"Viktorral kapcsolatban mindig úgy éreztem, hogy cinikus emberrel van dolgom, aki csak akkor érzi jól magát, ha az erő pozíciójából tárgyal, s ráadásul bosszúálló is. Fontos szerepem volt abban, hogy 2002-ben legyőztük, s ezt nem fogja soha megbocsátani nekem" - írja a Hír24 szerint megjelenés előtt álló könyvében Demszky Gábor, Budapest volt főpolgármestere.

"Addig nem vett komolyan, nyilván azért, mert nem állt erős párt mögöttem, a főváros pedig egyáltalán nem érdekelte. Csak arra törekedett, hogy gyengítsen, és ma is arra törekszik, hogy gyengítse Budapestet − hiszen Budapest ereje nehézsúlyú ellenféllé teheti a főpolgármestert. Szétszedni, elrontani mindent, ami Budapesten működőképes, lefullasztani a magyar gazdaság motorját – ez Orbán célja" - olvasható Demszky írásának közzétett részletében.

Demszky hozzátette, ugyanakkor el kell ismernie, hogy az Orbánban lakozó erős becsvágy hasonlóan erős tanulni vágyással jár együtt. "Megtapasztalhattam, hogy kizárólag azok a politikusok maradtak nyeregben az első húsz évben, akik fejlődni, tanulni akartak, akik mindig elégedetlenek voltak azzal, amit már elértek. Ennek köszönhették, hogy akkor is sikeresek tudtak maradni, amikor szembe kellett menniük a többséggel, s a legnagyobb vereségek után is talpra tudtak állni. Mást nem is tudok Orbán javára fölhozni" - tette hozzá a volt főpolgármester.

A Fideszben "aki kihull, soha nem mer megszólalni"

Szerinte a Fidesz sikereinek egyik titka, hogy a párton belül nincsenek erkölcsi vagy ízlésbeli elvárások. "Orbán elképesztő alakokból tákolja össze a csapatát. Olyan az egész, mint egy 'pokolbeli randevú ügynökség', hogy Tony Blairt idézzem. Simicska, Kövér, Deutsch, Tarlós, Kósa és Schmitt csak azért játszanak egy csapatban, mert Orbán hatalmi szóval összeterelte őket. Aki kihull, soha nem mer megszólalni. A pokolbeli randevú ára az örök hallgatás" - írja Demszky.

Túry Gergely

Arról is ír, hogy Orbán Viktor az egyetlen magyar politikus, aki vele együtt 1990 óta folyamatosan a pályán volt. Ennek ellenére akkor sem volt közeli kapcsolat közöttük, amikor még ugyanazon az oldalon álltak. "Orbán Viktornak Volkswagen Golfja volt az első ciklus idején. Mindketten a Gundelbe igyekeztünk egy fogadásra, és úgy tűnt, el fogunk késni. Sofőröm kitűnően vezet, és próbált a lehetőségekhez képest szabályos sávváltásokkal még elfogadható időben megérkezni. Orbán a mellettünk lévő sávból gyorsítva kielőzött, és előttem lépett be a Gundel kapuján" - idézte fel.

"Viktornak győznie kellett. Akkor megértettem valamit, amire most már mindenki érzékeny lehet: Orbán Viktor akár a szabályok megsértésével is győzni akar. A többiek csak utána jöhetnek. 'El tudjátok képzelni, hogy mi lenne itt, ha szociálliberális kormány kerülne kormányra, a másik oldalon pedig egy táborba sodródna a konzervativizmus és a radikális jobboldal?' (Beszélő, 1994. február 17.) Ezt Viktor mondta, és pontosan tudta, miről beszél. Deutsch Tamással és Kövérrel együtt mindent meg is tettek azért, hogy ez bekövetkezzen. Ma már mindenki számára világos, hogy a kétpólusú rendszer volt Orbán álma. Amióta megvalósult, az egypólusúról álmodik" - fogalmaz Demszky.

Hozzátette, hogy "Orbán amúgy felismerte, hogy az emberek inkább hajlanak arra, hogy a körülményekhez igazítsák az eszméiket, mint arra, hogy a körülményeiket igazítsák az eszméikhez. Orbán a körülményekhez igazított eszmék kivételesen tudatos manipulátora lett. Nem véletlen, hogy pártelnökként is csak egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel tudtam elképzelni bármiféle együttműködést".

Orbánnak és Gyurcsánynak "vannak közös vonásaik"

Demszky írásában Medgyessy Péterről és Gyurcsány Ferencről is megemlékezik. "Tony Blairtól tanultam meg, hogy a politikusokra manapság nehezedő nyomás és rendkívüli kiszolgáltatottságuk miatt a normális emberek elmenekülnek ebből a világból, és csak a megszállottak maradnak meg benne. Gyurcsány és Orbán jó példái ennek. Bár a megszállottságuk nagyon különböző jellegű, de vannak közös vonásaik" - írja.

"Nem hiányoznak belőlük a jeles képességek, de a megszállottságuk mindent tönkretesz. A legnagyobb különbség köztük az, hogy Orbánban a politikus gyilkos ösztöne motivál mindent, Gyurcsány pedig egyszerűen nárcisztikus és szavafelejtő tehetség, aki a magyar politikai élet legjobb debattőri képességeit tudta felmutatni, ám gyakran elfelejtette szavait tettekké formálni".

Túry Gergely

"A botrányok, a kriminalizálás és a saját hülyeségei tönkretették Gyurcsányt, és egyre inkább helyzetbe hozták Orbánt" - írja Demszky. Szerinte Gyurcsány "egyenlőbb és versenyképesebb Magyarországot vizionált, és ehhez versenyképes és sikeres MSZP-t akart létrehozni. Az utóbbi cél az első Gyurcsány-kormány idején felemésztette az elsőt".

"A miniszterelnök úgy viselkedett, mint aki nem tudja, hogy az elosztható javak végesek. A szárnyalásának semmi sem szabott határt. Mindent felülírt a 2006-os győzelem szempontja. Őszödön Gyurcsány már brutális őszinteséggel beszélt a reformok elmaradásáról, azzal a szándékkal, hogy előkészítse a fájdalmas megszorításokat. Valójában az őszödi helyzetértékelés, a politikában abszolút megengedhetetlen szófordulataival, csak arra világított rá, ami addig tabunak számított. A túlköltekezés következményeire és az addigi retorika és a valóság közötti félelmetes távolságra" - tette hozzá Demszky.

"Ám Gyurcsány épp a hiperőszinteségével tette hiteltelenné magát. Úgy viselkedett, mint egy csődgondnok, akinek az a feladata, hogy a saját maga által okozott csődöt menedzselje. Ez ugyebár a gazdasági életben képtelenség. Három év kellett ahhoz, hogy kiderüljön, a politikában sem lehet ezt a két szerepet egymás után hitelesen eljátszani. A valódi és hiteles csődgondnok Bajnai Gordon lett" - olvasható a szemelvényekben.