A vádlottak cselekményükkel jogtalan haszonszerzés céljából összesen 326 sértettet tévesztettek meg, és okoztak esetenként 50-450 ezer forint közötti kárt - mondta Gyugyi Csilla. A Kecskeméti Városi Ügyészség nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, és más bűncselekmények miatt emelt vádat.

A pénzügyi szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság fogyasztói csoportok szervezésére jött létre, több vidéki városban működtetett irodát, így Kecskeméten és Miskolcon is. A két vidéki iroda területi vezetője M. Csaba vádlott volt, a többiek irodavezetőként, illetve üzletkötőként dolgoztak a kecskeméti és a miskolci irodában.

A fogyasztói csoport olyan önkéntes, ideiglenes vásárlási társulási forma, amely közös érdekeltségű személyek egyesülésén alapul.

A gazdasági társaság helyi újságokban hirdette tevékenységét, amelyekben pénzügyi gondok megoldását kínálta. A hirdetésben szerepelt az is, hogy BAR-listások és nyugdíjasok előtt is nyitva áll a lehetőség. A hirdetés legalján tüntették fel azt, hogy fogyasztói csoportról van szó.

A hirdetésekben nem volt utalás a fogyasztói csoport jellemzőire, a hirdetés megtévesztő szövege azt sugallta az ügyfeleknek, hogy a kft. azonnal készpénzt folyósít a nehéz anyagi helyzetben lévők számára is. 

A kecskeméti és a miskolci irodát felkereső ügyfeleknek az üzletkötők M. Csaba vádlott utasítására nem adtak megfelelő tájékoztatást a fogyasztói csoport lényegéről, annak működéséről, az ügyfeleket abban a hiszemben hagyták, hogy hitelt fognak folyósítani részükre. A csoport tagdíjat szedett és arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy a szerződéskötést követő 30 napon belül, de legkésőbb 2-3 hónapon belül biztosan meg fogják kapni az igényelt összeget.

Az üzletkötők jutalékos rendszerben dolgoztak, azaz érdekükben állt az, hogy M. Csaba vádlott utasításának megfelelően, megtévesztő módon tájékoztassák az ügyfeleket, mivel így tudtak nagy számban szerződést kötni. Az igényelt pénzt a sértettek közül senki sem kapta meg.

A fogyasztói csoportok nem pénzügyi intézmények, így ezeket a társaságokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatáskör hiányában nem felügyeli, illetve az engedélye sem szükséges ezen cégek alapításához és működéséhez.