szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Főként protokollláris feladatok várnak Mátrai Márta képviselőre, aki a háznagyi pozícióba vonulhat vissza az aktív képviselőségből. A bonyolult kontyba fogott hajáról és elegáns kosztümjeiről ismert kaposvári jogász-politikus 1989 óta hűséges a Fideszhez, pedig akkor még be sem léphetett. A legjobban fizetett képviselő soha nem állt a reflektorfényben, de ha kellett, keményen ütközött a politikai ellenfelekkel.

„Huszonöt perc elég rá” – árult el a HVG hetilap kérdésére egy fontos műhelytitkot 1999-ben Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója. Annyi időre van ugyanis szüksége minden reggel, hogy elkészítse azt a bonyolult fonású kontyot, amely szinte a védjegyévé vált.  Az 1998 óta a parlamentben ülő fideszes képviselőt most Kövér László, az Országgyűlés elnökének javaslatára háznaggyá választotta a parlament.

A háznagy 1949-ben eltörölt pozícióját az idén elfogadott új országgyűlési törvény hozta létre ismét, és a jogszabály szerint idén december 31-ig kellett megválasztani először. Míg az ülésteremben a házelnököt az alelnökök helyettesítik (vezetik az üléseket), az üléstermen kívül a háznagy lesz a politikai helyettes. Bár elvileg a házelnök hozzájárulásával utasításokat adhat majd a január 1-től működő az Országgyűlési Őrségnek is, feladatai nagyobbrészt protokolláris jellegűek lesznek.

Az Országgyűlés Hivatalának működésért és a pénzügyekért ugyanis nem a háznagy, hanem a főigazgató felel majd. Erre a posztra a házelnök Such Györgyöt, a Magyar Rádió korábbi elnökét kérte fel. A mindig elegáns Mátrai Mártának az országgyűlési törvény alapján inkább az lehet majd a feladata, hogy külföldi vendégeket fogadjon, illetve képviselje az Országgyűlést „a más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban”.

Mátrai Márta a parlamentben - mellette Salamon László, aki hamarosan alkotmánybíró lesz
MTI / Soós Lajos

Katonás asszony, kemény szavakkal

Bár az új háznagy több mint 14 éve képviselő – valamennyi választáson a Somogy megyei listáról került a parlamentbe –, viszonylag keveset hallatott magáról. Az első Orbán-kormány idején legfeljebb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a honvédelmi bizottság tagjaként a – férfiak számára – kötelező sorkatonai szolgálat fenntartása mellett érvelt. „Nem most van itt az ideje a hadsereg átalakításának” - jelentette ki akkor, mivel szerinte előbb a hadsereg infrastrukturális és szervezeti problémáit kellett megoldani.

A legtöbbet 1999-ben emlegették a nevét, amikor egy napirend előtti felszólalásban úgy igyekezett a védelmébe venni az akkor a titkosszolgálatokat felügyelő Kövér Lászlót, hogy közben keményen nekiment az SZDSZ-nek. „Mostanság nem dolgoznak a szolgálatoknál párttitkárok és körömtépők. A politikai verseny a demokráciák szabályai szerint a parlamentben és nem az Andrássy úton zajlik” – mondta a parlamentben Mátrai, ami félreérthetetlen utalás volt Bauer Tamás képviselő apjára, aki 1956 előtt az Andrássy út 60. szám alatt székelő Államvédelmi Hatóság tisztje volt.

MTI / Kovács Tamás

„Nem volt szó hirtelen felindulásról” – magyarázta később az elhíresült felszólalást a képviselőnő. Szerinte ugyanis „annyira igaztalan támadások érték az ellenzék részéről a kormányt, és ezen keresztül Kövér miniszter urat”, hogy úgy érezte, mindenképpen reagálnia kell.  „Én csak figyelmeztetni akartam, hogy most már aztán megállj” - mondta Mátrai, aki ugyanakkor nem tagadta, hogy határozott és kemény politikusnak tartja magát.

Átvilágítottak

Szintén az első Orbán-kormány idején, 2000-ben történt, hogy Mátrai Márta a kisgazdapárti Csúcs Lászlóval együtt benyújtotta az úgynevezett átvilágítási törvény módosítását. Ebben a képviselők azt javasolták: ne csak az állami vezetőket és politikusokat, hanem a bírákat, ügyészeket és a vezető újságírókat is vizsgálják meg abból a szempontból, hogy kapcsolatban álltak-e a rendszerváltás előtt a kommunista állambiztonsággal (az egyházi vezetőket az ellenzék követelése ellenére kihagyták az átvilágítandók köréből).

„Valamennyi magyar választópolgárnak el kell számolnia saját lelkiismeretével, hogy miként foglalt, illetve foglal állást azok megítélésében, akik a demokráciával össze nem egyeztethető múlttal rendelkeznek” - mondta akkor a képviselőnő, de mára megváltoztatta a véleményét az ügynökkérdésben. Az alkotmányügyi bizottság tagjaként idén tavasszal már nem támogatta, az LMP-s Schiffer András törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét, sőt, nyilvánosan érvelt amellett, hogy inkább a Nemzeti Emlékezet Bizottságát kell létrehozni (ez azóta sem történt meg).

MTI / Varga György

A jelenlegi parlamenti ciklusban egyetlen törvényjavaslat fűződik kizárólag az ő nevéhez: ez az alkotmánymódosítás változtatta meg az alkotmánybírók jelölésének rendjét, lehetővé téve, hogy csak a Fidesz jelöltjei kerüljenek a testületbe. „A jelölési folyamat szabályain a további presztízsveszteség elkerülése érdekében is sürgősen módosítani szükséges ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság folyamatosan eleget tudjon tenni a rá háruló feladatoknak” – magyarázta a parlamentben, miért van szükség a módosításra.

Túlkoros Fidesz-alapító

„Csak úgy tudok dolgozni, ha abszolút rend vesz körül” – mondta önmagáról 2001-ben a HVG-nek Mátrai, akit konzervatív, katolikus szülei szigorúan neveltek. Ennek saját bevallása szerint meg is lett az eredménye: „Én még soha nem voltam például pontatlan, egy határidőt sem blicceltem el” – jelentette ki a jogtanácsosból lett képviselőnő. A háznagyi posztot azonban valószínűleg nem a precizitásának, hanem inkább a párthűségének köszönheti.

Mátrai 1989-ben úgy alapította meg a Fidesz kaposvári szervezetét, hogy a pártnak az akkor még érvényben lévő, csak 1993-ban eltörölt 35 éves korhatár miatt nem lehetett tagja. 1990-től önkormányzati képviselő lett, majd 1994-ben már indult a parlamenti választásokon is, sikertelenül. 1998-ban is alulmaradt a szocialista Lamperth Mónikával szemben, de a megyei listáról bekerült a parlamentbe. Azóta már nem is próbálkozott egyéniben, mindig listáról jutott mandátumhoz.

A háznagyi poszt Mátrai Márta számára valószínűleg a visszavonulást jelenti az aktív képviselőségtől, hiszen már egyébként is nyugdíjas korú, valószínűleg 2014-ben már nem indul újra. A törvény szerint a háznagy lehet képviselő is, de nem kötelező, így egy esetleges újabb Fidesz-győzelem után is posztján maradhat. Fontos lehet, hogy a háznagy az alelnökökkel azonos fizetést kap majd, hiszen jelenleg Mátrai az egyik legjobban fizetett képviselő (lakhatási támogatással együtt 1,4 millió forintot kap kézhez havonta), így nem zuhan hirtelen nagyot az életszínvonala.

Névjegy
Mátrai Márta 1948-ban született Szombathelyen. „Világéletemben orvos szerettem volna lenni” – mondta 1999-ben a HVG hetilapnak. Mivel az orvosira nem vették fel, jogra váltott. 1978-ban Pécsett szerzett diplomát, 1992-ig jogtanácsosként dolgozott Kaposváron, a Somogy Megyei Tervező Vállalatnál. 1996-ig a Kapos-Klinker Rt. elnök-vezérigazgatója volt, majd 1998-ig az OTP Ingatlan Rt. területi igazgatójaként tevékenykedett. Elvált, egy fiú édesanyja. Hobbija a tenisz.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!