szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

A legfontosabb szavazást elhalasztották, így leginkább a cigányság helyzetével foglalkozik a jövő héten a parlament. A Jobbik által kezdeményezett bizottság helyett vitanap lesz, kedden majdnem öt órát kap a téme. Hétfőn eldől az is, hogy a köznevelés ügyében a kormány vagy a fideszes képviselők az erősebbek.

Lassan minden hétre jut egy politikai vitanap a parlamentben: a múlt heti, a köznevelésről szóló vita után most kedden „A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei ” címmel vitatkozhatnak a képviselők több mint négy órás időkeretben. A vitát hivatalosan Farkas Flórián fideszes képviselő, az Országos Roma Önkormányzat elnöke kezdeményezte, de valószínűleg nem magától jutott eszébe az ötlet.

A vitanap előzménye, hogy október elején a jobbikos Mirkóczki Ádám azt kérte számon Orbán Viktor miniszterelnöktől hogy miért nem támogatta pártja korábbi javaslatát egy, a cigányság problémáit vizsgáló bizottság felállításáról. Orbán erre úgy reagált: a képviselőnek joga van felszólalni a parlamentben, „de azt ne várja tőlünk, hogy még külön színpadot is ácsoljunk különböző bizottságok formájában ahhoz, hogy ön elmondhassa azt ott is, amit itt is elmond”.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „én a magam részéről egyáltalán nem pártfogolom azt az ötletet, hogy a Jobbik által javasolt fórumokon vitassuk meg ezt a kérdést, mert előre látom, hogy hova fog torkollni.” Mirkóczki erre azzal vágott vissza, hogy akkor javasoljon a kormány olyan fórumot, ami neki tetszik, és „a Jobbik garantáltan támogatni fogja”. Orbán erre már csak annyit válaszolt: „Meg fogjuk fontolni a javaslatát.”

Túry Gergely

Cigányok és tűzoltók

A Jobbik képviselője, Sneider Tamás már hétfőn, az interpellációk közt a keddi vitára hangol: „Milyen többség akarja a szőnyeg alá söpörni a cigányság problémáit és a cigánysággal kapcsolatos problémákat?” – kérdezi majd. A kormánypárti öninterpellációk közt is lesz némi közvetett cigányozás, amikor a fideszes Lakatosné Sira Magdolna arról érdeklődik: „Miért jó a gyerekeknek, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt Erzsébet-utalványban kapják?”

„Mit keres fegyver egy tűzoltó kezében?” – kérdezi majd a belügyminisztertől a szocialista Harangozó Tamás, arra a hírre reagálva, amely szerint a tűzoltók a jövőben a rendőrökével azonos alapkiképzést kapnak, így lövészeten is részt kell venniük. Az LMP-s Scheiring Gábor pedig az úgynevezett sárgacsekk-adóra célozva érdeklődik arról, hogy „miért tekinti a kormány spekulánsoknak a bajban lévő devizahiteleseket és miért bünteti őket?”

Választás helyett utcanevek

A legfontosabb, eredetileg hétfőre tervezett szavazást, a választási eljárásról szóló törvény elfogadását elhalasztották (mivel nem készült el az egységes javaslat, illetve az egymásnak ellentmondó rendelkezéseket kijavító zárószavazás előtti módosító), de így is sok munka vár a képviselőkre: egy sor beszámoló, illetve nemzetközi szerződés mellett több törvényt is el kell fogadni, illetve dönteni a módosító indítványokról.

Elfogadják többek közt azt a KDNP-s javaslatot, amely megtiltaná, hogy utcáknak, cégeknek, alapítványoknak és újságoknak olyan nevük, címük legyen, amely „a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető”, vagyis át kell nevezni a helyenként még megmaradt Lenin utcákat. Elfogadják azt a törvényjavaslatot is, amely létrehozza a pénzügyi jogok biztosának hivatalát. A biztos egyfajta fogyasztóvédelmi hatóság lesz, de a jogköreit viszonylag szűkre szabták.

Szavazásra kerül az a két törvény, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött vissza megfontolásra még október 25-én. Az egyik az új hulladéktörvény, amelyben az államfő azt kifogásolta, hogy nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) döntése ellen. Az OHÜ minősíti a közszolgáltató céget, amelynek részletes szabályait hamarosan egy külön jogszabályban határozzák meg.

Harc a kormány és a Fidesz közt

Döntenek a képviselők az iskolák állami kézbe vételéről szóló javaslathoz benyújtott, több mint száz módosító indítványról is. Ebben az esetben az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a leginkább a kormánypárti képviselők elégedetlenek a javaslattal, egy sor gyakorlati kérdést rendeznének a kormány akaratával szemben. Az előterjesztő – az oktatási államtitkárság – a módosítók többségét nem támogatja, de attól még a parlamentben elfogadhatják azokat.

Elfogadják azt a törvényt is, amellyel Pócs János fideszes képviselő (civilben dinnyetermelő és kereskedő) Utólag, törvénymódosítással adna felmentést a kartellezés vádja alól a Vidékfejlesztési Minisztérium nyári dinnyeakciójában résztvevő áruházláncoknak a kartell vádja alól. Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ez alapján nem állapíthat meg versenykorlátozást mezőgazdasági termékek esetében, ha az „a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg.”

Kedden, a cigányság felzárkóztatásáról szóló vita után kerül sorra többek közt „A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról, illetve „A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról” szóló határozati javaslat vitája. Ezek alapján - a második világháború utáni események emlékére - április 12. a csehszlovákiai magyarság, január 19. pedig a magyarországi németek kitelepítésének emléknapja lehet. Szerdán pedig folytatódik az új polgári törvénykönyv több részre osztott általános vitája.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!