Magyarország 1982 óta részese az ENSZ CEDAW Egyezménynek, mely alapján minden szükséges intézkedést meg kell tennie a nők elleni diszkrimináció felszámolására. Az Egyezmény végrehajtását az ENSZ CEDAW Bizottsága időszakosan ellenőrzi, az állam és a civil szervezetek jelentései és a velük való konzultáció alapján, és ajánlásokat fogalmaz meg az állam számára.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC), míg a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvánnyal közösen nyújtott be jelentést a Bizottsághoz. A Bizottság a magyar állami és civil delegációkkal 2013 februárjában folytatott konzultációt a 2007 óta tett intézkedésekről, az ajánlásait pedig márciusban tette közzé.

A Női Érdek és az ERRC jelentése általános aggályként fogalmazta meg, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben kialakított intézményi, jogi és közpolitikai keretek nem elégségesek a nemek közötti egyenlőség előmozdításához. A ENSZ CEDAW Bizottság korábbi ajánlásait többnyire nem hajtották végre – ez minden, a rendszerváltás óta hatalmon lévő kormányról elmondható, a jelenlegi kormányzat hozzáállása azonban még további visszalépést jelent: a nők és férfiak társadalmi egyenlősége kikerült a kormány szókészletéből. A kormány gyakorlatilag leépítette a nők és férfiak egyenlőségével foglalkozó állami intézményrendszert és konzultációs mechanizmusokat is.

A CEDAW Bizottság a civil szervezetekhez hasonlóan aggodalmát fejezte ki, hogy a népesség növelésének kormányzati prioritása a „nemekkel kapcsolatos sztereotípiák előfordulását növeli azáltal, hogy a nőket főként, ha nem kizárólag, anyai és gondozói szerepben láttatja”.

A Bizottság jelentésében sürgette a magyar államot, hogy „vizsgálja felül a családdal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos közpolitikákat (…), hogy az előbbi ne korlátozza az utóbbit, vagyis a nők diszkrimináció-mentességhez és egyenlőséghez való jogainak teljes élvezetét”. A Bizottság továbbá ajánlotta, hogy az állam „erősítse meg együttműködését a különböző civil nőszervezetekkel az Egyezmény végrehajtása és a végrehajtás monitorozása során”.

A CEDAW Bizottság az egyes jogokkal kapcsolatban többek között az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg az állam számára: a nemek közötti egyenlőség kérdését építse be az oktatáspolitikába; fogadjon el a partnerbántalmazásra vonatkozó jogszabályt, módosítsa a távoltartási törvényt, hogy az megfelelően védje az áldozatokat; az emberkereskedelem áldozatainak biztosítson megfelelő ellátást és védelmet; vezessen be átmeneti intézkedéseket, például kvótákat a nők és a férfiak egyenlő képviseletére a politikában; mozdítsa elő a nők foglalkoztatását, számolja fel a foglalkoztatási szegregációt, szüntesse meg a nemek közötti bérrést; hagyjon fel mindennemű, a nők szexuális és reprodukciós jogait érintő negatív beavatkozással; vizsgálja felül nyugdíj- és szociális ellátási rendszereit, hogy a nők és a férfiak számára egyenlő hozzáférést biztosítson ezekhez; módosítsa a törvényt az Alkotmánybíróság azon határozatával összhangban, amely szerint a család definíciója túl szűkre szabott, és biztosítsa, hogy az egyéb jogszabályok módosítása is ezzel összhangban fog történni.

A CEDAW Bizottság ajánlásaiban következetesen felhívta a magyar államot, hogy fordítson különös figyelmet a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nők, így például a roma, a fogyatékossággal élő, a vidéki, a szegénységben élő, a migráns, a menekült, illetve az idősebb nők problémáira. Kifejezetten sürgette az államot, hogy a „közpolitikai intézkedésekbe és a költségvetésbe építsen be specifikus, a kisebbségekhez tartozó, többek között a roma nők, valamint a fogyatékossággal élő nők szükségleteit célzó komponenseket az ellenük irányuló hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolása érdekében”.

Az ENSZ CEDAW bizottsága azt kérte, hogy két év múlva – a soron következő jelentéstételi időszak félidejében – az állam külön is számoljon be több, a nők elleni erőszakra, az abortuszhoz és a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférésre, valamint a fogyatékossággal élő nők kényszersterilizációjára vonatkozó ajánlás teljesítéséről.