"Nem szeretem a fegyverletételre épülő nemzetpolitikát" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a román Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban. A kormányfő hangsúlyozta: megvannak az eszközök arra, hogy miképpen lehet békésen, a nagyhatalmak számára is elfogadható módon megvédeni saját érdekeinket.

A július 27-én rögzített, szombat este műsorra tűzött interjú világpolitikai témákat érintő részében, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadására utaló felvetésre válaszolva Orbán Viktor kifejtette, nem bírálta a nagyhatalmakat, csak felhívta a figyelmet arra: a közepes méretű országoknak meg kell próbálniuk az általuk megtermelt erőforrásokat - a nagyhatalmi elszívó hatást közömbösítve - saját határaikon belül tartani.

"Engem azért szoktak megtámadni, mert ilyen tabutémákról beszélek, de ha nem beszélünk róla, akkor a magunkfajta méretű országok eleve vereségre vannak ítélve" - mondta Orbán Viktor.

A magyar kormányfő utalt arra is, hogy az Európai Unió az egységesüléssel jó választ adott a világban zajló átalakulásokra, de tíz évvel korábban kellett volna felvennie soraiba a nagy növekedési potenciállal rendelkező közép-európai országokat. Az EU megtorpant a közös valuta bevezetésénél: a pénzügyi uniót nem követte a bankunió és a költségvetési unió - tette hozzá.

Orbán Viktor felidézte, hogy első miniszterelnöki mandátuma idején az Európai Unió még egy derűlátó, magabiztos, merész terveket szövögető közösség volt, mikor azonban 2010-ben visszatért az európai csúcstalálkozókra, egy pesszimista, kiútkereső, bizonytalan közösséget talált.  Úgy vélekedett, Európa számára még nyitott kérdés, hogy sikerül-e elindulnia egy újabb fellendülés felé, míg az Egyesült Államok - az eddigi jelek szerint - az Európai Uniónál eredményesebb válaszokat talált a gazdasági válságra.

"Ott egy nagy pénznyomdát működtetnek, van egy nagyon komoly inflációs veszély, de az állam mindenkori költségvetésén és a jegybankján keresztül folyamatosan életet pumpál a gazdaságba" - magyarázta Orbán Viktor. Hozzátette: Japán még forradalmibb megoldásokkal próbálkozik, és Magyarországnak ezekkel a piacokkal és partnerekkel is számolnia kell. Kifejtette azt is: a keleti nyitásra azért van szükség, mert a magyar gazdaság külkapcsolati rendszere rendkívül egyoldalú, 70-78 százalékban az Európai Unió felé irányul.

"Az exporthitelezéssel foglalkozó magyar állami bankot teljesen újjászerveztük, pénzzel láttuk el, így most már finanszírozást is tudunk adni a keleti kapcsolatok mellé" - mutatott rá Orbán Viktor.

A miniszterelnök a magyar-orosz kapcsolatokról azt mondta: Magyarországnak "fölfutó kapcsolatrendszere" van Oroszországgal. "Azt ígértem a magyar választóknak, hogy ha lehetőséget kapunk a kormányzásra, és megkaptuk, méghozzá kétharmaddal, akkor véget vetünk Magyarország energiafüggőségének" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt három évben ezt nagyrészt meg is valósították.  "Ennek ellenére Oroszország továbbra is stratégiai partner" - hangsúlyozta a kormányfő.

A Kínával ápolt kapcsolatokról elmondta: Magyarország stratégiai együttműködésre törekszik, és - bár a szabadság híve - nem próbálja kioktatni a kínaiakat az emberi jogokról.

Az interjúban Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapcsolata is szóba került. Orbán Viktor kifejtette, az IMF-fel az a gond, hogy a - piaci hitelezőkkel ellentétben - feltételekhez köti a hitelnyújtást, amely ellehetetleníti a saját gazdaságpolitikát.

"Amikor arról van szó, hogy nekünk van egy gazdaságpolitikánk, amely nem arra épül, hogy elvesszük a nyugdíjakat, visszametsszük a szociális ellátást, csökkentjük a családi ellátást, és így tovább, hanem más módon próbáljuk megvédeni a nyugdíjasokat, megvédeni a bérből, fizetésből élőket, fönntartani az ország kulturális színvonalát, akkor összeütközésbe tudunk kerülni az IMF képviselőivel: ez történt" - magyarázta a miniszterelnök. 

Mint mondta, az is hozzátartozik a történethez, hogy 2008-ban az összeomló Magyarországot az IMF "helyezte lélegeztetőkészülékre", de az együttműködést 2010-ben csak a bankadó és a nemzetközi cégekre kivetett különadók eltörlése árán lehetett volna folytatni, amire a kormány nemet mondott.

"Az IMF-nek megköszönjük a segítséget, úriember nem csibész: nehéz pillanatban segítettek ki bennünket, de nem kívánunk együttműködni tovább. És örülünk annak, hogy most már megtermelte a magyar gazdaság az idei év első felében azt a pénzösszeget, amellyel a még hátralévő hitelösszeget is ki tudjuk fizetni és így elválhatnak útjaink: nem tartozunk többé egymásnak" - jelentette ki Orbán Viktor a román Digi 24 "Diplomata-útlevél" című műsorának július 27-én adott, most szombaton sugárzott interjúban.