Az elmúlt napokban több százan, ezren rekedtek a hó fogságában Dunántúlon. A legkritikusabb, és legismertebb helyzet az M-1 autópályán alakult ki, ahol a hó Budapesttől, egészen Győrig tette lehetetlenné a közlekedést. Kisebb megszakításokkal, több mint száz kilométeren keresztül vesztegeltek – sok esetben ténylegesen – a hó alatt az autósok. Kisgyermekes családok, betegek voltak kénytelenek az autópályán éjszakázni, sokan mindennemű segítség nélkül. Kora délutánig a „segítség” sokak számára egy a Belügyminisztériumtól kapott sms üzenet volt: „Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium”. Pintér Sándor ennek ellenére azt mondta vasárnap délután, hogy mindenki minden feladatot jól megoldott.

A hókotrók természetesen elindultak, mint ahogy az is tény, hogy a hadsereg tankokat és egyéb lánctalpas harci járműveket küldött a helyzet megoldására, a rendőrség pedig BTR-ekkel próbált segíteni. Ezek a bevetett eszközök meg is kezdték a mentést kelet felől. A magyarok tétlenségét nézni nem bíró osztrák katasztrófavédők pedig, kérés nélkül elindultak menteni nyugat felől. Azonban – mint megírtuk – a megrekedt kocsisor majd’ 100 kilométer hosszan állt az autópályán. A kétségbeesett autósok a következő üzenetet tették közzé a Facebook internetes portálon: „Segítsetek! Ne higgyetek a kormányzati kommunikációnak! Itt vagyunk az M-1-es közepén, és velünk a kutya nem foglalkozik!”.

Önszerveződők

Ilyen, és ehhez hasonló üzenetekkel volt tele például a „Ments életet, adj vért” közösségi oldala is, ahová percenként érkeztek a segélykiáltások: „Megfagyunk!”, „Ha valaki tud, hozzon takarókat, és teát!” És az emberek, a civil emberek százával indultak segíteni! Ki traktorral, ki lovon, de volt, aki biciklivel indult a nagy hónak, hogy öt liter meleg teát kijuttasson a bajban lévőknek.

A rendőrség MI-2-ese tudott repülni...

ORFK

A járhatatlanná vált utak láttán logikusan merült fel a kérdés: miért nincs légimentés? Valószínűleg hadititok, hogy a Magyar Honvédség hány darab, mentésre is alkalmas helikopterrel rendelkezik, információink szerint azonban ezekből egy sem vett részt a katasztrófa felszámolásában. A szárazföldi megközelítéstől teljesen elzárt területekre kizárólag légi úton lehetett volna eljutni. A nehéz katonai szállító helikopterek fűthető sátrakat, kondér-kocsikat, takarókat, élelmet tudtak volna vinni a bajbajutottaknak. Úgy tudjuk, a Magyar Honvédség Légi Kutató - Mentő Szolgálata egyetlen helikoptert sem indított.

A Honvédelmi Minisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ arra, miért nem szállt fel egyetlen katonai helikopter sem menteni. Nem hivatalos úton olyan információkat kaptunk, hogy a rossz idő, a nagy szél miatt nem tudtak elindulni. (Erre egyébként többször hivatkozott pénteken Pintér Sándor, és Orbán Viktor is.) Érdekes, hogy Benkő Tibor vezérkari főnök sem mondott semmit a helikopterekről, amikor az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: "minden feladatot megoldott" a honvédség". Pénteken Orbán Viktor is azt mondta, hogy a nagy szél miatt nem tudtak felszállni a helikopterek.

Mentettek

Mások azonban repültek pénteken. „Március 14-én, csütörtökön, mikor az égszakadás megindult, mi sem tudtunk repülni.” mondja a hvg.hu -nak Rács Tamás, a Magyar Légimentő nonprofit Kft főpilótája. „Azonban pénteken 10 óra 45 perckor jelentette elsőként Budaörs bázisunk, majd 11 óra 20 perckor Sármellék bázisunk, hogy felvették a szolgálatot. 14 óra 30 perce valamennyi bázisunk szolgálatba lépett, a légi-mentési feladatokat megkezdtük.” mondta a főpilóta.

A honvédség MI-8asairól nem volt hír

MTI Fotó: Marjai János

Rács Tamás elmondta azt is, hogy a forgószárnyas repülőgépek – azaz a helikopterek – kevésbé érzékenyek a szél hatásaira, mint a merevszárnyú repülőgépek. És minél nehezebb, nagyobb tömegű egy helikopter, annál megbízhatóbb egy szelesebb időjárásban. A Magyar Honvédség ilyen feladatokra is alkalmas helikopterei a MI-8T és a MI-17 típusú szállítóhelikopterek. Ezek a gépek adják a kutató – mentő szolgálatokat is. Hogy hány darab van belőlük, és mennyi üzemképes, az titok. Az azonban ismert, hogy a MI-8T önsúlya 6990 kg és 3000 kg súlyt szállíthat. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Légimentő Kft EC-135 típusú helikopterének legnagyobb megengedett felszálló súlya 2835 kg, akkor vélelmezhető, hogy a MI-8T katonai monstrum, igen nagy biztonságban mozgott volna a levegőben.

Szóba jöhet esetleg, hogy a helikopterek nem voltak képesek navigálni ilyen időben: a légimentők főpilótája azonban elmondta azt is, hogy a helikoptereik a szigorúan vett „látva – repülés” szabályai szerint (VFR) közlekedhetnek, amit a hatóságok szoros keretek közé fogtak.

„A saját szabályzatuk szerint 2 kilométeres vízszintes látásnál vesszük fel a szolgálatot. A hivatalos szabályok szerint azonban a helikoptereink 800 méteres vízszintes látásban már repülhetnek. A pilótáink munkáját nagyon komoly navigációs eszközök és egy légi koordinátor is segíti, minek köszönhetően méteres pontossággal oda érkezik a helikopter, ahová kell. A kérdéses napon, ahogy elállt a látást korlátozó nagy havazás, a helikoptereink felszálltak, és biztonságosan tudták végezni a feladataikat.”

A Magyar Légimentő Nonprofit Kft feladata azonban az akut életmentés, és az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt végzik a tevékenységüket. Sem a helikopterek befogadó képessége, sem pedig a felszereltségük nem teszi lehetővé, hogy melegedő pontokat építsenek ki, vagy sátrakat, élelmiszert szállítsanak a sok száz bajbajutottnak. Erre egy MI-8-as alkalmas lett volna.

Az ORFK sajtóügyeletén megtudtuk, hogy a katasztrófa napján, az ő MI-2-es helikopterük is repült. A feladata a terepszemle és a helyzet felmérése volt, de le is szállt az M-1-es autópályán. A rendőröknek nem volt egyszerű a helyzetük, mert a szél igencsak erős volt, és a pilótáktól komoly munkát igényelt a leszállás. Mindannak ellenére leszállt, hogy a tömege épp egyharmada egy MI-8T helikopternek. A készenléti rendőrség helikoptere is részt vett egy mentésben pénteken kora délután.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat repülésmeteorológiai adatai szerint (interneten fellelhető METAR táviratok) az időjárás – kis időszaktól eltekintve – alkalmas lett volna helikopteres repülésre.