Hiller István (MSZP) nehezményezte, hogy "a nemzeti kulturális örökség egy meghatározó darabja", a több mint egy évszázados Műcsarnok az MMA-törvény módosító javaslata szerint kikerülne a magyar állam tulajdonából, amelyre Magyarországon még soha, semmilyen rendszer alatt nem volt példa. Ezzel ráadásul a kormány veszélyes precedenst is teremtene - fűzte hozzá.

Az egykori kulturális miniszter szerint a másik gond az átadás tényén túl az, hogy a Műcsarnok tulajdonjoga a Magyar Művészeti Akadémiához kerül. Hiller István hangsúlyozta: az MMA-t politikai nézetazonosságon alapuló társaságnak tartja, amelyet "alapvető tévedés" összehasonlítani az Magyar Tudományos Akadémiával.

Karácsony Gergely (független) úgy vélte, hogy a Műcsarnok tulajdonjogát az állam egy olyan intézménynek adja át, "amelynek elnöke osztja az észt arról, hogy ki tekinthető magyarnak és ki nem". A képviselő aggasztónak találta azt is, hogy az MMA egyre újabb állami feladatokat vesz át és egy kormányrendeletnek köszönhetően a teljes kultúrfinanszírozás átszabásában szereplővé vált, noha eddig két olyan államtitkára volt a Fidesz-kormánynak, "akik elkötelezettek voltak a kulturális sokszínűség mellett" - fogalmazott.

Gyutai Csaba (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat szerint az állam elidegenítési és terhelési tilalommal együtt adja át mind a Műcsarnok, mind a Vigadó épületét, Gyimesi Endre (Fidesz) pedig azt hangsúlyozta, hogy az MMA-nak nincsenek kirekesztő törekvései. A módosító javaslatot a bizottság 12 szavazattal 2 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

L. Simon László leköszönő kultúráért felelős államtitkár saját javaslatát ismertetve felvetette, hogy az állami és önkormányzati fenntartású kulturális intézményvezetői kinevezések előtt ezentúl ne legyen kötelező a pályáztatás. Hozzáfűzte azonban: a kormányzat részéről nem eldöntött kérdésről van szó, ezért együttgondolkodásra hívja a politikai és kulturális élet szereplőit.

Mint emlékeztetett, az intézményvezetői pályázatokat jelenleg kötelezően szakmai bizottságok elé kell bocsátani, ezek javaslata azonban kötelező érvénnyel nem jár a fenntartók számára. A pályázati rendszer eltörléséről most sincs szó - emelte ki az államtitkár, hozzátéve: ha a fenntartónak nincs jelöltje az adott vezetői posztra, továbbra is pályázat útján kereshet megfelelő igazgatót. Abban az esetben azonban, ha elégedett az intézményvezetővel, mellőzhesse a pályázat kiírását, ahogy akkor is, ha nemzetközileg elismert szakembert szeretne meghívni - vetette fel.

L. Simon László fontosnak nevezte a nyilvánosságot, ezért javaslata szerint a felkért vezetőknek közvetlen kinevezés esetén is részletes szakmai koncepciót kellene bemutatniuk, ahogy pályázat kiírása esetén a pályázatok nyilvánosságra hozatala is kötelező lenne még a döntéshozatal előtt.

Pörzse Sándor és Novák Előd (Jobbik) egyetértettek az államtitkár javaslatával, utóbbi képviselő indoklása szerint ugyanis a jelenlegi pályázati rendszer sok induló számára "megalázással jár". Gulyás Dénes (Fidesz) észrevételére L. Simon László közölte: az Operaházban egy esztendőt, a többi előadóművészeti szervezet esetében pedig fél évet kellene együtt dolgoznia az érkező és a távozó igazgatónak elképzelése szerint.

Karácsony Gergely (független) felvetése szerint a valóban rosszul működő rendszert inkább társadalmasítani lenne szükséges, és mind a vezetői kinevezéseknél, mind az intézmények működtetésénél bevonni a nézők, látogatók képviselőit is. 

L. Simon László válaszában úgy vélte: nehéz lenne a közönség bevonását jogalkotói szempontból megoldani, emellett kiállt az igazgatók személyi felelősségvállalása mellett. Halász János jelenlegi parlamenti államtitkár (márciustól L. Simon László utóda a kulturális államtitkári székben) már tavaly nyáron javasolta, hogy az előadóművészeti törvény akkori módosításába kerüljön bele: a nagy állami kulturális intézmények élére ne legyen kötelező pályázatot kiírni - idézte fel L. Simon László.

Megjegyezte: ezzel szemben az az álláspont győzött, hogy néhány nagy intézmény vezetőváltása még a régi rendszer szerint történjen. "Így senki nem vádolhat minket azzal, hogy azért változtatunk, mert a saját jelöltjeinket szerettük volna pályázat nélkül kinevezni" - emelte ki, hozzátéve: a Hiller István minisztersége végén kinevezett vezetőket sem hívták vissza.