Több mint 110 féle sonkát, kolbászt, csomagolt felvágottat kínál a „magyar élelmiszerláncnak” nevezett bolthálózat egyik óbudai hipermarketje. A hvg.hu számításai szerint a termékek közül 92 „magyar termékként”, „hazai ízként, specialitásként” hirdeti magát, vagy csak egyszerűen piros-fehér-zöld színt kapott a csomagolása. Kivételt az importból származó, drága, prémium termékek – például egy spanyol sonka – képeznek, illetve azok a felvágottak, amelyeken a rendkívül alacsony árat tartalmazó cédula az egyetlen felirat. 

A hazai vásárlók ezek szerint árérzékenyek, de ha hajlandóak is többet fizetni, akkor azt nézik, hogy a párizsi, szalámi, kolbász magyar legyen. Ezt támasztja alá az Ipsos 2009-ben készített közvélemény-kutatása is, mely szerint a lakosság 52 százaléka, ha teheti, magyar terméket részesít előnyben. Magyar terméknek a válaszadók szerint elsősorban az számít, ami magyar alapanyagokból készül, illetve védjeggyel, címkével van ellátva. Ám a különféle tesztek, vizsgálatok azt mutatják, hogy ez semmire sem garancia. 

Az országos hangulatot a politika is érzékelte, az Országgyűlés 2012 április elején ellenszavazat nélkül elfogadta a hungarikum-törvényt, amely alapján a kormány felügyelete alatt lévő bizottság összeállíthatja a különleges magyar termékek, értékek listáját. Bár a jegyzékre egyelőre csak 16 név került fel – ezen belül mindössze négy élelmiszer, ital –, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Budai Gyula idén áprilisban már fel is avatta Nyíregyházán az első Hungarikum és Szalámiboltot. Pedig e térségből még egyetlen helyi termék sem került fel a hungarikumok hivatalos listájára.

Világviszonylatban kiemelkedő?

„Már májusban elfogyott a tavalyi termés, meg kell várnia az őszi szüretet” – mondta a pirospaprikát előállító Kiss Györgyné, amikor a Magyar Gasztronómiai Egyesület által tavaly októberben szervezett teszten első helyen végzett árujuk felől érdeklődtünk.

Nagy magyar paprika, kis teljesítmény

Dripnet

A Kiss család a magyar határ mellett található szerbiai Bezdán termel, a termékükkel a helyi Pikec csárdában ismerkedett meg az egyesület elnöke, Molnár B. Tamás. A teszt után idén a paprikájuk megkapta a magyar gasztronómiában nagy elismerésnek örvendő MGE Aranyszalag Minőség tanúsítványát. Kissné szerint ennek a tanúsítványnak és vele járó médiavisszhangnak köszönhető, hogy fellendült a családi gazdaságuk: ma már olyan nagy az érdeklődés, hogy csakis a minőség rovására tudnák növelni a mennyiséget, amit nem vállalnak.  

A laboratóriumi vizsgálattal is kiegészített tavalyi teszten a földrajzi árujelzővel rendelkező – a boltban „magyar termékként” árusított – pirospaprikák leszerepeltek. A zsűri még a nagyüzemi szlovák paprikát is használhatóbbnak találta, a 19 vizsgált fűszerből a testület tizenkettőt „minősíthetetlen” termékként kizárt a versengésből. Pedig a vásárlók a hústermékek mellett a hazai pirospaprikát tartják a legtöbbre: az Ipsos tavaszi felmérése szerint az őrölt pirospaprika a harmadik olyan termék a Pick szalámi és a gyulai kolbász után, amit a magyar közvélemény világviszonylatban is kiemelkedőnek tart.

Elmagyarkodták

A Kiss-gazdaság felfutása is azt igazolja, van haszna a fogyasztókat, vásárlókat befolyásolni képes tanúsítványoknak, a csomagolásra kihelyezhető címkéknek, védjegynek, ám a hungarikum-törvény bírálói szerint a jogszabály nem szolgálja ezt a célt. 

„Elmagyarkodták, így politikai kategória lett” – mondta a hvg.hu-nak Ertsey Katalin, miért tartózkodott öt LMP-s képviselőtársával együtt az új törvény szavazásakor. Ertsey szerint a hungarikum védjegynek elsősorban segítenie kellene a fogyasztókat az értékválasztásban: a címke segítségével megtalálhatnák az áruházláncok, piacok gazdag kínálatában azokat a termékeket, amelyeknél garantált a minőség, és  amelyeket az adott régióban kézműves vagy biómódszerekkel állítottak elő. A képviselő szerint az nem elég, ha valami magyar, legyen minőségi is és valóban segítse a hazai termelőket.

Karcagi birkapörkölt – gyors karrier

karcaginfo.hu

A vidékfejlesztési miniszter – aki egyben a listát összeállító, évi egymilliárdból gazdálkodó Hungarikum Bizottság elnöke – az elmúlt hónapokban többször hangsúlyozta, a jegyzék hármas célt szolgál. Fazekas Sándor szerint a cél: a „nemzeti csúcsteljesítmények”, anyagi és szellemi értékek összegyűjtése, ezek reklámozása kül- és belföldön, illetve ezek védelme a védjegyen keresztül. Ertsey szerint a kormány túl sokat akar, hiszen külföldön elegendő lenne 4-5 olyan terméket bemutatni, amit a közvélemény valóban magyar specialitásként tud beazonosítani, amire „felkapják a fejüket”.

Idehaza az ellenzéki képviselő szerint inkább fogyasztóvédelmi szempontokat kellene érvényesíteni. Ahogy Ertsey Katalin fogalmazott: „rendet kellett volna vágni a címkeerdőben”. A hvg.hu az óbudai hipermarket felvágottpultján legalább 6-7 különféle – piros-fehér-zöld színű – védjegyszerűséget talált. Ráadásul az állami szervek is szaporítják – a hungarikumon felül – a védjegyek számát. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság idén hirdetett meg egy új, Consumer Friendly Trader nevű tanúsítványt, 2011-ben pedig támogatta az északi régióban a Korrekt Partner védjegy bevezetését, amelyet 31 magyar és 11 szlovákiai vállalkozásnak, kereskedőnek ítéltek oda. A hungarikumlistának külön figyelmet szentelő Vidékfejlesztési Minisztérium alapított pár hónapja Kiváló Minőségű Sertéshús védjegyet is, melyet rövidesen bevezetnek a piacra.

Felhígulhat?

Még csak 16 magyar érték került fel a hungarikumok listájára, a miniszter máris összeszólalkozott a civilekkel. A hivatalos bizottságot vezető Fazekas a június végén megrendezett XV. Karcagi Birkafőző Fesztiválon jelentette be, hogy a karcagi birkapörkölt is felkerül a listára. Erre reagált a Hungarikum Szövetség (HUSZ), amely attól tart, hogy az ilyen esetleges válogatás a hungarikumok minőségének „felhígulásához” vezethet. Ezt követte a szaktárca közleménye, melyben elhatárolódtak a HUSZ-tól: a VM szerint szakmai tájékozatlanságra is utal a karcagi birkapörkölt hagyományának megkérdőjelezése, hiszen az UNESCO nemzeti örökség-listáján is szerepel.

„A parlament fogyasztóvédelmi bizottságában több gazdálkodó fideszes képviselő ül, aki ismeri a magyar mezőgazdaság gondjait, és van ötlete a megoldásra. Amikor viszont előkerül a lista összeállítása, keményen lobbiznak, hogy a választókerületükből minél több termék, vállalkozó kerüljön fel rá” – mondta Ertsey. Egyébként Fazekas miniszteri kinevezése előtt 20 éven keresztül volt Karcag polgármestere, és szintén a városból származik Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki maga is jelen volt a birkapörkölt fesztivál megnyitóján.

A törvény szavazásakor szintén tartózkodó Szél Bernadett szerint a hungarikumtörvényt egyedüli pártként bíráló LMP azt szorgalmazta, hogy ne politikusok kerüljenek a Hungarikum Bizottságba, hanem civilek állítsák össze a listát, ám a kormánypártok elutasították a kezdeményezést. Eredetileg ezt javasolták a tervezet előkészítésével foglalkozó szakmai munkacsoport is, melynek vezetője, Birinyi József a törvény elfogadása után a HUSZ elnöke lett.

„A karcagi birkapörkölt vitathatatlan helyi érték, ám nem biztos, hogy országosan és nemzetközileg is hungarikumnak tartanák” – mondta a hvg.hu-nak Birinyi. A munkacsoport azt vetette fel, hogy előbb helyben döntse el egy civil – szakembereket is magába foglaló – köztestület, hogy mi számít a térségben kiemelt értéknek, majd a következő szinteken is menjen keresztül: így vállhatott volna a tervezetük szerint egy hazai érték hungarikummá. A törvény által véglegesített rendszer is lehetővé teszi felmenő rendszerben a Magyar Értéktár összeállítását, de nem kötelező a helyi testületeket létrehozni, ráadásul ahol létrejönnek, ott az önkormányzat felügyeli őket.

Ugyanakkor a Hungarikum Bizottság eltérhet a „lentről” jövő döntésektől, és maga is hungarikummá nyilváníthat egy terméket, ha az már valamilyen uniós vagy nemzetközi elismerésnek örvend, vagy földrajzi árujelzői oltalom alatt áll. A bizottság 16 tagjából 10-et politikai intézmények (minisztériumok, parlament) delegálnak, és bármikor visszahívhatóak. Az LMP-s politikusok a hvg.hu-nak azt mondták, tartanak attól, hogy megfelelő kontroll híján végül a választási kampány része lesz a bizottság egy-egy kiszállása és egyes termékek hungarikummá emelése a helyiek kérésére. A júniusi békéscsabai Sörfesztivál és Csülökparádé után a szervezők be is jelentették, kezdeményezik, hogy kerüljön be a hungarikumok közé a békéscsabai csülökpörkölt is, Budai Gyula pedig támogatásáról biztosította a helyieket.

1,1 milliárd eurós forgalom

„Jó lenne, ha túrós csusza és túrós csusza között is különbséget tudnánk tenni, és tudnánk, mi kell ahhoz, hogy jól készítsük el” – mondta a hvg.hu-nak a Larousse gasztronómiai lexikon „Magyar konyha” szócikkének szerzője, Csíki Sándor. A gasztronómiai szakíró szerint az Aranyszalag típusú kezdeményezések segíthetnek abban, hogy a fogyasztók megértsék, mit jelent a jó minőségű – nem feltétlenül méregdrága – alapanyag, és azokhoz hol juthatnak hozzá.

Csíki szerint – aki maga is segíti az Aranyszalagot odaítélő csapat munkáját – a minőségi tanúsítványok nemcsak a kereslet és a kínálat egymásra találását, a márkák erősítését segíthetik, hanem hosszú távon egyfajta pedagógiai feladatot is elláthatnak. „Hogy ne csak drága prémium borok és lőre közül választhassunk, hanem megtanuljuk, mi a jó asztali bor, mi garantálja, hogy a csuszára kerülő szalonna finom legyen.” Ezért példaként Csíki a francia tanúsítványt, a Label Rouget említette – ennek mintájára hozták létre az Aranyszalagot –, amelyhez mára több mint 45 ezer termelő és 6 ezer vállalkozás csatlakozott, és 1,1 milliárd eurós forgalmat generál. A Label Rouge elsősorban az alapanyagok minőségét garantálja, megalapítását az 1960-as években a baromfitenyésztők kezdeményezték, hogy jelezni tudják a fogyasztók, kereskedők, vendéglátók felé, náluk a tenyésztésben, nevelésben is garantált a minőség.

Az eredeti célok szerint is eltér a hungarikum-lista a Label Rouge-tól, hiszen az utóbbi kifejezetten az agrártermékekre, élelmiszerekre van kihegyezve. Ezzel szemben a hungarikumok közé befér a busójárás, a néptánc is. Viszont azzal, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy egyes termékek hungarikum-védjegyet kaphassanak, betölthetne hasonló szerepet is, mint a Label Rouge.

Csakhogy a jogszabály a minőségbiztosításra vonatkozóan csak annyit tartalmaz, hogy a vidékfejlesztési miniszter felelőssége a védjegy szabályzatában foglalt követelmények teljesülését ellenőrizni. Egyelőre nincs ilyen szabályzat, a bizottság első lépésben a védjegy grafikáját akarja kiválasztani. A Label Rouge is a francia agrárminisztérium felügyelete alatt működik, de garantált, hogy elfogulatlan szakemberek ellenőrzik a szabályok betartását, illetve évente, a védjegy megszerzése után is ellenőrzik a termelőket – azt is, hogyan tartják, mivel etetik a később asztalra kerülő állatokat –, és minőségromlás esetén visszavonhatják a címet.

Birinyi József a hvg.hu-nak azt mondta, az általa vezetett munkacsoport szerencsésebbnek tartotta volna, ha a hungarikum törvénybe nem kerül be a védjegy – hiszen az teljesen eltolja rendszert a másfajta hozzáállást igénylő minőségbiztosítás irányába –, a bizottság legfeljebb címet adományozhatott volna. A HUSZ elnöke szerint, ha már van védjegy, az lenne a helyes, ha szigorú monitoring lenne, ráadásul alaposan meg kéne határozni a hungarikummá váló termék leírását, receptúráját. Azaz például a karcagi birkapörkölt esetében legyen garantált, hogy jó minőségű, megfelelő módon termesztett paprika kerüljön az ételbe.