A volt külügyminiszter újságíróknak elmondta: az azeriek már az ítélethozatal előtt kezdeményezték az eljárás átadását, az örmények a kezdettől tiltakoztak ellene.

Tájékoztatása szerint a közigazgatási tárca többször is kinyilvánította, hogy nem tartja helyesnek az ítélet végrehajtásának átengedését, a külügy pedig az átadás kockázataira - köztük az Azerbajdzsán és Örményország közötti fegyveres konfliktus veszélyére - hívta fel a figyelmet.

A szocialista politikus számot adott egy 2011 októberében kelt dokumentumról, amelyben Répássy Róbert igazságügyi államtitkár megállapítja, hogy tárcája továbbra sem kívánja átadni Ramil Safarovot, valamint tájékoztatja a Külügyminisztériumot az azeri igazságügy-miniszterrel áprilisban folytatott megbeszéléséről, így arról, hogy Azerbajdzsán tudomásul veszi a magyar fél döntését és "évekig nem kívánja felvetni az ügyet".

Kovács László megnézte a Schmitt Pál akkori államfő és Orbán Viktor miniszterelnök bakui látogatásakor készült iratokat is. A Külügyminisztérium által készített tárgyalási dossziéban mindkét ízben az a javaslat szerepelt, hogy azeri kérdés esetén Magyarország nyilvánítsa ki: nem támogatja Ramil Safarov átadását. A tárcánál azonban nincs írásos nyoma, hogy a kérdés előkerült volna a tárgyalásokon.

Tudható viszont, hogy a baltás gyilkos ügyvédje július 26-án - vagyis a kormányfő azeri útja után - kérte az ítélet végrehajtásának átengedését. Ehhez Navracsics Tibor igazságügyi miniszter augusztus 6-án járult hozzá - ismertette Kovács László. Hangsúlyozta ugyanakkor, a dokumentumokból nem derül ki, hogy a kormány, "félresöpörve az aggályokat", miért változtatott álláspontján, az viszont szerinte - a miniszterelnök szavaiból is - egyértelmű, hogy a történtekért Orbán Viktort terheli a felelősség.

Kovács László arra is kitért, a magyar kormány nem kért és nem is kapott garanciát arra, hogy a baltás gyilkos nem részesül kegyelemben a hazájában, Azerbajdzsán azt vállalta, hogy nem alakítja át az ítéletet, de az elnöki kegyelem lehetőségéről nem szólt a tájékoztatás. A szocialista politikus szerint ez azért hiba, mert a magyar kormány így nem vádolhatja Azerbajdzsánt egy nemzetközi egyezmény megsértésével, csak azzal, hogy az Európa Tanács vonatkozó egyezményének szellemiségét sértette meg.

Arra az újságírói kérdésre, hogy külügyminiszterként hozzájárult volna-e Ramil Safarov átadásához, Kovács László nemmel válaszolt. Megjegyezte: 2004-ben, amikor európai uniós biztos volt, informálisan megkeresték azeri diplomaták, de jelezte nekik, hogy nem akar segíteni nekik az ügyben, mert ellenzi a gyilkos átadását.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.