Idei utolsó ülését tartja hétfőn a parlament, ha rendkívüli esemény nem történik, legközelebb csak februárban ülnek össze a képviselők. Eredetileg már a múlt héten véget ért az ülésszak, de olyan sok szavaznivaló maradt – főleg a kormány által két hete egyszerre benyújtott tucatnyi törvényjavaslat miatt -, hogy kénytelenek voltak beiktatni egy egynapos rendkívüli ülést.

Ennek kezdetén esküt tesz egy új képviselő: Suhajda Krisztián soltvadkerti borász, a Jobbik Bács-Kiskun megyei elnöke a mandátumáról lemondott Bödecs Barnát váltja. Az elmúlt hetekben több képviselő is kilépett a Jobbikból, de Suhajda a párthoz közel álló Barikádnak azt mondta: „a Jobbik egyértelműen erősödik”, csak a „balliberális kórus és a média igyekszik torzítani ezt a képet, vagy elhallgatva, vagy hamis, negatív színben tüntetve fel a pártot”.

A napirend elfogadása során szokatlan lépést javasol a kormány: újra megnyitnák a 2013-as költségvetést megalapozó, egyébként kivételes sürgős eljárásban tárgyalt salátatörvény vitáját. Frakciónként csak 10 perces időkeretet biztosítanak, de nem is a vita a lényeg. A lépésre azért van szükség, mert pénteken a költségvetési bizottság még benyújtott három módosító javaslatot. Ezek egyiket rendelkezik arról, hogy az állami alkalmazottak nem kaphatnak a fizetésük mellett nyugdíjat, azt szüneteltetni kell, ha dolgozni akarnak.

Túry Gergely

Orbán nyitja az utolsó ülést

A formaságok után Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel napirend előtt. A kormányfő várhatóan az elmúlt év értékelése mellett beszél a felsőoktatási keretszámokról is, amelyek drasztikus megvágása miatt ezen a héten tiltakozások kezdődtek országszerte. A kormányzati kommunikáció az elmúlt néhány napban teljesen kaotikus volt a felsőoktatási keretszámok ügyében, szombaton pedig Orbán a hvg.hu-nak azt mondta: nem is lesznek keretszámok.

„Van-e következménye, ha egy minisztere nem tesz eleget a törvényi előírásnak, s a kijelölt határidőre nem végez el egy feladatot?” – kérdezi ezek után személyesen a kormányfőtől a jobbikos Novák Előd. Párttársa, Németh Zsolt interpellációjának címe az új büntető törvénykönyvben szereplő intézkedésre (elektronikus adat elérhetetlenné tétele) utal: „Blokkolható lesz a Facebook is?”

„Miért nem engedik, hogy az Eszközkezelő megmentse a bajban lévő devizahiteleseket?” – eleveníti fel a devizahitelek kérdését az LMP-s Vágó Gábor. Az MSZP-s Baja Ferencnek valószínűleg minden idők egyik legunalmasabb interpellációját sikerült összehoznia, legalábbis a címe alapján: „Milyen okok vezettek oda, hogy a ’Jó állam’ működésének minőségét alapvetően meghatározó elektronikus közigazgatás új rendszerének bevezetésére ebben a kormányzati ciklusban már nem kerül sor? „

A kormánypárti öninterpelláció sajátos műfajában idén utolsóként a fideszes Molnár Attila kérdezheti meg a nemzetgazdasági minisztertől, hogy „Mennyire ítéli eredményesnek Miniszter Úr a Nokia és a Kormány között létrejött munkacsoport működését?” A finn elektronikai cég idén több  mint kétezer embert bocsátott el a komáromi gyárából, az interpellációban emlegetett munkacsoport nekik volt hivatott segíteni az elhelyezkedésben.

Személyi kérdések

Az interpellációk és kérdések után két személyi döntést kell meghoznia a parlamentnek: várhatóan alkotmánybíróvá választják Salamon László KDNP-s képviselőt, aki a februárban nyugdíjba vonuló Bihari Mihály helyére kerül a testületben. Salamon egyike annak a hat képviselőnek, akik 1990 óta folyamatosan tagjai az Országgyűlésnek. Pályafutását az MDF-ben kezdte, majd a Fideszben folytatta, csak 2006 óta kereszténydemokrata.

MTI / Kovács Attila

Megtisztelő pozícióba kerül egy másik régi motoros képviselő is: a házelnök Mátrai Mártát, a Fidesz frakcióvezető-helyettesét jelölte a háznagyi posztra. A parlament egyik legjobban kereső képviselője az országgyűlési törvény értelmében megtarthatja mandátumát, háznagyként ugyanakkor főként protokolláris feladatai lesznek, külföldi és hazai vendégeket, delegációkat fogadhat.

A két titkos szavazás után beindul az év végi törvényhozási nagyüzem: idén harmadszor módosítják az alaptörvényt, annak érdekében, hogy sarkalatos, vagyis kétharmados törvénnyé nyilvánítsák a földtörvényt, amelynek javaslata egyébként már az Országgyűlés előtt van, de jelenleg a részletes vitára vár, elfogadása csak jövőre lesz esedékes.

Szavazási maraton

Zárószavazásra kerül az az igazságügyi salátatörvény is, amely egyebek mellett járásbíróságokká nevezi át a városi bíróságokat, létrehozza a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, illetve felruházza a Kuriát (korábbi nevén Legfelsőbb Bíróságot) azzal a joggal, hogy felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket. Az új Btk. hatályba lépéséhez szükséges törvénycsomag egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hatóságok blokkoljanak bizonyos internetes tartalmakat.

MTI / Kovács Tamás

Várhatóan elfogadja az Országgyűlés a fideszes Kósa Lajos és Láng Zsolt törvényjavaslatát, amely egyebek mellett megengedi a polgármester-képviselőknek, hogy a 2014-es parlamenti választások után, az önkormányzati választásokig megtartsák mindkét posztjukat. Ez menekülő utat biztosít a választás elé kerülő politikusoknak: ha nem úgy alakulnak a 2014-es választások, mint remélik, még megpróbálhatnak visszavonulni önkormányzati pozícióikba.

Elfogadják az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), amely alapjaiban változtatja meg a magyar magánjogot. A KDNP ebben az ügyben végül elérte, amit akart, a családjogi könyvből kikerülnek az élettársak és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők. Zárószavazásra kerül az a törvényjavaslat is, amely szabott áron elővásárlási jogot biztosít az államnak az úgynevezett stratégiai gáztározókra.

Szintén hétfőn fogadják el „a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról” szóló javaslatot. Ez feljogosítja a Fekete György által vezetett, vitatott szerepű akadémiát arra, hogy tagokat delegáljon a különböző pénzosztó és döntéshozó testületekbe.

Szavazásra kerül a Tiffán Zsolt borász-képviselő által benyújtott új hegyközségi törvény is, amely még a kormánypártokon belül is komoly vitákat váltott ki. Kritikusai szerint a jogszabály egyrészt a nagyobb borászatoknak kedvez a kistermelők rovására, másrészt erősen központosítja a hegyközségek igazgatását.