A szabadságvesztés felének végrehajtását négy évre felfüggesztette Bóka Tibor tanácsa. A férjet öt, az anyóst hat év börtönre ítélte a bíróság. A bíró szerint mindhárom vádlott tehetetlensége volt az oka, hogy az egészségesen, komplikációmentesen megszületett csecsemő csak pár percig élt.

Mint mondta, a szülő nőnek nem kellett volna a szoba helyett vécében világra hoznia harmadik gyermekét, "nem az ágyra kellett volna vigyáznia, hanem a gyerekre", míg férjének és az anyósnak mindent meg kellett volna tennie a kicsiért.

Így a bíróság sem a férj védekezését nem fogadta el, amely szerint ő ott sem volt, semmit nem látott, sem az anyósét, aki – kétszeres anyaként, a vécéből kiszűrődő hangokat hallva – azt bizonygatta, szerinte nem szült meg menye. A törvényszék ezzel indokolta, hogy nem segítségnyújtás elmulasztása, hanem 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt marasztalták el a családtagokat.

Az ítélet kihirdetése után az ügyész jelezte, három nap gondolkodási időt kér. A vádlottak úgy nyilatkoztak, enyhítését fellebbeznek, míg védőik  közölték, a másodfokú bíróságtól azt kérik majd, hogy változtassa meg a mostani ítélet minősítését, és szabjon ki enyhébb büntetést védenceikre.