A hatóság állampolgári bejelentések alapján, valamint a sajtóból értesült arról, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat: világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján adatbázisba rendezve jellemezték őket.

Erre utalva arra hívták fel a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény értelmében a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, illetve az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül. A különleges adatok a törvény értelmében fokozottan védett személyes adatok, amelyek kezeléséhez törvényi felhatalmazás hiányában az érintettek írásbeli hozzájárulása szükséges – fűzték hozzá.

Jelezték azt is, hogy a sajtóhírek szerint az ELTE BTK HÖK adatbázisához 150-200 hallgató fért hozzá, és bárki beleírhatott, aki bejárt a HÖK irodáiba. Az ilyen listák harmadik személyek számára történő megismerhetővé tétele jogalap nélküli nyilvánosságra hozatalnak minősül, és súlyosan sérti a tisztességes és a célhoz kötött adatkezelés elvét, valamint a törvényben meghatározott adatbiztonsági követelményeket is.

Mint írták, ez a tevékenység továbbá sérti az emberi méltóságot, az érintettek jó hírnevét, becsületét; a becsmérlő, szélsőséges véleményformálással, illetve valótlan tények állítása kapcsán leginkább az érintett jó hírneve csorbul. Kitértek arra is, hogy a Polgári törvénykönyv alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is, így az érintett az említett törvényben meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a lista készítőivel szemben.

Közölték, a hatóság álláspontja szerint a kifogásolt jogsértés – súlyára tekintettel – a Büntető törvénykönyvbe ütköző, visszaélés személyes adattal vétsége törvényi tényállását is kimerítheti. A különleges személyes adatokkal való visszaélés ezen bűncselekmény minősített esete – írták.

A NAIH szerint felmerülhet továbbá a Büntető törvénykönyvben meghatározott rágalmazás vétségének, illetve a becsületsértés vétségének gyanúja is. Azt, hogy a fenti bűncselekmények valamelyike megvalósult-e, büntetőeljárás keretében a bíróság tisztázhatja, ha az érintett feljelentést tesz – írták.

A hatóság emlékeztetett arra, hogy hasonló esetek előfordultak már az adatvédelmi biztosi gyakorlatban, továbbá a hatósághoz is érkeztek bejelentések azzal kapcsolatban, hogy különböző honlapokon a szerkesztők különleges – vélt származásra, szexuális életre vonatkozó – adatokat tettek közzé.

Kedden tiltakozását fejezte ki az állítólagos "listázás" ellen a Hálózat a Tanszabadságért (HAT), amely egyúttal követelte, hogy a diákokkal szimpatizáló oktatókat, tanárokat semmiféle atrocitás, megtorlás ne érje, "a hatalom emberei semmilyen indokkal ne zaklassák őket". A szervezet szerint megengedhetetlen, hogy a legsötétebb diktatúra eszközeivel éljenek egyesek, ezzel a diákokat mélyen megsértve emberi mivoltukban.

A HAT "egyöntetűen tiltakozását" fejezte ki amiatt is, hogy a jogaikat gyakorló diákokat a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) rendőrei "zaklatják". Állásfoglalásukban kiemelték: a HAT szerint mindenfajta megfélemlítési kísérlet és jogtalan adatszerzés (igazoltatás, mobilszám követelése) az alapvető emberi jogokkal megy szembe.