Szabó Máté tavaly októberi jelentésében már rámutatott a pártfogó felügyelői szolgálat működési nehézségeire, és ezeket jelezte az érintett minisztériumoknál.

Egy tíz évvel ezelőtti kormányhatározat szerint egy pártfogó legfeljebb 65 ügyet láthatna el, az országos átlag mégis meghaladja a 250-et.

A pártfogók feladata a közérdekű munkára ítéltek segítése is. A közérdekű munka olyan, elzárással nem járó alternatív büntetés, amelyet a bíróság kisebb súlyú, legfeljebb három év szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények esetében szabhat ki. A közérdekű munkára ítélt a szabadidejében köteles elvégezni azt a munkát, amelyet számára a bíróság kijelölt - ismertették a jelentésben.

Az ombudsmani jelentés összegzésében azt írták: az elmúlt években Magyarországon 4,5-szeresére nőtt az ilyen ítéletek száma, de ezeknek csak alig több mint a felét hajtották végre. Ez azzal magyarázható, hogy a munkáltatókat nem kötelezi jogszabály a közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatására, és a helyzetet nehezítik a bűnelkövetőkkel szemben táplált előítéletek is. Hozzátették: pusztán a pártfogó felügyelők személyes kapcsolatrendszerén és meggyőző erején múlik, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő munkahely.

Az alapjogi biztos jelentésében megállapította, hogy a közérdekű munka végrehajtásának jogszabályi körülményei és személyi feltételei hátráltatják a végrehajtást. Mindez veszélyezteti az állam közrendvédelmi és bűnmegelőzési kötelezettségének teljesítését.

Kitértek arra: az ombudsman kezdeményezte, hogy a KIM fontolja meg a munkáltatók foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó jogszabályok megalkotását, és egyidejűleg gondoskodjon a pártfogók létszámának olyan mértékű növeléséről, amely megfelel a megnövekedett igényeknek.