Régóta ismert, hogy nem lehet megspórolni a felsőoktatás szerkezeti átalakítását - hangzott el az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, ahol Parragh László azt mondta, a gazdasági szereplők számára a műszaki, informatikai és természettudományos végzettséggel rendelkezők a legvonzóbbak, ezek ugyanis azok a szakmák, amelyekben hiány van, nincs elég megfelelően képzett szakember.

Parragh a tervezett keretszámokkal kapcsolatban azt mondta, egyetemistaként valószínűleg ő maga is hasonlóan reagált volna az intézkedésekre, de kamaraelnökként ma már tudja, nem lett volna igaza. Ezt az átalakítást szerinte nem lehet megspórolni, a tartalmán pedig lehet vitatkozni, de a régi rendszer fenntarthatatlan volt a diákok szempontjából is.

Abban, hogy a fiatalok körében folyamatosan növekszik a munkanélküliség, nagy szerepe van a rossz oktatási rendszernek is - tette hozzá az MKIK elnöke. Szerinte a bolognai folyamat súlyos fogyatékossága, hogy életvitelszerűen benntart fiatalokat a felsőoktatásban. Az nincs rendjén, hogy valaki több mint 10-12 évig egyetemi hallgató – magyarázta. Szerinte ha valaki meg akar tanulni egy szakmát, akkor ezt 5-7 év alatt meg is teheti, ennyi ideig természetes, hogy az állam, a társadalom fizeti ennek költségét részben vagy teljesen.

A kamara elnöke szerint az élet már megválaszolta azt a kérdést, hogy minőségi vagy tömegoktatásra van-e szükség. Az elmúlt 20 évben az ország rendkívül sok pénz pumpált a felsőoktatásba, de a képzettség szintje egy-két kivételtől eltekintve nem növekedett. Szigorúan munkaerő-piaci szempontból vizsgálva a helyzetet kiderül, a kibocsátott munkaerő nem lett magasabb színvonalú, a végzettek nem tudnak többet, nem versenyképesek, többen a diplomájukat sem tudják átvenni, mert nincs nyelvtudásuk - mondta Parragh.

Az elhelyezkedés pedig korántsem a végzettek számán múlik, hanem a minőségén – tette hozzá. Vannak olyan egyetemek, főiskolák, amelyeket hiába végeznek el a hallgatók, nincs rájuk kereslet, a legtöbb cég pedig komoly nyilvántartást vezet arról, hogy honnan fogadnak szívesen munkaerőt – mondta a kamara vezetője.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az oktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködésről is beszélt. Szerinte az angolszász modell sokkal áttételesebb, mint a francia, illetve porosz megoldások. Utóbbiak esetében a felek direkt megállapodást, szerződést kötnek egymással. Ezért van az, hogy Magyarországon jellemzően azok az autógyártók működnek együtt az iskolákkal, amelyek német tulajdonban vannak. Más vállalatok esetenként tanszékeket működtetnek – közölte Parragh, példaként említve a Molt.

Egyes vegyipari cégek mélyen belenyúlnak a zsebükbe, és támogatják a felsőoktatási intézményeket, ennek azonban az az ára, hogy a képzés tartalma erősen kontrollált, ugyanakkor előnyös is, hiszen az itt végzők nagy eséllyel el is tudnak helyezkedni a képzést finanszírozó cégnél - tette hozzá. Parragh elismerte, ez a módszer nem működőképes a teljes felsőoktatásban, de bizonyos területeire megoldást jelenthet, ez az arányszám pedig növelhető a következő időszakban.

A kamara elnöke úgy véli, az átalakításokra szükség van, mert az eddigi pálya nem fenntartható. A magyar egészségügy, oktatásügy, adórendszer és közteherviselés a régi megoldásokkal nem működtethető, emiatt Parragh szerint sok konfliktust vállalt fel a kormány. Az emberek belátják, hogy szükség van a reformokra, de „mindenki – köztük én is – úgy van vele, hogy át kell alakítani mindent, de lehetőleg engem hagyjanak békén” – mondta Parragh László.

Véleménye szerint azok a társadalmi vagy érdekcsoportok, amelyek egy-egy változás során sérülnek, érdekérvényesítő képességük függvényében ki is fejezik ezt. Ha azonban nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor olyan összeomlás következhet be, mint a görögöknél és más dél-európai országokban – mondta még a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.