Brüsszel korábban már kifogásolta, hogy a hallgatók magyarországi munkavállalását előíró törvényjavaslat sértheti az uniós szabályokat, Magyarország mégis elfogadta azt. A törvény és az azt kiegészítő kormányrendelet azt írja elő, hogy az államilag támogatott helyekre felvételt nyerő hallgatók a diplomázásuk után a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell tölteniük 20 év alatt bármikor. Tehát egy hároméves alapképzésben részt vevő hallgatónak a diplomázás utáni 20 évben hat évet Magyarországon kellene dolgoznia. Egy orvosnak viszont, aki a szakképesítést nem adó orvosi diplomáját hat év alatt szerzi meg, legalább 12 évet kellene itthon dolgoznia.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Bruxinfónak korábban azt mondta, hogy szerinte nem sérti a szabad munkavállalás elvét, mert a hallgatók szabadon eldönthetik, hogy aláírják-e a szerződést vagy sem. "Ez egy polgári jogi szerződés, amit úgy kell értelmezni, hogy a legjobb eredménnyel felvett diákoknak felajánlja az állam, hogy díjmentesen tanulhatnak. Ez egy kölcsön-féle, amit vissza lehet adni munkában, vagy pénzben" - mondta Hoffmann.

Brüsszeli források szerint a levélváltás része a magyar fél és a Bizottság közötti intenzív egyeztetéseknek. A lap úgy tudja, az a kabinet célja, hogy a felsőoktatási reform közpolitikai céljainak megtartása mellett a jogszabályok megfeleljenek az uniós jognak.