Aggasztó jelenségnek nevezte Végh Zsuzsanna főigazgató szerdai budapesti, a hivatal múlt évi munkáját összegző sajtótájékoztatóján, hogy kétszáz százalékkal nőtt a Magyarországra kísérő nélkül érkező kiskorúak száma. Elmondta, a fiatalok szabadságát nem korlátozza a hatóság, őket magyar gyermekvédelmi intézményekben helyezik el. Ezeket azonban általában egy-két napon belül el is hagyják, hogy megkeressék a más országokban élő szüleiket, rokonaikat, ismerőseiket.

Végh Zsuzsanna tájékoztatása szerint a hivatal legnagyobb kihívása tavaly az illegális migráció növekedése volt, a korábbi évekhez képest többen érkeztek Magyarországra engedély nélkül. Elmondta, ez nem új keletű jelenség, és nemcsak Magyarország szembesül ezzel a kihívással, hanem az Európai Unió valamennyi tagállama. Közölte, több válsággócból is egyre többen érkeznek külföldiek illegálisan az unió térségébe, ezen belül is kirívó arányban a szíriai helyzet miatt.

Magyarország szerb határszakaszán át vezet az egyik fő migrációs útvonal, ott nagyon sokan lépik át illegálisan a határt, és a tiltott határátlépést jelentős embercsempész-hálózatok is segítik. Jelezte: elsősorban afgán, pakisztáni, algériai, koszovói állampolgárok jutnak be az országba, nagyobb részük azonban tovább is akar utazni. Közölte, az illegális migráció növekedésével párhuzamosan nőtt a hatósági intézkedések száma is. Ezek között említette a kiutasító döntéseket, amelyek száma a rendőrségi intézkedésekkel és a bíróság által elrendelt döntésekkel együtt mintegy 6500 volt tavaly. Tájékoztatása szerint a BÁH összességében csaknem 11 ezer jogsértő külföldivel, míg a rendőrség további 12 ezerrel szemben járt el.

Kitért arra is, hogy az EU egészében mintegy hét százalékkal növekedett a menedékjogkérők száma, míg Magyarországon ez az arány 27 százalékkal nőtt, Magyarországon tavaly összesen 2154 kérelmet regisztráltak. A menedékjogkérők többsége Afganisztánból, Pakisztánból, Koszovóból, Szíriából, Szomáliából érkezett, döntően illegálisan. A BÁH tavaly több mint egymilliárd forintból gazdálkodott, és ebből az összegből csaknem 250 millió forintot fizettek ki támogatásként.

Elmondta azt is, hogy a befogadó intézményeik "nagy telítettséggel" működtek, naponta átlagosan 547 embert láttak el, míg a korábbi évben még ötvennel kevesebbet. Ebből az adatból az látszik - tette hozzá -, hogy többen érkeztek és többen is maradnak, illetve hosszabb ideig tartózkodnak Magyarországon területén, mint korábban. Végh Zsuzsanna úgy látja, jelentős azoknak az aránya, akik inkább visszaélésként folyamodnak menedékjogért.

A főigazgató a legális migrációra is kitért, tájékoztatása szerint a 2012. december 31-i nyilvántartás szerint csaknem 214 ezer külföldi élt érvényes (90 napon túli) tartózkodási jogosultsággal Magyarországon. Ez - fűzte hozzá - egy kicsit kevesebb, mint 2011-ben, de ebből a kategóriából kikerülnek azok, akik időközben megszerezték a magyar állampolgárságot. Elmondta, elsősorban kínai, ukrán, vietnámi, szerb és egyiptomi állampolgárok kértek nagyobb számban tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, a legtöbbjük célja pedig az volt, hogy keresőtevékenységet folytassanak Magyarországon. Hozzátette: továbbra is nagyon sokan, növekvő számban érkeznek Magyarországra tanulmányi céllal.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a menekültügy ma megosztja Európát, szerinte az országok 1990 után nem tudták a kérdés "igazi, helyes és morálisan egységes" kezelését megtalálni. Az államtitkár szerint ugyanakkor az európai országok egységesek az illegális migráció elleni küzdelemben.

Ezzel összefüggésben arról beszélt, Magyarországnak a szerb és az ukrán határszakaszt a jövőben is "nagyon keményen kell az illegális migráció ellen őrizni". Jelezte, ennek az őrzésnek az egyik hatékony eszköze lesz - ha a folyamatban lévő beszerzések befejeződnek - a két határszakasz hőkamerás rendszerrel való "lefedése".