Az ellenzéki politikus fehér pólóban állt az újságírók elé, amelyen Szilvásy György arcképe volt látható. Szabó Zoltán kijelentette: nemcsak szokatlan, hanem az ítélkező tanács függetlenségét is megkérdőjelezi, hogy az eljáró tanács két ülnökévé nem nyugállományú, hanem aktív - vagyis a kormánnyal függelmi viszonyban lévő - tábornokokat neveztek ki, Böröndi Gábor honvéd- és Fekete Csaba rendőr-dandártábornokot. 

Szabó Zoltán hozzátette: az ítélet megszületése után nem egészen másfél hónappal, augusztus 15-én az egyik ülnököt, Böröndi tábornokot Hende Csaba honvédelmi miniszter ünnepi parancsban az egész magyar szárazföldi haderőnem főnökévé nevezte ki. Emlékeztetett arra, hogy a per anyagát 2040-ig titkosították, még a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai sem tekinthettek bele, ami - véleménye szerint - a parlamentarizmus megcsúfolása. Ráadásul így nem tudhatja senki, hogy szóltak-e, és ha igen, milyen bizonyítékok a vádlottak ellen - fűzte hozzá. Ahogy azt sem lehet tudni, hogy a bírói tanács milyen arányban hozta meg az ítéletét. Az azonban bizonyos, hogy marasztaló ítélet nem születhetett volna, legalább az egyik ülnök igenlő szavazata nélkül - jegyezte meg Szabó Zoltán. 

Véleménye szerint a bíróság úgy hirdetett ítéletet, hogy a per egyetlen tárgyalási napjának jegyzőkönyve sem készült el. Így egyetlen tárgyalási napon sem hangozhatott el az - "az egyébként kötelező kérdés" -, hogy kíván-e bárki kiegészítést, vagy megjegyzést fűzni az előző tárgyalási nap jegyzőkönyvéhez. Hozzátette: a "kiszivárgott részletek egyöntetűen azt a gyanút erősítik, hogy itt a hatalom által, politikai megrendelésre született ítélet van".

A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért ugyancsak 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Laborc Sándor volt NBH-főigazgató kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentették.

A DK politikusa szerint "az ügyészség már régóta a kormány szempontja szerint emel vagy ejt vádat mindenki ellen. Tavaly óta pedig csak a kormányon múlik, hogy talál-e hozzá olyan bírót, aki hajlandó a kormánynak tetsző ítéletet meghozni". Példaként említette, hogy Szívós Mária korábbi nyomozati bíró 2006-ban megszüntette a zavargásokban résztvevők előzetes letartóztatását, 2010-ben viszont előzetes letartóztatássá változtatta a Hagyó-ügy két gyanúsítottjával szemben elrendelt házi őrizetet. Hagyó Miklós előzetes letartóztatását háromszor is meghosszabbította egy olyan - "mint utóbb kiderült, nem is létező rendőri jelentésre hivatkozva" - amely szerint a volt főpolgármester-helyettes külföldre akart volna szökni a büntetőeljárás elől. Szívós Mária "jutalmul" 2011-ben alkotmánybíró lett - fogalmazott a DK-s politikus.

Fidesz: a bukott baloldalon semmi sem változott

A maffiabaloldal központi figuráját, Szilvásy Györgyöt az egyik legsúlyosabb állam elleni bűncselekményben, kémkedési ügyben találta bűnösnek első fokon a bíróság. Elgondolkodtató az az igyekezet, ahogy a bukott baloldal, Gyurcsány Ferenctől a szocialistákon át Bajnai Gordonig egy emberként áll ki Szilvásy mellett - közölte válaszul a Fidesz vasárnap déután. A kormánypárt közleménye szerint a baloldalon semmi sem változott, nyomás alá próbálják helyezni, fenyegetik a magyar igazságszolgáltatást és igyekeznek tisztára mosni egykori titokminiszterüket, akinek politikai felelőssége nemcsak a kémkedési ügyben, hanem a Portik-ügyben és a romagyilkosságok ügyében is már egyértelműen felvetődött.