A szerdán sajtótájékoztatón bemutatott javaslat a titkosítások felülvizsgálata után az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába helyezné át a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt iratokat, és bűncselekménnyé nyilvánítaná, ha valaki az egykor kilopott dokumentumokat nem szolgáltatja be. Csak azok az adatok maradhatnának titokban, amelyek nyilvánosságra kerülése nemzetbiztonsági érdeket sért.

Lehetőséget adnának az ügynökök megnevezésére, és arra is, hogy a megfigyeltek a róluk jelentő hálózati személyek kiléte mellett a tartótisztek tevékenységét is megismerjék.

Bajnai Gordon volt kormányfő, a Haza és Haladás Alapítvány vezetője, az Együtt 2014 társalapítója a sajtótájékoztatón azt mondta: noha Magyarországnak a rendszerváltás óta elvileg most van a legantikommunistább miniszterelnöke, Orbán Viktor már csak szavakban antikommunista, kormánya "elsunnyogta, elmaszatolta" az ügynökügyet, így a kommunista rendszer titkos segítői ma nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint az elmúlt húsz évben bármikor.

Kitért arra, hogy noha 1990 óta voltak kormányzati kísérletek az állambiztonsági múlt lezárására, ezek nem voltak elég őszinték vagy elég erősek. Az Orbán-kormány pedig nem tett semmit "a kommunizmus utolsó bástyájának" ledöntéséért, ráadásul a korábbi próbálkozásoknak is véget vetett - mondta Bajnai Gordon, utalva arra, hogy a 2010-es kormányváltás után megszűnt a titkosított mágnesszalagok feldolgozását felügyelő - Kenedi János vezette - bizottság.

Bajnai Gordon hangsúlyozta, az Együtt 2014 csak olyan politikai erőkkel köt szövetséget, amelyek vállalják a korszakváltáshoz szükséges garanciák megteremtését - így az ügynökügyek megnyugtató rendezését. Újságírói kérdésre hozzátette, az ellenzéki egyeztetések kezdetén ismertették ezt a feltételüket az MSZP-vel, a szocialisták pedig korábbi, erről szóló nyilatkozataikat tartalmazó válaszlevelet küldtek.

Az Együtt 2014 szerint ezután az szükséges, hogy ha eljön a koalíciós tárgyalások ideje, az abban részt vevő szervezetek foglalják írásba az ügynökakták nyilvánosságra hozásának részleteit, így adva biztosítékot erre.

A volt kormányfő elmondta, javaslatuk több egyezést mutat az LMP korábbi aktanyilvánossági javaslatával, és a két program kidolgozásában részt vevő szakértők között is van átfedés. A Haza és Haladás és az Együtt 2014 javaslatát Kenedi János, valamint Ungváry Krisztián történész lektorálta.

Ungváry Krisztián a munkát azért tartotta fontosnak, mert egy 2003 óta hatályos törvény szinte lehetetlenné teszi az ügynökök megnevezését, ezért a történészek sorra veszítik el a pereket. Kiemelte, hogy az Együtt 2014 javaslata alapján a megfigyeltek, leszármazottaik és a kutatók is az eddiginél több adatot ismerhetnének meg és közölhetnének az állambiztonság működéséről.

Kenedi János azt mondta: nem elsősorban az ügynökök személyének és szerepének feltárása a lényeges, hanem a rendszer működésének bemutatása, az erről szóló ismeretanyag továbbadása, például a tankönyvekben.