára érkezik egy hidegfront, lehetséges egy, a múlt hetihez hasonló heves zivatar kialakulása. Erre a mostani becslések szerint leghamarabb a jövő hét közepén kerülhet sor.

Klímaváltozás több vihar

A kibontakozó klímajelenség nem lepte meg a szakembereket, a globális éghajlati modellek már előrevetítették, hogy Magyarországon a hosszabb, melegebb, erős viharokkal tarkított nyarak lesznek általánosak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) márciusban tette közzé az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről szóló 2011-es jelentésének Magyarországra vonatkozó részeit. Ebben az olvasható, hogy „Magyarországon a hőmérsékleti és csapadék szélsőségek intenzitásában és gyakoriságában is megmutatkoznak a változó éghajlat jelei. (…) A napi csapadékintenzitás nagyobb, különösen nyáron, ami arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok formájában hullik”.

A globális felmelegedéssel párhuzamosan nő a viharok gyakorisága, de ez nagyon lassú folyamat, nem bontakozik ki egyik évről a másikra, az is előfordulhat, hogy az évek során ingadozás figyelhető meg – válaszolt a hvg.hu kérdésére Mika János éghajlatkutató.

Igyekeznek megelőzni a károkat

Egy-egy hirtelen lefolyású, heves vihar esetén a rövid idő alatt beérkező rengeteg lakossági bejelentés fogadása és értékelése jelenti az első nagy feladatot, ezt követi az égiháború miatt keletkező – olykor több száz – káreset felszámolása – mondta el a hvg.hu-nak az Országos Katasztrófa Védelem munkatársa. 2011 nyarán több mint 6500 esetben kellett országszerte beavatkozniuk a tűzoltóknak és a katasztrófavédelem szakembereinek valamilyen, vihar következtében kialakult káresetnél. Idén június elseje és július 31. között 3500 alkalommal kellett kivonulniuk. A legtöbbször kidőlt fa vagy leszakadt ág okoz problémát, kisebb arányban víz- és épületkároknál vagy egyéb eseményeknél kell segíteniük a szakembereknek.

Annak érdekében, hogy ezek a károk megelőzhetőek legyenek, az idei évben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok több országos akció során ellenőrizték a vízelvezető árkokat, valamint jelenleg is tart a közutak és vasutak mellett található fásítások vizsgálata. A katasztrófavédelem a káresemények számának csökkenését várja az intézkedésektől.

Egy vihar, több százmilliós kár

A biztosítóknak is jelentős munkát adnak a heves zivatarok. A múlt hétvégi vihar miatt több mint 3000 bejelentés érkezett a Generali Biztosítóhoz.
A mai napig regisztrált károk becsült összértéke elérheti a 400 millió forintot. A viharok által leginkább érintett területeken – Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Komárom-Esztergom megyében – többszörösére nőtt a kárbejelentések száma az ebben az időszakban megszokottakhoz képest – írta közleményében Szikszai József, a Generali vagyon-kárrendezési igazgatója. A károk felmérése jelenleg is zajlik, az eddigi adatok alapján a legtöbb kárt az erős szelek okozták (69%), ezt követik a villámcsapások (16%), a felhőszakadás (10%) és a jégverés (5%) miatti ártalmak.

Az elmúlt évek viharjelenségeivel kapcsolatosan az OMSZ illetékese elmondta, hogy a klimatológiai adatbázisában rögzített széladatok szerint az utóbbi tíz évben az erős fokozatba tartozó, 100 km/ órás maximális széllökéssel járó viharok száma a rendkívül csapadékos, sok felhőszakadással tűzdelt 2010-es, és az azt megelőző 2009-es évben volt a legtöbb. Ezekben az években mintegy nyolc esetben alakult ki ilyen erősségű égi csapás. A megelőző években 2001-től 2008-ig átlagosan öt hasonló erejű vihar volt tapasztalható évente. 2011-ben, az eddigi legszárazabb évben, alacsony volt az erős széllel, felhőszakadással kísért események száma, legfeljebb 4 esetben rögzítettek 100 km/ órás széllökéssel járó eseményt országosan.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Százmilliós károkat okozott a vihar Szentendrén

Háztetők sérültek meg, fák dőltek ki, autók rongálódtak meg Szentendrén a vasárnap esti viharban. Az önkormányzat kára mintegy százmillió forint; a viharban senki sem sérült meg - közölte Kádár Kristóf, a szentendrei polgármesteri hivatal kommunikációs referense.

MTI/hvg.hu Baleset

Váci vihar: önkénteseket keres az önkormányzat a takarításhoz

Több millió forintos kárt okozott Vácon a vasárnap esti vihar, amelyben többen megsérültek, egy ember közülük súlyosan. A kár elhárításához a lakók segítségét kéri a polgármester – kedd reggel 9 órára a polgármesteri hivatal elé várják takarító eszközökkel együtt azokat, akik részt tudnak venni a helyreállításban.