Magyarokat is kizár az állam a földvásárlásból
Bizonyos szempontból túl jól sikerült az új földtörvény tervezete, hiszen nem csak a külföldieket zárja ki a földvásárlás lehetőségéből, de a magyarok többsége sem vehet majd földet. A javaslat alapján a földművesek zárt kasztot alkotnának, és az állam is azonnal lecsapna, ha neki nem tetsző személy jutna földhöz. A kormány elvileg a közepes gazdaságokat támogatja, de egyelőre nincsenek veszélyben a több tízezer hektáron gazdálkodó nagyüzemek.
„Szeretném biztosítani arról, hogy amíg fideszes-kereszténydemokrata többség van ebben a házban, amíg a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt adja Magyarország kormányát, külföldiek itt földet nem fognak vásárolni!” – válaszolt harcias stílusban tavaly szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök az LMP-s Schiffer Andrásnak, aki „a magyar föld hatékonyabb védelmét” kérte számon a kormányon.
A nagy fogadkozás oka, hogy 2014. május 1-jén lejár az a moratórium, amelyet Magyarország még a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott, majd 2010-ben meghosszabbított (utóbbit még a Bajnai-kormány kezdeményezte, majd a második Orbán-kormány tárgyalta le Brüsszelben). Az uniós alapelv ugyan az, hogy tagállamok nem korlátozhatják a tőke szabad mozgását, de persze mindenre vannak kivételek, és lehet olyan részletszabályokat alkotni, amelyek a gyakorlatban korlátozzák a földvásárlást.
A kormányfői ígéretet igyekszik megvalósítani az a törvényjavaslat, amelyet kedden kezd tárgyalni a parlament. A kitűzött célt azonban nem sikerült teljesen elérni, hiszen a parlament előtt lévő szöveg értelmében az EU-s tagállamok polgárai a magyarokkal azonos feltételek mellett vásárolhatnak majd termőföldet vagy erdőt. Más tekintetben viszont még túl is lő a célon, hiszen a magyar állampolgárok döntő többségét is kizárja a földvásárlásból.
Azé a föld, aki megműveli
A javaslat szigorú szabályokat állít fel arra, hogy ki, hol és mennyi termőföldet vagy erdőt vehet, és minden szerződést jóvá kell hagynia a mezőgazdasági hatóságnak. Az államot minden adásvételnél, mindenki más előtt elővásárlási jog illeti meg, így közvetlenül is beavatkozhat: a Nemzeti Földalapkezelő egyszerűen megveheti (szükség esetén pedig kisajátíthatja) a földet azok elől, akiket nem szeretne földbirtokosként látni, majd eladhatja vagy bérbe adhatja azoknak, akik megfelelnek a kormány elvárásainak.
A kormány az elvet követi, hogy azé legyen a föld, aki megműveli: alapvetően csak az vásárolhat majd földet (és szerezhet haszonélvezeti jogot), aki megfelel a „földműves” definíciójának: egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy családi gazdálkodóként van nyilvántartásba véve, mezőgazdasági tevékenységet folytat, és legalább középfokú szakképesítése is van. Belefér még a földműves kategóriába az ezüst- és aranykalászos gazda, vagy az, akinek a hatóság igazolást ad arról, hogy legalább három éve mezőgazdasággal foglalkozik.
Egyáltalán nem vehet földet olyan állam polgára, ahol a magyarok földvásárlását vagy haszonélvezeti jogát nem engedélyezik, tiltják, esetleg adminisztratív eszközökkel lehetetlenné teszik. Nem vásárolhat földet és szerezhet haszonélvezeti jogot rá jogi személy (például egy cég), illetve olyan ember, aki nem minősül földművesnek. A földre vágyó városlakók legfeljebb egyhektárnyi földet vehetnek olyan zártkertes övezetekben, amelyeket az önkormányzatok erre a célra kijelölnek.
Zárt földműves kaszt
A törvényjavaslat jelenlegi változata szerint az öröklés kivételnek számít: ha közeli hozzátartozótól marad valakire a föld, akkor is tulajdonossá válhat, ha nem földműves. Egy vezető kormánypárti politikus ugyanakkor azt mondta a hvg.hu-nak: gazdák kezdeményezésére komolyan fontolgatják, hogy a szintén a parlament előtt lévő új polgári törvénykönyvben külön szabályokat alkossanak a termőföld öröklésére, így csak az örökölhetne földet, aki meg is műveli (a földügyekben sokat emlegetett dán és francia modell is a föld egyben tartását preferálja)
Ugyanakkor a kormánypárti oldalon is feltűnt, hogy a javaslat túlságosan szűkre szabja a földbirtokosok körét. Az egykor kisgazda, ma már fideszes Turi-Kovács Béla (akinek közel ötven hektár földje van) módosító indítványában azt javasolja: a földműves minősítéshez elég legyen az alapfokú mezőgazdasági oktatás és vizsga. A képviselő az indoklásban még hozzáteszi, hogy szerinte az általános iskolában kötelezővé kellene tenni a mezőgazdasági ismereteket, így lényegében minden magyarnak joga lenne földet venni.
| Egyházak igen bankok nem |
| A szigorú korlátozó szabályok alól felmentést kapnának az egyházak, amelyek jogi személyként is szerezhetnének földtulajdont, igaz, nem vásárlás, hanem csak öröklés vagy ajándékozás útján. A bankokat sem zárja ki teljesen a tervezet, de csak jelzálogbankok és csak korlátozott időre szerezhetnének tulajdonjogot. A Magyar Bankszövetség szeptember végén azt közölte: a javaslat megnehezíti a mezőgazdasági üzemek finanszírozását és növeli a hitelezés kockázatát. Erre reagált úgy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy elkerülhetetlen egy állami agrárbank létrehozása, mert a kereskedelmi bankok nem kívánják finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét. |
A törvényjavaslat azt is meghatározza, hogy a földművesek hol szerezhetnek földet: alapvetően a húsz kilométeres szabály érvényesülne, vagyis a csak az veheti meg az eladásra szánt parcellát, akinek olyan településen van a székhelye, telephelye vagy tanyája, amelynek közigazgatási határa legfeljebb húsz kilométerre esik az adott földtől (nehezítés, hogy a székhelynek saját tulajdonú ingatlanon kell állnia, a bérelt tanya tehát nem jogosít fel földvásárlásra).
Kivételt enged azonban a javaslat abban az esetben, ha a vevő „a földet állattartás céljára takarmánytermelésre használja”, vagy földrajzi eredet-megjelöléssel ellátott terméket állít elő. Ugyanez a szabály vonatkozik a földhaszonbérletre is, így kiskaput jelenthet a nagy állattartó üzemeknek, olyanoknak, mint például a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségében lévő, 20 ezer hektáron gazdálkodó Bóly Zrt., amelynek új szarvasmarha-telepét Orbán Viktor avatta fel a múlt héten.
Középbirtokokat akar a kormány
Az indoklás szerint a közepes birtokosoknak és a családi gazdálkodóknak kedvez a kormány azzal, hogy a törvényjavaslatban meg akarja szabni azt is, mekkora az ideális birtokméret. Ez a mainál némileg differenciáltabb szabályozás: őstermelő „tulajdonában és bármilyen jogcímen használatában” legfeljebb 50 hektár lehet, egyéni vállalkozónak pedig legalább 10, legfeljebb 300 hektár. A családi gazdaság legkisebb mérete 50, a legnagyobb 500 hektár lehet. Közeli hozzátartozóknak együtt összesen 1200 hektár föld lehet a tulajdonában.
A gazdasági társaságok által bérelhető földterület nagyságát a javaslat az alkalmazottak számához köti: tíz fő alatt legfeljebb 300 hektár, legalább három éve foglalkoztatott száz alkalmazott felett már 1200 hektár földet bérelhetnek. Ebbe a korlátozásba nem kell beleszámítani azokat a földeket, amelyeket a cég a saját tulajdonosaitól bérel, de még így is számos nagybirtok van Magyarországon, amelynek területe meghaladja ezt a területnagyságot.
A 2014. május 1-jén hatályba lépő törvény a korábban megkötött bérleti szerződéseket nem érinti, így a nagybirtokok – mint a Csányi-féle Bonafarm, vagy a Nyerges Zsolt érdekeltségében lévő Mezort-csoport – nyugodtak lehetnek egészen addig, amíg le nem járnak a hosszú távú bérleti szerződéseik. A javaslat ugyanakkor egy kiskaput is hagyott: külön törvényben el lehet térni a javaslatban foglalt szabályoktól, vagyis bármikor hozhatnak olyan törvényt, amely kisegíti a termelők valamelyik csoportját.
A javaslat szerzői az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok bonyolult rendszerével próbálják elérni, hogy a földek tulajdonjoga, illetve használata a helyben lakó földművesekhez, illetve a fiatal gazdákhoz vándoroljon. Ez valószínűleg csak lassan fejti ki a hatását, hiszen csak a törvény hatályba lépése után megkötött üzletekre vonatkozik majd. A tervezet ugyanakkor utal egy birtokrendezési törvény is, vagyis elképzelhető, hogy hamarosan állami beavatkozással megindul a széttagolt birtoktestek egyesítése is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Orbán Cegléden zsebszerződésezett
Az új földtörvény teljes egészében véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi "a zsebszerződéssel kilopott földet", megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól is, és korlátozza a nagybirtokot - mondta a miniszterelnök szombaton a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúgazda-tagozatának kongresszusán.
Budai Gyula: büntetlenséget kap, aki az új törvény hatályba lépéséig zsebszerződést fed fel
A szerdai kormányülés tárgyalásra alkalmasnak ítélte a büntető törvénykönyv módosításának tervezetét, amelyben önálló törvényi tényállásként szerepelnek a zsebszerződések - mondta az MTI-nek Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Pápán.
Osztrák tyúkok bánják a zsebszerződések elleni harcot
Több százezer hektár, trükkös módszerekkel külföldi kézre játszott magyar föld után kutat a kormány, de egyelőre akadályokba ütközik a tömeges pereskedés. Mivel a fiókokban rejtőző zsebszerződéseket nem találják, olyan osztrák gazdákat próbálnak jogi és adminisztratív módszerekkel ellehetetleníteni, akik legálisan szereztek földet. Akad köztük olyan is, akinek pecsétes papírja van arról, hogy mintagazdaságot vezet, mégsem kap engedélyt földvásárlásra.
A kormány elfogadta a zsebszerződésekről szóló jelentést
A kormány szerdai ülésén elfogadta a zsebszerződések elleni küzdelem fejleményeiről, illetve az idén március végén létrehozott tárcaközi bizottság eddigi munkájáról és eredményeiről szóló jelentést - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) csütörtökön. A jelentés kiemelte, hogy a zsebszerződés fogalmi körébe tartozó jogi aktusok a hatályos magyar jog szerint semmisek.
