A 198 vádlottat - köztük pénzintézeti dolgozókat, ügyvédeket, a házakat tervező építészmérnököket, építtetőket és építési vállalkozókat - az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék tavaly áprilisban hivatalos személy által elkövetett vesztegetésben találta bűnösnek. Többen jelentős tartamú, letöltendő szabadságvesztést kaptak, az elsőrendű vádlott tíz évet. Az ügyész minden vádlottra kiterjedően fellebbezett, az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kéri.

Balla Lajos tanácsvezető bíró jelezte: a Debreceni Ítélőtábla hétfőtől péntekig minden napra tárgyalást tűzött ki, a táblabíróságon a héten kizárólag ezt az ügyet tárgyalják. Az intézmény tárgyalóteremmé átalakított aulájában mintegy 50 vádlott és ugyanennyi védőügyvéd jelent meg, csak a névsorolvasás és az adategyeztetés mintegy másfél órán át tartott. Egyeseket - köztük Cs. Béla elsőrendű vádlottat, a szerencsi építési hatóság volt vezetőjét - bilincsben vezették be a tárgyalóterembe.

A tárgyalás iratismertetéssel kezdődött és ez is több órát vett igénybe. Az első fokú bíróság által megállapított 44 tényállást az összesen több mint ezer oldalnyi ügyirat taglalja.

A vádirat szerint a vádlottak a családonként igényelhető lakásépítési kedvezményeket akarták megszerezni: ebből finanszírozták a telkek vételárát, az ügyvédi munkadíjakat, a hatósági eljárásokat, a valótlan tartalmú költségszámlákat, az ügyintézőknek juttatott összegeket, az építtetőknek a beköltözésről való lemondásért átadott összegeket.

A magát építési vállalkozónak kiadó harmad-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlott felkutatta a csalásban részt vevő, mélyszegénységben élő, elsősorban cigány származású sokgyermekes családokat. Ebben fontos szerepe volt Sz. János harmadrendű vádlottnak - ő első fokon kilenc év börtönt kapott -, akinek kisebbségi önkormányzati képviselőként széles ismeretségi köre volt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktakenézen, Monokon, Prügyön, Mezőzomboron, Tiszalúcon és Megyaszón 43 társasházat építettek fel 107 lakással. Ezek később lakhatatlannak bizonyultak, az építési hatóság mégis kiadta rájuk a használatbavételi engedélyt. Cs. Béla például 50 ezer és 200 ezer forint közötti összegeket kapott az építési és használatbavételi engedélyek soron kívüli - és törvénytelen - kiadásáért.

Az első fokon két év börtönre ítélt L. Zsolt másodrendű vádlott Tokajban építésügyi igazgatási ügyintézőként segítette a csalások elkövetését. A vádlottak közül többen a lakásépítők felhajtásában nyújtottak segítséget, mások olyan lakóépületeket terveztek, amelyek tervezésére nem is voltak jogosultak, és volt, aki valótlan tartalmú felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat állított ki.

Nyolc vádlott az OTP szerencsi, illetve tiszaújvárosi fiókjában dolgozott. Ők segítettek a lakásépítési támogatások igénylésekor abban, hogy a valójában forráshiányos építkezés engedélyezhető legyen.

Más vádlottak a vádirat szerint részben egymás tevékenységéről tudva, egymás között a részfeladatokat felosztva, bűnszövetségben, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a cselekményeiket, amelyekkel összesen 497,3 millió forint lakásépítési kedvezményt vettek fel jogtalanul.

A hétfői tárgyaláson elkezdődtek a perbeszédek, amelyeket az ügyész, illetve az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott védője tartott meg. Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője az MTI-nek elmondta: a tárgyalássorozat vélhetően a jövő év januárjában is folytatódik.