szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az egyetemi, főiskolai ponthatárok szerda esti meghúzásával eljött az igazság pillanata, végre kiderült, mennyi valósul meg a kormány ígéreteiből, valóban bekerül-e mindenki, akinek van 240 pontja, és valóban lesz-e 10 százaléknyi ösztöndíjas a kormány által korábban fizetőssé nyilvánított szakokon.

„Keretszámokról? Azok nem lesznek” – válaszolta röviden Orbán Viktor miniszterelnök a hvg.hu riporterének tavaly december 15-én. Ezzel a négy szóval a kormányfő – a politikai kommunikáció szintjén legalábbis – igazi pálfordulást hajtott végre: az akkor már napok óta tartó diáktüntetések hatására letett a korábban vizionált „önfenntartó felsőoktatás” bevezetéséről, vagyis arról, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legkisebbre szorítsa le az államilag finanszírozott férőhelyeket. (Az Eduline részletes tudósítását itt olvashatják el.)

Bár nem verték nagydobra, tíz nappal korábban, december 5-én a kormány még egészen másként gondolta: az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslata alapján úgy döntöttek, idén szeptembertől csak 10 480-an tanulhatnak teljes ösztöndíjjal, 46 330-an pedig az úgynevezett részösztöndíjjal. Ez a kritikusok szerint lényegében a tandíj bevezetését jelentette volna, ami ellen a Fidesz már 15 éve küzdött. Valószínűleg a tabunak számító szó gyakori emlegetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz végül visszavonulót fújt.

Fazekas István

Tavaly év végén a kormány több, fontos ígéretet is tett, amelyeknek betartását a ponthatárok szerda esti meghúzása után ellenőrizhetjük:

Nem lesznek keretszámok

Bár a felülről megszabott keretszámokat valóban eltörölték, a helyükre lépett az úgynevezett kapacitás, vagyis annak meghatározása, hogy egy intézmény hány hallgatót képes oktatni az adott szakon (némileg leegyszerűsítve: hány diákhoz van elegendő terem és oktató). Ezeket azonban a kormány szabta meg, vagyis lényegében csak átnevezték a keretszámokat, amelyeket a korábbi terveknek megfelelően szűkítettek. „Vagy a középiskolások lettek hirtelen nagyon kövérek, vagy esetleg összeomlott egy-két épületünk, úgy, hogy nem is tudtunk róla” – ironizált erről korábban a hvg.hu-nak egy budapesti egyetem vezetője.

Mindenki bejuthat, aki eléri a 240 pontot

Orbán Viktor bejelentése után a parlament sebtében, még tavaly decemberben módosította a felsőoktatási törvényt, amelyben az oktatásért felelős minisztert (jelenleg Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere) felhatalmazta, hogy előre meghatározza az állami finanszírozású hely elnyeréséhez szükséges legalacsonyabb ponthatárt. A miniszter az idei felvételi eljárásban ezzel még nem élt, csak a minimális ponthatárt határozza meg: az alapképzésekre legkevesebb 240 ponttal lehet bekerülni (a maximális pontszám, minden pluszponttal együtt legfeljebb 500 lehet).

A kormány mindenkinek, aki eléri a minőségi küszöböt és időben elvégzi tanulmányait, illetve Magyarországon akar elhelyezkedni, kifizeti a tandíjat – mondta tavaly december 19-én Giró-Szász András kormányszóvivő is. Ez azt jelenti, hogy mindenki bekerülhet államilag finanszírozott helyre, aki eléri a 240 pontot, feltéve persze, hogy jól választott: olyan szakra és olyan intézménybe pályázott, ahol nincs túljelentkezés, így nem lett magasabb a ponthatár.

A szerda esti adatok szerint ezek az alábbiak:

- a kormány által preferált műszaki felsőoktatásban a gépészmérnök alapszakra szinte mindenhová be lehet kerülni a minimális 240 ponttal nappali tagozatra, állami finanszírozással (a kivétel a budapesti Műegyetemen, ahol 385 pont kell ugyanehhez);

- a Szent István Egyetemen mechatronikai mérnök, műszaki menedzser és építőmérnök, a Kecskeméti Főiskolán járműmérnöki, mérnökinformatikus Szegeden pedig mérnökinformatikus, programtervező informatikus, illetve mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szakra is elegendő a minimum;

- nem túl népszerű a természetvédelmi mérnöki szak sem, Debrecenben és Kaposváron is el lehet kezdeni 240 ponttal;

- nincs becsülete a jelentkezők közt a pedagógusi pályának: tanító szakra a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen és a Kaposvári Egyetemen is elég 240 pont, míg óvodapedagógusnak a Kecskeméti Főiskolán és a Károlyi Gáspár Református Egyetemen is tanulhat valaki ugyanennyivel;

- Debrecenben és Szegeden is lehet valaki földrajz-, matematikatanár, ha megvan a minimális pontszáma, az Esterházy Károly Főiskolán pedig történelem szakra lehet bejutni ugyanennyivel;

- az egészségügy sem tartozik a vonzó pályák közé: ápolás és betegellátás szakra szinte mindenhol elég a 240 pont.

Fazekas István

A 16 kihúzott szakon is lesznek államilag finanszírozott helyek

A tavaly decemberi törvénymódosítás után kiderült, hogy a kormány 16 szakon nem kíván egyetlen hallgatói helyet sem finanszírozni. Ezek között voltak a hagyományosan legnépszerűbb szakok, mint a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció és médiatudomány, vagy a jogász. A tiltakozások hatására azonban Balog januárban megállapodott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), és azt vállalta: "a kormány törekszik arra", hogy a 16 szakon az „elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet”.

Csakhogy a miniszter a 16 szakra külön ponthatárokat határozott meg, amelyek Balog saját bevallása szerint is igen magasak: 425 és 470 közé esnek, ami az ötszáz pontos rendszerben csak a kitűnően teljesítők számára elérhető. A hvg.hu korábbi számításai szerint viszont a miniszteri ígéret betartásához 3200-6400 jelentkezőt kellene felvenni állami ösztöndíjas helyekre, ami a nagyon magas pontszámok mellett nagyon nehezen teljesíthető. Az InfoRádió múlt héten úgy értesült, hogy az utolsó pillanatban talán leszállítják a ponthatárokat. Ezt a felsőoktatási államtitkárság tagadta, de a szerda esti vonalhúzáskor kiderült, hogy több szakon valóban csökkentek a limitek:

A 16 szak nappali, állami finanszírozású pontszámai (zárójelben az eredetileg meghatározott):

- alkalmazott közgazdaságtan: 465
- andragógia: 430 (445)
- emberi erőforrások: (443) 460
- gazdálkodás-menedzsment: 460
- gazdaságelemzés: 465
- igazságügyi igazgatási: 424 (435)
- jogász: 464 (465)
- kereskedelem és marketing: 460
- kommunikáció és médiatudomány: 455 (470)
- közszolgálat: nem indul (440)
- munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 425
- nemzetközi gazdálkodás: 460
- nemzetközi tanulmányok: 465
- pénzügy-, és számvitel: 458 (460)
- turizmus-vendéglátás: 428 (465)
- üzleti szakoktató: nem indul (440)

A leginkább a turizmus-vendéglátás szak pontszámai zuhantak, 37 ponttal kell kevesebb, mint eredetileg meghatározták. Nappali, állami ösztöndíjas formában, magyar nyelven ez a szak több egyetemen és főiskolán is elérhető, de egy-egy helyen valószínűleg nem lesz túl sok ilyen hallgató. 17 ponttal zuhant az emberi erőforrások, 15-tel pedig az andragógia, illetve a kommunikáció és médiatudomány ponthatára.

Tizenegy ponttal kell kevesebb a meghirdetettnél az igazságügyi igazgatási szakra, ami Miskolcon, Pécsen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen indul. Mindössze két ponttal kell kevesebb az előre meghatározottnál a pénzügy-, és számvitel szakra, és jelképes mennyiséget, egy pontot engedtek a jogászképzés követelményeiből, de legalább minden jogi karon van lehetősége ingyen tanulni néhány hallgatónak. Nem indul nappali, állami ösztöndíjas képzés közszolgálat, illetve üzleti szakoktató szakokon.

55 ezren tanulhatnak állami finanszírozással

A felsőoktatásban állami finanszírozással részt vevő diákok száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezer főnél – mondta tavaly decemberben Giro-Szász András, és talán ez a legfontosabb ígéret, amit a kormány tett a tavaly év végi tiltakozások után. Ennek ellenőrzése azonban szerda este még nem lehetséges, leghamarabb csütörtökön jelenhetnek meg az első statisztikák a 2013-as felvételi eljárásról. Azt ugyanakkor már korábban tudni lehetett, hogy 2012 után az idén is komolyan visszaesett a jelentkezők száma: mindössze 95 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, ami 15 ezerrel kevesebb, mint tavaly, és több mint 45 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!