Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető társait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A tényállás tartalmazza azt is, hogy a három vádlott és társai kifejezetten provokatív szándékkal mentek a szórakozóhelyre, ahol támadóan léptek fel, belekötöttek a vendégekbe, és összetűzésbe keveredtek a sértettekkel is.

A vádbeli események mindössze két percig tartottak. Ezalatt Cozmát kétszer, Pesicet egyszer szúrták meg, egy harmadik kézilabdázót fejbe rúgtak, továbbá számtalan ütés, rúgás záporozott a sértettekre, akik igyekeztek védekezni, illetve bizonyos mértékig viszonozni a támadást.

A Veszprém Megyei Bíróság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki az első- és a másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győzőre, a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetést kapott. A fellebbezések folytán a Győri Ítélőtáblára került ügyben 2012. április 27-én kihirdetett jogerős ítélet azonban jelentősen enyhítette a három fővádlott büntetését: Raffael és Németh 18-18 év, Sztojka pedig 8 év börtönt kapott.

Akartak-e ölni vagy sem?

A két ítélet minősítése és büntetése közötti eltérés azon alapul, hogy a bíróságok szerint a három fővádlott közös szándéka bizonyíthatóan mire irányult: több ember életének kioltására, avagy csupán testi sértésre. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a három fővádlott közös akarattal és szándékkal követte el a szíven döfött Cozma sérelmére az emberölést, és játékostársa, a vesén szúrt, életveszélyesen megsebesített Pesic sérelmére az emberölés kísérletét, ezért mindhárman minősített, több emberen elkövetett emberölés kísérletében bűnösek. Továbbá mindhármukat bűnösnek mondta ki a megyei bíróság többrendbeli, életveszélyt okozó testi sértés, illetve annak kísérlete miatt is. E minősítések alapján a Cozmát megölő Raffael és a Pesicet megszúró Németh nem jogerősen életfogytiglant kapott azzal, hogy leghamarabb 30 év múlva bocsáthatóak szabadlábra, Sztojka pedig 20 évet kapott a minősített élet elleni cselekményben való közreműködésért.

A másodfokú bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy nem történt több emberen elkövetett emberölés kísérlete, mert a három vádlott közti akarategység csupán a minősített testi sértések vonatkozásában valósult meg. A Cozma és a Pesic sérelmére elkövetett emberölés, illetve annak kísérlete ugyan szinte egy időben és helyen zajlott, ám Raffael és Németh mindenki mástól függetlenül, egymás cselekményéről nem is tudva, "rögtönös indulattal" követte el azokat, szó sem volt arról, hogy ölési szándékát bárkivel is összehangolta volna. Ezen enyhébb minősítés alapján legfeljebb 20 éves szabadságvesztés szabható ki. Raffael és Németh 18-18 évet kapott jogerősen emberölés és minősített testi sértés miatt, harmadik társuk, Sztojka pedig a minősített testi sértések miatt 8 évet.

A Legfőbb Ügyészség azonban felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához a jogerős ítélet megsemmisítése érdekében. A felülvizsgálati eljárás első napján, kedden a Kúria előtt az ügyész többek között azzal érvelt, hogy a tábla döntésének minősítései és büntetései törvénysértően enyhék, továbbá ítéletszerkesztési hibák miatt a tényállás, illetve az indoklás korrekciói csak egy megismételt másodfokú eljárásban végezhetők el.

Felhergelt közvéleményre hivatkozott a védelem

A védelem ugyanakkor az ügyészség indítványának elutasítását és a jogerős ítélet fenntartását kérte. Többen is hangsúlyozták a felhergelt közvélemény, a felkorbácsolt indulatok eljárásból való kirekesztésének fontosságát, és azt is, hogy a jogállami eljárás, a törvény előtti egyenlőség elve mindenkire vonatkozik.
Több ügyvéd kifejtette: a vádhatóság álláspontjával ellentétben a tényállás nem értelmezhetetlen, csak éppen nem felel meg az ügyészségi elvárásoknak, ám felülvizsgálati eljárásban már nem támadható.

A vádlottak közül egyedül Németh Győző szólalt fel az utolsó szó jogán, mint mondta: sajnálja, és maga is elítéli, hogy megszúrta Pesicet, de ölni nem akart. A Kúria, mielőtt a minősítések körében vizsgálódna, vélhetően azokkal a védői felvetésekkel is foglalkozik, amelyek szerint megengedhetetlen felülvizsgálati eljárásban az, ahogy az ügyészség ezt a jogerős ítéletet támadja.

Május 7-én Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlésben kifejtette: az emberi élet a jelenleginél sokkal nagyobb védelmet érdemel. Egy - a másodfokú ítéletet bíráló - kérdésre pedig azt válaszolta, hogy négyszemközt ugyan egyetértene a véleménnyel, de ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet.

A politika is beleszólt

Néhány nappal később Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyilatkozataiban és a Kúria elnökének írt levelében is foglalkozott az üggyel. Kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől. A "nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek - köztük a Cozma-ügy - miatti" társadalmi felháborodásra hivatkozva pedig a szaktárca vezetője felvetette, hogy megfelelő-e a bírósági ítéletek szigora és következetessége.

Darák Péter, a Kúria elnöke válaszában jelezte, nem lát lehetőséget az igazságügy-miniszteri kérés teljesítésére, ugyanis az igazságszolgáltatás egyik legalapvetőbb értéke, a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságú, hogy a döntéseit sem a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa.