A per előzményei még 2012 végére nyúlnak vissza, az ügyet azonban érdemben 2013 elején kezdte tárgyalni a bíróság. Az adatigénylés benyújtója Szabó Dániel volt, az Átlátszó Oktatás blog egyik szerzője, akinek jogi képviselője a TASZ ügyvédje, Pető Márk.

A TASZ közleménye szerint az egyetem elsősorban azzal érvelt, hogy a hallgatói önkormányzat nem lát el közfeladatot, másodsorban pedig a felsőoktatási törvény adatkezelési és adattovábbítási szabályokat tartalmazó mellékletére hivatkozva kérték, hogy a törvényszék utasítsa el a keresetet.

A törvényszék azonban azt állapította meg, hogy az ELTE hallgatói önkormányzata (hök) ellát közfeladatot, működése közpénzből biztosított, így a tisztségviselőknek járó juttatások közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

A TASZ kiemelte: többek között a hök elnöke, az elnökhelyettesek, a kari lap (Jurátus) főszerkesztője egyértelműen munkát végez, tisztsége betöltésével összefüggésben fizetést kap, akármilyen ösztöndíjnak, juttatásnak nevezik is azt, "márpedig ezt a fizetést közpénzből kapják, így nem titkolható ennek összege sem".

A szervezet közleménye szerint a per tárgya volt még az ELTE jogi kara hallgatói önkormányzatának több évre visszamenő zárszámadása is, amelyről megállapította a bíróság, hogy a hallgatói önkormányzat alapszabálya valóban zárszámadásról rendelkezik ugyan, de ilyet sem a hök, sem (költségvetési szervként) maga az ELTE nem készít. Ehelyett az államháztartásról szóló törvény szerint úgynevezett beszámolót kell tennie, amelyet a per során az egyetem ki is adott, nyilvánosan is elérhető - tették hozzá.

A civil szervezet szerint az ügy még sok részletkérdést tartalmaz, azt ígérték, hogy amint rendelkezésükre áll az írásbeli ítélet, ezeket azonnal megismerhetővé teszik.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően jár el, legyen szó a közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy a személyes adatok védelméről - közölte a felsőoktatási intézmény. A konkrét per tárgya tisztán jogkérdés, amely az adatnyilvánosság és az adatvédelem alapjául szolgáló törvényi rendelkezések eltérő értelmezéséből fakad - írták, hozzátéve, hogy éppen ezért mindaddig, amíg az írásbeli ítélet és az annak alapjául szolgáló jogi okfejtés nem áll az ELTE rendelkezésére, az ügyben nem lehet felelősen nyilatkozni.