„Kedden immáron harmadszor ülésezett a Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének javaslatára létrejött Antiszegregációs Kerekasztal, amely az együttműködés konkrét lépéseinek kidolgozása mellett az alapvető fogalmi keretek tisztázását is kiemelt feladatának tartja. A találkozón ezúttal is az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselői, illetve civil oktatási szakértők vettek részt” – dicsekedett a szegregáció elleni harc újabb fejleményével a szakminisztérium a kormány honlapján. A hivatalos közleményből mindössze az maradt ki, hogy az egyik legelismertebb civil szakember, Heindl Péter szó szerint az ülés közben felállt, és tiltakozásképpen végleg otthagyta a testületet.

„Engem sokan ellenzéki figurának tartanak, de nem az volt a cél, hogy csatlakozom a kerekasztalhoz, majd botrányt csinálok. Azt gondoltam, ha van esély rá, hogy pozitív változást érjünk el, akkor miért ne vennék részt benne. De ha ez az egész rossz irányba halad, akkor szólni kell. Vagy ne hívják többé Antiszegregációs Kerekasztalnak” – mondta Heindl Péter, akinek távozásáról elsőként a nol.hu számolt be. A jogász-pedagógus végzettségű Heindl több, a cigányság oktatását elősegítő programban vett már részt, tanodát vezet a hátrányos helyzetű diákoknak és jogsegélyszolgálatot is ellát. Mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által életre hívott kerekasztalhoz civil tagként is azért csatlakozott, hogy végre konkrét intézkedések történjenek ezen a területen.

Pont az ellenkezője

Heindl állítja, pontosan ennek ellenkezője történt, ezért állt fel az asztaltól: a kormány még tavasszal úgy módosította a gyermekvédelmi törvényt, hogy szerinte az még tovább rontaná a roma, illetve mélyszegénységben élő gyerekek oktatási lehetőségeit. A jogszabálymódosítás lényege a civil szakember szerint az, hogy összemosná az eddigi hátrányos helyzetű, illetve az ezen belül eddig elkülönített, még nehezebb helyzetben lévő halmozottan hátrányos helyzetű diákok kategóriáját.

„Végeztünk egy elemzést, amelyből egyértelműen kiderült, az elfogadott módosítás következtében sok eddig halmozottan hátrányos helyzetű gyerek – akiknél a legnagyobb a veszély, hogy lemorzsolódnak az iskolából – átsorolódna az enyhébb kategóriába. Ez egyrészt azt jelentené, hosszú távon elveszhetnének számukra biztosított kedvezményeket, de ennél sokkal nagyobb baj, hogy ezzel lecsökkenne a számuk – már papíron. Vagyis ez azt jelentené, hogy főleg a városi iskolákban a statisztikákban kevesebb lenne a halmozottan hátrányos diák, mondhatnák, hogy nincs is szegregáció, miközben a valós helyzet ezzel ellentétes. Leegyszerűsítve: a kormány legalizálná a szegregációt” – magyarázta Heindl, akit főleg az háborított fel, hogy szerinte a minisztérium elismerte, hogy a törvénymódosítás visszaüthet, mégsem változtatnak rajta.

„Legalább ötször jeleztem ezt, Balog miniszterrel is egy órán keresztül beszéltünk erről, azt ígérték, hogy utánanéznek. Végül elismerték, hogy a felvetéseim igazak, valóban negatív következményekkel járhat, ha az új kategóriák alapján szervezik át az iskolai osztályokat, mégis bevezetik ezt ősztől. Azt mondták, lépjen csak életbe a módosítás, és majd a következő egy-két év alatt eldől, hogy kell-e újra módosítani rajta” – mondta Heindl.

A statisztikák javulnának, a helyzet nem?

AFP / Kisbenedek Attila

„Heindl Péter – mielőtt elhagyta a megbeszélést – az Antiszegregációs Kerekasztal harmadik ülésén azzal vádolta meg a kormányt, hogy rosszhiszeműen jár el, a szegregáció legalizálását készítette elő néhány, szeptembertől a családvédelem területén érvényes, a vonatkozó törvények változásából következő definíció megváltoztatásával. Heindl Péter egyúttal objektív értelemben is (az Országgyűlés a nyáron nem ülésezik) teljesíthetetlen ultimátumot fogalmazott meg a kormány felé, hiszen „azonnali” törvénymódosítást akart a hátrányos helyzetű gyermekek fogalmának meghatározása kapcsán. Miután ezt egyértelműen jelezték számára, sajnálatunkra elhagyta a termet” – reagált a hvg.hu kérésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma a civil szakember lépésére.

Heindl ugyanakkor állítja: mikor először jelezte kifogásait, a parlament még javában ülésezett. Ha pedig – belátva a módosítás veszélyeit – vissza akarnák vonni a változtatásokat, akkor erre találnának módot az állam által átvett iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül addig is, amíg nem ül össze újra az Országgyűlés – mondta a hvg.hu-nak.

A minisztérium azonban a sajtóosztályán keresztül a „leghatározottabban” visszautasította Heindl vádját, „miszerint a kormány úgymond a szegregációt szeretné elterjeszteni”. „Az Antiszegregációs Kerekasztal célja az értelmes párbeszéd fórumának létrehozása, ahol nem ultimátumokban és rosszhiszemű előfeltevésekből kiindulva folyik érdemi eszmecsere. (…) Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Kovács Zoltán az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára már a kerekasztal résztvevői előtt is többször egyértelművé tette, hogy az elkülönítés nem elfogadható, a szegregáció felszámolásában és a társadalmi felzárkózás minden eszközzel való elősegítésében érdekelt” – írták.

Mások is otthagyhatják Balogékat

Kíváncsiak voltunk arra is, mi lesz most az Antiszegregációs Kerekasztal sorsa, nem félnek-e attól, hogy hasonló okok miatt a többi bevont civil is otthagyja a fórumot: a tárca szerint „az eredeti ütemtervnek megfelelően” folytatják a munkát.

Azonban a kerekasztal egy másik civil tagja, Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kuratóriumi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta: ő is attól teszi függővé a maradását, hogy végre történnek-e érdemi intézkedések a szegregáció ellen. „Szkeptikusak vagyunk, hogy van-e értelme ennek az egésznek, mert a jelek arra mutatnak, hogy itt tényleges munka nem folyik” – mondta az oktatási esélyegyenlőségért küzdő szervezet vezetője. Heindlhöz hasonlóan azért vett részt a minisztérium által életre hívott szervezetben, hátha „elindul valami, de ez most veszni látszik” – tette hozzá.

Mohácsi egyetértett azzal, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek kategóriájának felhígítása súlyos következményekkel járhat. „A mélyszegénységben élő, illetve roma gyerekeknek nagyjából 90 százaléka ebbe a kategóriába tartozott, a változtatással eleshetnek olyan kedvezményektől, mint az ingyentankönyv  vagy az ingyenes ebéd” – magyarázta.
Mohácsi azt is elmondta: Heindlhöz hasonlóan ő is régóta hiába vár lépéseket egy hasonló kérdésben a kormánytól. „Január óta már az állam a fenntartója olyan iskoláknak, amelyekről jogerős bírósági ítélet mondja ki a gyerekek megkülönböztetését, de még ezekben az intézményekben sem történik semmi. Ezzel gyakorlatilag szemet hunynak a szegregáció felett, miközben elvileg ez ellen küzdünk” – mondta a jogellenes elkülönítések miatti pereket végigvivő alapítvány vezetője. A következő ülésen még egyszer felveti ezt a témát, de amennyiben ennek nem lesz eredménye, ő sem látja értelmét, hogy a kerekasztal tagja maradjon.

Nincs biztosíték, hogy nem az elvonást készítik elő

„Azzal hívtak meg bennünket, terepen dolgozó civileket a testületbe, hogy javaslatokat várnak tőlünk a szegregáció visszaszorítása érdekében. Lehet, hogy van bennünk egy fajta bizalmatlanság, mert nem vagyunk túl optimisták azzal kapcsolatban, történik-e tényleg valami. Hiszen már rég eldőlt nélkülünk például a romastratégia, akkor miért most akarnak velünk egyeztetni?” – mondta a hvg.hu-nak L. Ritók Nóra, a szociálisan hátrányos helyzetű és roma tanulók fejlesztéséért, illetve a művészeti oktatásért tevékenykedő Igazgyöngy Alapítvány igazgatója, lapunk állandó bloggere, aki szintén ott volt a keddi kerekasztal ülésén. Hozzátette, ő még reméli, hogy Heindl lépése után is lesz folytatás, de ha a kormány részéről gyors és egyértelmű szegregációellenes lépések nem lesznek, szerinte más civilek is fel fognak állni.

 A hátrányos helyzetű kategóriákkal való „variálás” L. Ritók Nóra szerint is aggályos, mert ezzel a kormány megalapozhatja eddig járó juttatások elvonását, és azért is, mert a szegregációra további lehetőséget ad. „Hiszen ha például az új besorolás szerint csökkeni fog a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma, ez alapján nem lehet reálisan felmérni a szegregáció mértékét az iskolán belül, vagy az iskolák között. A másik pedig, hogy attól tartok, később erre hivatkozva azt mondják: most, hogy tisztázódtak a fogalmak, igazítsuk ehhez a rendszer többi elemét is, például már ne járjon rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény az enyhébb kategóriába átkerült gyerekek családjának” – mondta. Ezt a minisztérium egyelőre tagadja, de ez nem jelent biztosítékot a későbbiekre vonatkozóan – tette hozzá.

Az alapítványi vezető arra is felhívta a figyelmet: úgy alkalmazzák majd szeptembertől a törvényt, hogy közben tisztázatlanok alapfogalmak, így például az, mit jelent a hátrányos helyzetű kategóriához vizsgált „egészséges fejlődéshez szükséges lakókörnyezet”. Ennek megítélése Ritók szerint szubjektív lehet, ezért pontos szabályozás nélkül nem szerencsés bevezetni.