Hiába jelentette be pénteken Matolcsy György nemzetgazdaság miniszter a kormány legújabb, közel 400 milliárdos csomagját, a parlament hétfőn kezdődő, háromnapos ülésén még mindig nem kerül napirendre a jövő évi büdzsé tervezete. Bár a bejelentéssel a kormány is elismerte, hogy a nyáron elfogadott főszámok nem tarthatóak, a pontos számokra még várni kell.

Az idei költségvetést viszont módosítják, legalábbis a KDNP-s Hoffmann Pál benyújtott egy erről szóló törvényjavaslatot, amit várhatóan már hétfőn napirendre vesz az Országgyűlés, de erről szavazni kell. Tököl polgármestere azt szeretné elérni, hogy emeljék meg 10 milliárd forinttal azt a keretet, amely az önkormányzatoknak ingyenesen átadható vagyon – jellemzően ingatlanok – értékét maximalizálja. Hoffmann szerint ugyanis a büdzsében meghatározott 5 milliárdos keretet már majdnem teljesen kihasználták.

Interpellációk jobbbról-balról

Ha a jövő évi számokról nem is lesz szó, a kormánypártok már hétfőn, az interpellációk közt megkezdik a csomag egyik elemének, a segélyplafon bevezetésének a kommunikációs előkészítését: a fideszes Talabér Márta azt kérdezi majd az emberi erőforrások miniszterétől, hogy „ösztönöz-e a mai szociális ellátórendszer munkavállalásra?”. Kicsi az esélye, hogy a miniszter igennel válaszol, valószínűbb, hogy a segélyplafon mellett érvel majd.

Túry Gergely

Közvetve a költségvetést is érinti az autók rendszámainak kormány által tervbe vett cseréje, amellyel egy korábbi számítás szerint 12 milliárd forint bevételre tehetne szert a költségvetés. Erre kérdez rá a szocialista Simon Gábor „indokolatlan rendszámtáblacsere” című interpellációjában. A közbiztonságot gyakran emlegető Jobbik képviselője, Mirkóczki Ádám pedig azt kérdezi majd: „továbbra sincs szükség önálló határőrségre?”.

Személyes ügyek

Az interpellációk és kérdések után az Országgyűlés titkos szavazással megválasztja a posztjáról augusztus végén lemondott Fülöp Sándor utódját. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa Szabó Marcelt jelölte a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettesének, aki az életrajza szerint nemzetközi jogász, korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánhelyettese volt, 2011 februártól pedig ő képviseli a magyar kormányt a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Ha Szabó Marcel megkapja a képviselők kétharmadának támogatását, már hétfőn esküt is tesz a parlament előtt.

A választás után a parlament elfogadja a Magyar Export-Import Bankról (Eximbank) szóló törvény módosítását, melyet Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere, elsőciklusos fideszes képviselő nyújtott be. A törvénymódosítás lényege, hogy az állami tulajdonú Eximbank a jövőben a nélkül vállalhatna kezességet, hogy a hitelező biztosítékot adna az államnak. Az indoklás szerint a cél a hatékony működés, de feltűnő, hogy a módosítást a folyamatban lévő ügyletekre is alkalmazni kell majd.

Túry Gergely

Cigaretta és köznevelés

Hétfőn dönt a parlament az „egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról” című javaslathoz benyújtott módosítókról is. A jövedéki adóemeléseket tartalmazó csomag eredeti verziója szerint a cigaretta jövedéki adója két lépcsőben, január 1-től és május 1-től is jelentősen nőtt volna. A költségvetési bizottság módosítója szerint viszont csak egy, kisebb mértékű emelés lesz, de az már idén december 1-től. Ennek oka valószínűleg az, hogy a pénz már idén is nagyon kell a büdzsének.

Ebben a ciklusban egyáltalán nem példa nélküli, hogy egy törvényjavaslathoz oda nem illő, teljesen más jogterületet érintő módosító indítványt adnak be. Ez történt az egészségügy többletforrásairól szóló javaslattal is: a költségvetési bizottság a köznevelési törvényt módosítja ennek keretében, méghozzá a háromezer főnél kisebb települések intézményeinek működtetéséről szóló részletszabályokat. Bár házszabályellenes, ez sokkal gyorsabb megoldás, mint külön törvényt benyújtani.

Közszolgáltatások

Majdnem egy hónapnyi halogatás után napirendre kerül az új hulladéktörvény zárószavazása. A szöveget eddig az Európai Bizottság elemezte, és Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint nem emelt kifogást ellene. Pedig a tervezet legfontosabb eleme, hogy a lakossági szemétgyűjtést és -kezelést a jövőben csak olyan cég végezhet, amely az állam, önkormányzat vagy önkormányzati társulás többségi tulajdonában van.

Kedden kezdi meg a parlament az új postatörvény tárgyalását. A jogszabály – az uniós előírásoknak megfelelően – liberalizálja a postai szolgáltatások piacát, vagyis hamarosan vetélytársai támadhatnak a Magyar Posta Zrt.-nek. Az állami cég ugyanakkor valószínűleg megmarad úgynevezett egyetemes szolgáltatónak, vagyis köteles lesz mindenütt fenntartani bizonyos alapszintű szolgáltatást, amiért cserébe bizonyos anyagi előnyökhöz is juthat. A postai piacot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli majd.