szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Balog Zoltán olyan jelöltet készül kinevezni az egyetem rektorának, aki a szenátus rektorválasztó ülésén a szavazatok alig egyharmadát kapta meg, azaz alulmaradt jelölttársával szemben – hívta fel a figyelmet az Együtt–PM szövetség.

A többségi javaslat ellenében, vélhetően politikai szempontok alapján készülnek kinevezni a debreceni egyetem új rektorát. Az Együtt–PM szövetség tiltakozik és a köztársasági elnökhöz fordul az ügyben – közölte a pártszövetség kedden.
 
A szakminiszter olyan jelöltet készül kinevezni a nagy múltú egyetem rektorának, aki az egyetem szenátusának rektorválasztó ülésén a szavazatok alig egyharmadát kapta meg, azaz alulmaradt jelölttársával szemben – írta Szelényi Zsuzsanna, a szövetség tagja.

Egyharmadot kapott a rektorválasztó ülésen

A múlt héten Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a köztársasági elnök elé terjesztette a debreceni egyetem új rektorának kinevezését. Annak ellenére történt ez, hogy 2013. február 14-én az egyetem szenátusának rektorválasztó ülésén ez a jelölt a szavazatok alig egyharmadát kapta meg. A szenátus többsége a jelöltek közül egy másik személynek szavazott meg igen jelentős, kétharmados többséget – olvasható az Együtt–PM közleményében.

Megdöbbenéssel és értetlenséggel szemléljük a szakminiszter döntését. A 2011. évi felsőoktatási törvény lehetőséget ad a fenntartó miniszternek, hogy a szenátus véleménye alapján döntsön a rektorjelölt személyéről. A miniszter azonban mégis az egyetemi vezetés egyértelmű kiállása ellenére, indoklás nélkül helyezne pozícióba olyan embert, aki nem élvezi az egyetemi oktatók többségének bizalmát – írták.

Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség úgy véli, a debreceni egyetem rektori kinevezése sérti az egyetemek alaptörvényben biztosított autonómiáját, a kormányzat személyi politikájában megvalósuló érdemelvet, az átláthatóságot és a demokratikus gyakorlatot.

A szövetség arra kéri a köztársasági elnököt, fontolja meg, hogy aláírja-e a rektorjelölt kinevezését.

Bár az alaptörvény legutóbbi módosítása a kormány felügyelete alá helyezte az egyetemek gazdálkodását, az alaptörvény továbbra is nevesíti az egyetemek autonómiáját, amely az európai normák szerint Magyarországon is több száz éves múltra visszatekintő hagyomány, és amelyet az elmúlt évszázadban csak diktatórikus rezsimek korlátoztak – írták.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!