2012. augusztus 5-én a Jobbik demonstrációt szervezett Devecseren, a tüntetésen több szélsőséges szervezet részt vett, amelyek szónokaiktól uszító, az indulatok felkorbácsolására alkalmas megnyilvánulások hangzottak el.

Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye vezetője arról beszélt, hogy ahol a cigányság megtalálható, ott a pusztítás, rombolás jelenik meg. Szerinte a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot, nincs más lehetőség. László Attila, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke azt mondta, hogy ki kell söpörni az összes szemetet az országból, lázadni kell, és el kell zavarni a bűnözőket. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője faji háború jeleiről és etnikai alapú konfliktusról beszélt. Egyebek mellett azt mondta: a cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés – emlékeztetnek közleményükben a jogvédők.

A beszédek után a tüntetők rasszista jelszavakat ordítoztak Devecser azon részén, ahol romák laknak. Emellett vizespalackokkal, betondarabokkal, kövekkel dobálták a cigányok házait. Az egyik ház udvarán valaki a bedobott betondarabtól megsérült – tették hozzá.

A demonstráció időpontjában hatályos büntető törvénykönyv szerint aki nagy nyilvánosság előtt valamely etnikai, faji csoport ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A magyar bírói gyakorlat ezt a rendelkezést meglehetősen szűkítően értelmezi, és csak akkor találja megállapíthatónak a bűncselekményt, ha a gyűlöletkeltés nyomán felmerül az erőszak egyértelmű és közvetlen veszélye – vélik a jogvédők.

Devecseren nemcsak az erőszak veszélye állt fent, hanem tényleges erőszak történt, ezért a Magyar Helsinki Bizottság közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést korábban. A jogvédőknek meglepetést okozott a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2013. szeptember 24-én kelt határozata, amely a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Az indoklás szerint a Devecseren elhangzott beszédek „indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak. A beszédekben elhangzottak egy része sértő lehet a cigányságra nézve, amely erkölcsileg ugyan kifogásolható, de a büntetőjog eszközeivel nem szankcionálható”.

A jogvédők az indoklással nem értenek egyet, és a határozattal szemben a törvényes határidőn belül panasszal élnek.