Az ítélet szerint a nő, aki a vaskeresztesi MAM Hungária Kft. és BAMED AG. főkönyvelője volt, 2003 és 2010 között összesen több mint 93 millió forintot sikkasztott el a két cégtől.

A vádlott a munkaköréből adódóan jogosult volt a cégek bankszámláiról és a házipénztáraiból kifizetésekről intézkedni, és a vád szerint a beérkező összegeknek időről időre csak egy részét könyvelte le és fizette be a házipénztárba, a többit eltulajdonította. 

Az ítélet indoklásában a bíró kifejtette: közvetlen bizonyítékok nem állnak ugyan rendelkezésre, de az a mód, ahogyan fiktív szállítói számlákkal, különböző könyvelési technikákkal a vádlott megpróbálta elleplezte a hiányt, bizonyító erejű.

A bíró azt mondta, az adott időszakban a két cégnél csak a vádlottnak volt meg a módja és a szakértelme is egyszerre, hogy a sikkasztás nyomait eltüntesse, és ő kezelte a pénzt. Ezért nem fogadható el az a védekezés, hogy valaki más használta az ő számítógépes felhasználói nevét és jelszavát, lépett be a könyvelésbe és változtatta meg az adatokat.

Hozzátette: annak, aki a sikkasztást elkövette, pontosan ismernie kellett a cégek bevételeit és kiadásait. A könyvelésben pedig a sikkasztással okozott hiányt úgy kellett mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon feltüntetnie, hogy az egyenlegben ne okozzon eltérést, sőt egy adóshatósági vizsgálat során se szúrjon szemet.

A bíróság a tények és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján levont ítéleti következtetése szerint a vádlott - akinek mérlegképes könyvelői és adószakértői végzettsége van, sőt egy munkajogi vitában azt is elismerte, hogy a később fiktívnek bizonyult számlákat ő könyvelte le - elkövette a terhére rótt bűncselekményt. A sikkasztást ugyanis csak annak állt érdekében elleplezni, aki a pénzt ellopta. 

Nem jogerős ítéletének indoklásában a bíróság rámutatott arra, hogy a vádlott több éven keresztül, anyagi haszonszerzés reményében, üzletszerűen követte el a bűncselekményt, ami súlyosbító körülmény. Enyhítőként vették figyelembe ugyanakkor büntetlen előéletét és az időmúlást. Arra nem derült fény a tárgyalás során sem, hogy az elsikkasztott pénznek mi lett a sorsa.

Az elsőfokú ítéletben a bíróság kötelezte a vádlottat az okozott kár megtérítésére, egymillió forintot meghaladó pénzbírságot szabott ki rá, kötelezte a felmerült bűnügyi költségek kifizetésére is, valamint hét évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és a könyvelői foglalkozástól.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett, így a per a győri táblabíróságon folytatódik.