Fel sem tett kérdésre válaszolt Fónagy

Fónagy Jánost szerencsére nem zavarta, hogy nem kapott kérdést, így is válaszolt rá. Mint elmondta, az ominózus munkahelyteremtő pályázatban jogszerűen vett részt a Continental.

Zavarta a Jobbikot a diskuráló szoci

Szilágyi György (Jobbik) a nemzeti fejlesztési minisztert kérdezte volna, de mint megjegyezte, Németh Lászlóné már több mint egy éve, 2012 május 7-én volt utoljára a parlamentben. A képviselő a trafikmutyiban elhíresült Continental Zrt. ügyeiről kérdezett volna, de zavarta, hogy Steiner Pál folyamatosan beszélgetett mellette. Így végül nem tudta feltenni a kérdését, ami a cég munkahely-teremtési támogatására vonatkozott volna.

Operatív törzs takarít az árvíz után

A fideszes Czunyiné Bertalan Juditot az érdekli, hogy áll az árvíz utáni helyreállítás, mikorra tér vissza az élet a normál kerékvágásba. Mint mondta, több mint tízmillió homokzsákot kell összeszedni, 200 ezer köbméter homokot kell lerakni a megfelelő helyre, rendbe kell hozni a vasúti kérdéseket.

Kontrát Károly államtitkár szerint már megalakult a helyreállítási operatív törzs, elkészült az ütemterv. Tizenhárom településen már végeztek, elzárt útszakasz sincs már. A MÁV jelentése szerint hétfőn kezdik a töltések rendbehozatalát. A fővárosban befejezték a fertőtlenítést, de összesen több mint 40 településen kell fertőtleníteni. A kitelepítettek több mint fele már visszatérhetett az otthonába.

Vitézy Dávid fizetése nem Orbánra tartozik

Vitézy Dávid fizetése érdekli a jobbikos Volner Jánost, aki azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy miért keres még nála is többet a Budapest Közlekedési Központ vezérigazgatója, akinek ráadásul még prémiumot is fizetnek. A törvénynek a képviselő szerint a fővárosi cégvezetőkre is vonatkoznia kell.

Orbán Viktor szerint van olyan önkormányzati tisztségviselő, aki többet keres, mint ő. Ezen két módon lehet segíteni: az egyik, hogy felemelik a miniszterelnökét, de "ilyen javaslat nem érkezett". A másik lehetőség, hogy lecsökkentik az önkormányzati tisztviselők fizetését, de ez alkotmányos aggályokat vetne fel. "Önkormányzati bérkérdésekbe nem áll módomban beleszólni" - mondta Orbán.

Volner azt vetette a kormányfő szemére, hogy 2010-ben 98 százalékos különadót vetettek ki, épp a BKV botrányai miatt. Később viszont megteremtették a lehetőséget, hogy a miniszterelnökénél is magasabb fizetéseket vegyenek fel bizonyos vezetők.

Orbán szerint ő érti a problémafelvetést, de ezt a fővárosi közgyűlésben kell szóvá tenni, nem pedig a Tisztelt Házban.

Miért kell festeni a benzint?

A szocialista Kovács Tibor nem érti, hogy miért kellett bevezetni az olajtermékek jelölésének új, Európában példátlan rendszerét, és a korábbi írásbeli kérdésekre sem kaptak kielégítő választ. Az egyetlen magyarázat szerinte az maradt, hogy csak annak érdeke a színezés, aki a festéket, illetve az ellenőrző rendszert forgalmazza.

Fónagy János államtitkár szerint alapvető érdek, hogy befolyjon a jövedéki adó a költségvetésbe, ezért kellett valamilyen eszközt találni a termékek követésére. A korábbi – az 1990-es évek elején – használt festés nem jött be, mert hamisítható volt. Ezért kellett új rendszert bevezetni.

Kovács szerint ők többször is azt kérték, mutassák be, milyen nagyobb visszaélések voltak az elmúlt években, ami indokolttá tette a változtatást. Különben az a gyanú marad, hogy egy bizonyos gazdasági társaság érdekében módosult a törvény, az árat pedig végső soron a fogyasztók fizetik majd meg.

Az államtitkár szerint nem konkrét példák vezették elhatározásra a kormányt, hanem meg akarják előzni a jövőbeni visszaéléseket.

Kérdésbe csomagolt dicséret

A fideszes Kara Ákosnak nagyon tetszett az árvízi védekezés Győr és környékén, ezt a véleményét azonnali kérdésbe csomagolta: azt kérdezte, hogy milyen változásokat kellett végrehajtani a katasztrófavédelem szervezetében ahhoz, hogy ilyen sikeres legyen a védekezés. Kontrát Károly államtitkár is megdicsérte a védekezésben részt vevőket és önmagát is, hiszen bizonyítottnak látja, hogy jó döntés volt az átszervezés.

Rejtegeti-e a Fidesz a kettős állampolgárokat?

Ismét az állítólagos kettős állampolgárságú képviselőkről faggatózik a jobbikos Mirkóczki Ádám, ezúttal is közvetlenül a miniszterelnöktől. Korábban Orbán Viktor azt mondta a képviselőnek, hogy szerinte nincs akadálya annak, hogy nyilvános legyen az ilyen információ, de a fideszes többség nem engedte tárgysorozatba venni, ráadásul nem is indokolták a leszavazást.

Orbán szerint ő már korábban elmondta, hogy nem látja akadályát a dolognak, de ez a parlamentre tartozik, nem kell a kormány nyakába varrni. Ha kéri a képviselő, ő támogatni fogja, de ezt a kérdést a képviselőknek kell rendezni.

Ezek szerint mi abban a tévhitben éltünk, hogy a legnagyobb kormánypárt elnökének szava bír akkora súllyal, hogy a frakciója figyelembe veszi, de a javaslatról még vitázni sem lehet, hiszen nem vették tárgysorozatba, így marad a kérdés, hogy kiket és miért rejtegetnek.

Ne tüntessen fel bennünket rossz színben – mondta Orbán, aki nem látja semmi akadályát, hogy a Fidesz képviselői nyilatkozzanak ebben az ügyben.

Lehet-e május végén krumplit ültetni?

A azonnali kérdések következnek, elsőként az MSZP-s Gőgös Zoltán kérdez, a kormány kumplitermesztési programjáról, aminek keretében – kormányhatározat alapján – több helyen is május végén krumplit vetettek. Ennek oka a képviselő szerint az, hogy egy magán kft. nagy mennyiségű vetőburgonyát termelt, de rajta maradt, mert nem tudta eladni. Ezért az állam megvette az elfekvő készletet a piaci ár háromszorosáért, majd kiosztotta azzal, hogy ezt nem kell permetezni.

Budai Gyula államtitkár szerint márciusban, amikor a krumplit vetni kellett volna nagy hó volt. A burgonyaprogrammal szerinte a kormány a háztáji programon keresztül az embereket akarja visszaszoktatni a munkára. Bezzeg a szocialisták nem tettek semmit a lengyel dömping ellen, és még az embereket is leszoktatták a munkáról.

Pénzügyi razziát követel a Jobbik

Máig nem válaszolt a kormány arra, hogy mi lesz a devizahitelesek meg nem segített kétharmadával, 619 ezer családdal? – kérdezte a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint a "bűnelkövető" bankok maguk döntik el, mely ingatlanokat adják át a Nemzeti Eszközkezelőnek, és melyet értékesítenek maguk. Az árfolyamgátnak pedig szerinte az a csapdája, hogy az adósnak tartozáselismerő nyilatkozatot kell aláírnia, amiben elismeri az indokolatlanul nagyra duzzasztott adósságot. A képviselő egy 2052-ig kitolt autóhitel-szerződést mutatott fel, amivel kapcsolatban azt mondta: pénzügyi razziát kellene indítania a PSZÁF-nak.

Szatmáry Kristóf államtitkár szerint méltánytalan a Jobbik részéről, hogy nem ismeri el az elmúlt három év eredményeit, illetve hogy beillesztettek a jogszabályokba számos javaslatot. Szatmáry szerint 400 ezer hitelkárosult részesült valamilyen segítségben, a nagyon komoly nemzetközi és banki nyomás ellenére is. A Nemzeti Eszközkezelő 3500 ingatlanfelajánlást fogadott be, ez az államtitkár szerint év végére tízezer lesz.

Mintha süketek párbeszédét folytatnánk, de az igazság a mi oldalunkon van – mondta Z. Kárpát, aki nem fogadta el a választ. A parlamenti többség viszont igen.