"Méltányoljuk, hogy Áder János a rá ruházott alkotmányos jogkörével élve előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz visszaküldte a jogszabály egy részét. Sajnáljuk ugyanakkor, hogy nem az egészét" - írta közleményében az MSZP-elnök.

Mesterházy hozzátette, a pártnak továbbra is meggyőződése, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség által elfogadott választási eljárásról szóló törvény a demokratikus választási rendszert felszámolja Magyarországon. "Ettől függetlenül reméljük, hogy az Alkotmánybíróság felelős, a magyar nemzet érdekeinek megfelelő ítéletet fog hozni az elé kerülő választási eljárási törvényről" - olvasható a közleményben.

A Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön közölte, hogy Áder János nem írta alá a választási eljárási törvényt és a jogszabályt előzetes normakontrollra megküldi az Alkotmánybíróságnak.

A Jobbik szintén örül Áder János döntésének, de az ellenzéki pártnak "nincsenek illúziói" az eljárással kapcsolatban, amit csak "színjátéknak" tartanak. Mirkóczki Ádám pártszóvivő hozzátette: a Jobbik a törvény tárgyalása alatt végig több ponton is kritizálta azt, ezért üdvözlik a jogszabály Ab elé kerülését. Úgy vélik, "az AB lojálisan meg fogja állapítani, hogy a jogszabály mindennek megfelel."

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a szabad választás a demokrácia egyik alapja, ezért nagyon fontos, hogy az ezt szabályozó törvény tisztaságához semmi kétség ne férjen. Harrach Péter a döntésre reagálva azt mondta: mivel a választási eljárásról szóló törvény elfogadását sok vita övezte, mindenki számára megnyugtató lehet, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) mondja ki ítéletét az elfogadott jogszabály felett.

Az Együtt 2014 szerint az államfő alkotmányossági vétója egy utolsó esélyt kínál arra, hogy a választópolgárok egy minden szempontból demokratikus folyamat során választhassanak 2014-ben. Az Együtt 2014 közleményében azt írta: a kezdettől tiltakozott az ellen, hogy a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz kössék. A szervezet szerint a választói feliratkozás bevezetése olyan akadály, amelynek a szükségessége mellett nem szólnak érvek, és amely fájdalmasan sokakat tarthat vissza attól, hogy éljenek választójogukkal.

Az államfő szerint alap-törvényellenes, hogy a választó a regisztráció során a lakhelyéhez kötött, azaz csak a lakcíme szerint illetékes önkormányzatnál kérheti felvételét a nyilvántartásba. Mint Ab-beadványában írta, ez különösen hátrányos az ingázó munkavállalónak, vagy az ideiglenesen külföldön munkát vállalónak.

Ugyanakkor a magyarországi lakcímmel valamilyen oknál fogva nem rendelkező, de ténylegesen itt tartozkodók levélben is regisztrálhatnak. Ez szerinte indokolatlan megkülönböztetést jelent a választók között.

Aggályokat vet fel szerinte az is, hogy nem lehet kampányhirdetéseket leadni kereskedelmi tévében és rádióban és mozikban. Szerinte ugyanis a választás tisztaságát nem érinti az, hogy milyen médiumon keresztül próbálják a polgárokat befolyásolni.

Aggályos szeritne az is, hogy míg a törvény nem ismeri a kampánycsendet, addig a közszolgálati médiumoknak is megtiltja, hogy a választásokat megelőző 48 órában politikai hirdetést adjanak közre. Kifogásolta továbbá azt is, hogy a választásokat megelőző hat napban nem lehet közvélemény-kutatásokat nyilvánosságra hozni. Ám az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a közvélemény-kutatások is a véleménynyílvánítás szabadságának gyakorlása.