Fideszes elszólás árulkodik az önkormányzati eladósodásról

Fideszes elszólás árulkodik az önkormányzati eladósodásról

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Kósa András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már 2008-ban mindenki tudta, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálni fogják – erről beszélt egy májusi testületi ülésen Esztergom korábbi polgármestere, Meggyes Tamás, akinek vezetésével a város 26 milliárdos adósságot halmozott fel. Az általunk megkérdezett önkormányzati vezetők 2008-ban nem tudtak ilyen közelgő fordulatról, de Meggyes szavai – és az azóta történtek – igazolhatják, hogy Orbán Viktor a 2006-os választások után eladósodásra biztatta a fideszes településvezetőket.

„A hitelállományunk nem 26 milliárd, hanem az állami konszolidáció után már csak 13 körül van. Ezt a konszolidációt 2008-tól mindenki tudta, a mértékét és az időpontját pontosan nem ismerte. Erre szükség volt, 2004-től, 2005-től látszott. Ezzel normális ember tervezett, és annyi hitelt vett fel, amennyiről tudta, hogy csak a felét kell visszafizetni. (…) Ön adósságrendez, mi pedig működtettünk, és programot csináltunk az embereknek” – ezekkel a szavakkal zárt le egy vitát az esztergomi képviselő-testület május 3-i ülésén Meggyes Tamás, a város korábbi polgármestere. Esztergom városa valóban 26 milliárd forintnyi adósságot görget maga előtt, de minden bizonnyal a város is megköti a kormánnyal az adósság felének átvételéről szóló szerződést a tervezett határidőig, június 28-ig, és akkor már „csak” a maradék 13-al kell bajlódnia Tétényi Éva polgármesternek, és a város vezetésének.

Meggyes Tamás (akit többször kerestünk, de nem értünk utol) a hvg.hu által megkérdezett önkormányzati vezetők nyilatkozatai szerint valami olyasmit tudott, amit nem sokan – ők legalábbis nem hallottak róla. Molnár Gyula, aki 2006-2010 között Budapest XI. kerületét vezette, és a főleg fővárosi kerületeket és megyei jogú városokat tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége vezetője volt, azt mondta lapunknak: nem tudja, miről beszél Meggyes Tamás, ő legalábbis biztosan nem hallott 2008-ban ilyen szándékról sem az akkori kormány részéről, sem a Fidesz háza tájáról (hiszen ekkor már nagy biztonsággal lehetett tudni, hogy legkésőbb 2010-ben úgyis kormányváltás jön). Ugyanezt mondta Gémesi György is, aki 1991 óta vezeti a Magyar Önkormányzatok Szövetségét. „Ilyenről biztosan nem volt szó az önkormányzati témájú egyeztetéseken, más polgármesterektől sem hallottam, de egyébként a választások előtt természetesen áttanulmányoztam a Fidesz programjának helyhatóságokra vonatkozó részeit, és ebben sem találtam egy betűt sem erre vonatkozóan” – mondta lapunknak Gémesi György.

Mondta Orbán, vagy nem mondta?

Meggyes Tamás szavai ugyanakkor érdekes igazolását adhatják egy hosszú évek óta közszájon forgó politikai pletykának, miszerint a 2006-os önkormányzati választások után (amikor az őszödi beszédet követően az őszi önkormányzati választásokon tarolt a Fidesz) Orbán Viktor arra biztatta pártja polgármestereit: nyugodtan adósítsák el településüket, azt vagy az MSZP-kormánynak kell konszolidálnia, és akkor annál jobb, vagy egy kormányváltást követően ők maguk teszik rendbe a helyzetet. Ezzel kapcsolatban a Fideszből ellentmondó információkhoz jutottunk: egy volt polgármester azt mondta, nem létezett ilyen sugallat, és a Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i csődjéig még optimisták voltak a polgármesterek saját későbbi teherbíró képességüket illetően. Egy másik kormánypárti polgármester, a Fidesz önkormányzati tagozatának tagja ugyanakkor azt mondta a hvg.hu-nak: „Bár hivatalosan senki nem mondta ki, de ez így ’benne volt a levegőben’ nagyon erősen. Emlékszem, hogy többször szóba került, és akkor mindenki erre hivatkozott, hogy van egy ilyen ’engedély’ a pártvezetés részéről az eladósodással kapcsolatban”.

A politikus szavait alátámasztani látszanak a tények is. A Fidesz előszeretettel hivatkozik arra, hogy a legutóbbi adatok szerint immár 1284 milliárd forintosra duzzadt önkormányzati adósságtömeget alapvetően két tényező okozta: az uniós pályázatok önrészére fordított pénzek, valamint a Gyurcsány-kormány 2006-ban kezdett megszorításai, aminek kétségtelenül része volt az önkormányzati forráscsökkentés is, igaz, a legérzékenyebb veszteségeket éppen a választási évre, 2010-re kapták a nyakukba a helyhatóságok, immár a Bajnai-kabinettől. Ekkor a 2009-eshez képest 85 milliárd forint volt országosan az elvonás a már említett TÖOSZ szerint.

Orbán Viktor rekord-adós polgármesterek társaságában: ki ösztönözte a nyakló nélküli eladósodást?
©

A Fidesz fő politikai üzenete ugyanakkor már 2008-ra az lett, hogy a pangó országgal, a megszorító Gyurcsány-kormánnyal szemben a narancsmezes önkormányzatok saját erőből beindított fejlesztésekkel hidalják át a válságot, így a fideszes polgármesterek sorra jelentették be, hogy akár kötvénykibocsátás (vagyis eladósodás) árán is helyi „növekedési programokat” indítanak be. Mint megírtuk, ez volt az úgynevezett „kaposvári minta”, Szita Károly városában a válság ellenére is a beruházások gyorsítását, a nagyvárások számára fő saját bevételi forrást jelentő iparűzési adó csökkentését jelentette be. A beruházások azonban sok helyen látványos, de tényleges gazdasági hasznot nem hozó presztízs-fejlesztéseket jelentettek, mint a belvárosok felújítása, szökőkutak átadása.

A romló finanszírozási helyzet ellenére ráadásul sok önkormányzat helyi szociális programokat indított, így a már említett Esztergom is bejelentette a maga babakötvényét, Kaposváron a szemétszállítás díját csökkentették, és ingyenessé tették a kismamák számára a tömegközlekedést. Hogy ezek forrása – szabálytalanul – részben akár uniós forrás is lehetett, arra Kósa Lajos Magyar Narancsnak adott interjújából lehet következtetni, ahol a debreceni polgármester kikotyogta, hogy a települések trükköznek az uniós fejlesztési pénzekkel, és működésre is költenek a lehívott támogatásokból. Debrecen egyébként szintén élen járt a látványberuházások finanszírozásában, ami miatt mára az egyik legeladósodottabb település, csakúgy, mint Hódmezővásárhely, amely szintén sajátos módon használta fel a kötvénykibocsátásból befolyt bevételeket: a pénzből devizaspekulációba kezdtek.

Mi fizetjük a "nagyvonalúságot"

A kötvénykibocsátás csúcsa a Meggyes Tamás által említett 2008-as év volt, azonban a legtöbb helyhatóság a pénz nagy részéhez nem nyúlt hozzá, hanem egy-két évig még tárolta, befektette azt – ez is cáfolni látszik azt a narratívát, hogy kifejezetten rászorultak a hitelfelvételre. A 2008-as válság kitörésével, és a forint árfolyamának meggyengülésével azonban a jenben, svájci frankban, euróban felvett hitelek törlesztőrészletei az egekbe emelkedtek: az Origo összesítése szerint Pécsnek tavaly a 33,5 milliárdnyi adósság után 3,1 milliárd forintot kellett törlesztenie, Debrecen esetében a 26,4 milliárdos adósság 1,3 milliárd terhet jelentett, Hódmezővásárhely 23,2 milliárd forint után 1,8 milliárdot fizetett. Így már valóban nehézzé vált a helyzet, és közbe kellett lépnie a kormánynak, hogy az önkormányzati csődöket elkerülje, egy a hitelezésben nagy szerepet vállaló bank munkatársa ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak, hogy (bár törvény szerint csődbe mehet egy önkormányzat, az állam nem köteles kezességet vállalni) nagyobb települések sorozatos csődje „implicit módon államcsőddel ért volna fel”, ezt pedig nyilvánvalóan el akarta kerülni mindenki.

Így tavaly év végén a kormány valóban bejelentette, hogy 612 milliárd forint értékben átvállalja az önkormányzatok adósságát, Esztergom esetében a 26 milliárd forint mintegy felét. Meggyes Tamásnak tehát igaza volt a maga módján. Más kérdés, hogy Tétényi Éva, a város mostani vezetője szerint az előző vezetésnek így sem volt erkölcsi alapja adósságba taszítani a várost, főleg úgy, hogy a beruházások nagy részének előnyeit sem élvezik. „Végső soron akkor is az adófizetők, így Esztergom polgárai fizetik meg a konszolidációt. Ráadásul ha végignézünk a beruházásokon, a nem működő termálfürdőn, a rossz minőségben felújított, és már tönkrement utakon, járdákon, elmondhatjuk, hogy ennek az adósságnak a nagy része sem a város javát szolgálta” – mondta a hvg.hu-nak Tétényi Éva, aki maga is kíváncsi lenne, honnan tudta elődje már 2008-ban, hogy jön a konszolidáció, és az adósság felét leírják.

Hozzászólások