szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jobb gyereknek lenni Magyarországon, mint az USA-ban? Melyik európai országban élnek a legjobban a gyerekek és hol megy legrosszabbul a soruk? Hányadik helyen szerepel Magyarország? Hogyan értékelik a gyerekek a saját helyzetüket? Ezekre a kérdésekre ad választ az UNICEF 2013. évi kutatási jelentése.

Az UNICEF 2013-ban egy rendhagyó felmérést készített, nem a gyermekszegénységet kutatták kivételesen, hanem azt nézték meg, hogy mennyire élnek jól a gyerekek. Bár az ENSZ gyermekvédelmi szervezete általában a világ legszegényebb régióiban, a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek életben maradásért és túlélésének biztosításáért folytatott küzdelméről ismert, most olyan országokban - elsősorban az OECD és az EU tagállamai – végezte el felmérését, ahol gazdasági értelemben leginkább jóllétről beszélhetünk. A kutatás mindenképpen rámutat arra, hogy a magas GDP nem jár feltétlenül együtt a gyermekek jóllétével.

A 2000-es évek első évtizede valamennyi vizsgált országban javulást hozott a gyermekek életében. A gazdasági válság hatásai ekkor még egyetlen ország esetében sem voltak egyértelműen kimutathatóak. Emellett az utóbbi években csökkent a nyugat európai és kelet-közép európai országok közötti különbség.
 
29 ország

A világ 29 leggazdagabb országában élő gyermekek jólétét, 5 különböző dimenzióban - 26 indikátor segítségével – mutatja meg a jelentés: szegénység, egészség, oktatás, erőszak, környezet.  Ezek alapján elmondható, hogy a gyermekek jólléte egyetlen ország esetében sem állandó. Időről-időre változik, átalakul, a nemzetközi és nemzeti hatások, közpolitikai és politikai döntések, reformok eredményeképpen.

A magyar gyerekek helyzete egyáltalán nem jó nemzetközi összehasonlításban
Túry Gergely


A jelentésben vizsgált valamennyi dimenzióban Románia a legrosszabbul teljesítő országok között van, de közvetlenül előtte az USA található, amely viszont a világ egyik leggazdagabb országa – ezek az államok azok, amelyek egyik tényező alapján sem verekedték ki magukat az utolsó harmadból. Összességében, az öt vizsgált dimenziót egybevetve, Magyarország a 29 megkérdezett ország között a 20. helyen, vagyis középmezőnyben legalján végzett, de így is hat hellyel az Egyesült Államok előtt. (A teljes jelentést itt olvashatja.) A régió országai közül ugyanakkor Lengyelországnál, Szlovákiánál és Romániánál is jobb eredményt ért el. A nyugat-európai országok pedig valamennyi vizsgált területen az élmezőnyben helyezkednek el, míg a kelet-közép-európai államok lassan kezdenek felzárkózni mögéjük. Különösen jól látható ez Szlovénia és a Cseh Köztársaság esetében,  melyek az oktatási, egészségügyi, de az anyagi faktorokat tekintve is a mezőny élvonalába tudták küzdötték magukat.
 
Nem füveznek annyit a magyar gyerekek
 
Bizonyos tényezők alapján Magyarország az élvonalba került, például itthon a legmagasabb a védőoltásban részesülő gyermekek aránya, magas a középiskolába beiskolázott gyerekek száma. Ami némiképp érdekes adat, hogy tizedik helyen végeztünk a kannabiszfogyasztás tekintetében megelőzve ezzel a nyugati országokat, USA-át és az utolsó helyen végző Kanadát. (Vagyis nálunk kevesebben szívnak, mint a jelzett államokban.) Azonban számos ismérv alapján jócskán a mezőny végén helyezkedünk el, ilyen például a családok szegénysége, az alacsony születési súly, dohányzás és a tinédzser terhesség. Aggodalomra adhat okot, hogy a koraszületések száma és az alacsony súllyal szültetett csecsemők száma  – Görögország mögött – nálunk a legrosszabb. Ám középmezőnyben helyezkedünk el a gyermekek testmagassága, - túlsúlya, a levegőminőség és az emberölés területén.
  
A kutatás arra is kitért, hogy a vizsgált országokban élő gyermekek milyen a szubjektív értékelése, azaz hogyan értékelik saját jólétüket. Ez alapján például a gazdasági krízis sújtotta Görögországban a gyerekek saját értékelése alapján az egyik legjobb helyen, ötödikként végzett a listán. Olaszország, Lettország, Észtország és Spanyolország hasonlóan jól teljesítettek. Németországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Kanadában fordítva történt: a gyerekek szubjektív jóléte sokkal alacsonyabb volt, mint az objektív tényezők alapján sejteni lehetett volna. Ugyanakkor mind az objektív, mind a szubjektív értékelés szerint Hollandiában és a Skandináv országokban a legjobb a gyermekek helyzete. Magyarországot azonban leminősítették a gyerekek, míg az objektív tényezők szerint a 20 addig a szubjektív mutatók alapján a 26 helyre került. Az USA pedig mindkét dimenzióban az utolsó harmadban van.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!