szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Minden párt a saját kedvenc témájával hozakodott elő a Parlamentben: a Fidesz számára továbbra is a rezsicsökkentés a legfontosabb, az ellenzék egy része az offshore cégek támogatása, a másik része pedig a nyugdíjasok helyzete miatt támadta a kormány. Az unalom elől még a fideszes képviselők is a büfébe menekültek.

Most érkezett

A zavarosban halászóknak kedvez a kormány

A jobbikos Varga Géza szerint szakmai körökben folyik a találgatás, hogy kinek kedvez a földforgalmi törvény lebegtetése. Az biztos szerinte, hogy a lebegtetéssel a kormány kedvez a zavarosban halászóknak.

Budai Gyula államtitkár szerint a Jobbik azt a látszatot akarja kelteni, hogy rajta kívül senki más nem akarja megvédeni a magyar földet. De a kormány meg fogja védeni a magyar termőföldet - tette hozzá. A Jobbik tevékenysége szerinte abban áll, hogy elmondják, élen járó harcosok, de semmi sem történik, nincs javaslatuk. "Mi nem lebegtetünk semmit, a T. Ház hamarosan fogja tágyalni az új földforgalmi törvényt".

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3 4

Nincs érdemi párbeszéd

Gúr Nándor az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetéséről, a sztrájktörvény átírásáról és az új munka törvénykönyvéről beszélt.

Czomba Sándor államtitkár elmondta, a cél a szociális párbeszéd erősítése. Mint mondta, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem volt "magvas" párbeszéd, egy gittegyletként működött.

Mi lesz, ha az orvosok elmennek?

A jobbikos Hegedűs Tamás az orvosok elvándorlása miatt aggódik. A gazdasági társaságként működő egészségügyi intézményeket nemrég "államosították", ennek egyik következménye lehet, hogy az ott dolgozók bére alacsonyabb lesz, ami egy újabb indoka lesz az orvosoknak a külföldi munkavállalásra.

Szócska Miklós válaszában elmondta, a béremelés és az ösztöndíjak miatt ha kicsivel is, de kevesebben mennek külföldre dolgozni. Mint mondta, a béremelési tárgyalások még zajlanak, sőt szerinte a gazdasági társaságok átvétele nem eredményezi, hogy tömegesen menjenek külföldre vendégmunkásnak.

Szócska felolvasta a jogszabályt

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár papírból olvasta fel az eredeti jogszabályt, majd megpróbálta saját szavaival elmagyarázni, az új szabály nem jelenti azt, hogy tilos dolgozniuk a nyugdíj után az egészségügyi dolgozóknak, a kényszernyugdíjazás alóli felmentések megfelelő adminisztrációval történnek, a kiértesítések pedig folyamatosan történnek. Azt tanácsolja, majd a végén vonjanak le következtetéseket.

Kényszernyugdíjazás

Tukacs István az orvosok kényszernyugdíjazásáról beszélt. Mint mondta, ez éppen abban az ágazatban történt meg, ahol létszámhiány van. Hiába ígérték azt, hogy mindenki megkapja az egészségügyben a mentességet és a bérkiegészítést, hiszen kiderült, hogy nem mindenki kapja meg, ráadásul csepegtetik az értesítéseket is.

Ez az eljárás méltatlan az egészségügyben dolgozókkal szemben – mondta, azt is kérdezve, hogy miért nem kap mindenki mentességet a kényszernyugdíjazás alól az egészségügyben.

Enyhíthetik a beiskolázási botrányt

Az ellenzék a beiskoláztatási botrány miatt támadja a kormányt. A kormánypártok ugyanis házszabálytól való eltéréssel tárgyalnák azt a módosítót, amely megengedné a 27 főnél nagyobb osztálylétszámot.

Hiller István és Dúró Dóra is megemlékezett arról, hogy többszáz család nem tudta beíratni a gyerekét csak azért, mert megváltoztatták az oktatási rendszert.

A Jobbik felidézte, hogy a kormány a ciklus elején több iskolát záratott be, míg most kiderült, több férőhelyre van szükség. "Vészhelyzet van, vészmegoldást kell nyújtani", ezért támogatja a Jobbik azt a javaslatot, hogy 20 százalékkal emelhessék meg az osztálylétszámot.

Osztolykán Ágnes szerint a kormány nem gondolta végig, hogy ha kitolják a határidőt, akkor több lesz a gyerek az első osztályban. "Jó néhány szülő van, aki még mindig nem tudja, hol fogja gyereke kezdeni az első osztályt", ezért megszavazzák a javaslatot.

A KDNP-s Michl József, a módosító benyújtója azzal védekezett, hogy az elmúlt évtizedben senki sem tudta megmondani a beiskoláztatás után, hányan íratták be a gyerekeiket. De most ez a köznevelési törvénynek köszönhetően megtörtént, ezért is javsolta, hogy 20 százalékkal el lehessen térni az eredeti osztálylétszámtól.

A javaslatot még ma tárgyalja a parlament.

Kapkodva módosítják az időpontot

Az ellenzéki pártok szerint a fülkeforradalom megint bakit követett el, amit megint sürgősen kell orvosolni. 

Az államháztartási törvény alapján jelenleg április 30-ig kell az önkormányzatoknak elkészíteniük a következő évi költségvetési koncepciójukat, Dancsó József (Fidesz) módosító javaslata azonban október 31-re tolja ki a határidőt.

Az LMP nem támogatja, hogy házszabálytól való eltéréssel tárgyalják a javaslatot, a Jobbik megszavazza, mert az az önkormányzatok érdekében áll, de azt hangsúlyozták, hogy kapkodás miatt született meg az eredeti áprilisi időpont. Az MSZP is felidézte, hogy többször rákérdeztek az áprilisi dátumra, de nem történt semmi. Az MSZP támogatja az októberi határidőt, de szerintük ez az eljárás az Országgyűlés megcsúfolása.

Nem lesz ötödik alkotmánymódosítás

Legalábbis az biztosan nem lesz, amelyiket a Jobbik nyújtotta be. Abban többek között a Himnusz mellett kiemelten védenék a csodaszarvast.

A rezsicsökkentés nem pártkérdés

Fónagy János szerint közösen kell fellépni a rezsicsökkentésért, mert kormánypárti és ellenzéki családoknak is érdekük a rezsi csökkentése.

"Ez nem frakciókérdés, nem pártkérdés, ez a politikai elit felelőssége" – mondta az államtitkár.

1 2 3 4

* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!