Az intézet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében emlékeztetett arra: munkatársaik tavaly júniusban fordultak az Ab-hoz azért, hogy megsemmisítsék a rendőrségi törvény 2011-ben módosított rendelkezését, amelynek alapján a TEK bírói jóváhagyás nélkül, "csupán miniszteri engedély birtokában bárkit titokban megfigyelhet". (Erről szóló cikkünket itt olvashatja!)

Az Ab a Magyar Közlönyben múlt pénteken megjelent határozatában elutasította az alkotmányjogi panaszt. Ugyanakkor az Ab szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és az ombudsman csak akkor lehet hatékony külső kontroll az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési tevékenysége felett, ha a miniszter titkos megfigyelést engedélyező határozata kellő részletességű indokolást tartalmaz.

Ezért az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyes titkos információgyűjtést elrendelő határozatait indokolni köteles. Az intézet mindezt úgy értékelte: meggyőződésük, hogy az Ab helytelen érveken alapuló, hibás döntést hozott.

A közleményben azt írták: az engedélyezésre jogosult miniszter szerintük a jogállásánál fogva alkalmatlan a magánszféra-védelem és a titkos információszerzés mellett szóló érvek elfogulatlan és szakszerű mérlegelésére. Az Ab szerintük ott is téved, amikor azt gondolja, hogy a jogszerű megfigyelésnek lehetnek politikai céljai, a jogszerű megfigyelés szakpolitikai szempontjai ugyanis mindig olyan jogi alapokon kell, hogy nyugodjanak, amelyek alkalmasak bírói felülvizsgálatra. Továbbá úgy vélik, a nemzetbiztonsági bizottság és az alapvető jogok biztosa még együttesen sem képes a bíróságokkal összevethető hatékonyságú védelmet nyújtani a titkos megfigyelésekkel szemben.

Mindezek miatt az intézet kérelemmel fordul a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a magyar kormánnyal szemben az emberi jogok európai egyezménye 8. cikkének megsértése miatt. 

Mint írták, az európai bíróság döntéseiben hatékony külső kontrollt és a megfigyelés engedélyezésének mércét adó törvényi tényállásokat követel meg, a jelenlegi magyarországi szabályozás viszont egyik garanciát sem biztosítja. Álláspontjuk szerint ugyanis az igazságügy-miniszter sem külső, sem hatékony kontrollnak nem minősül, a nemzetbiztonsági bizottság és az ombudsman ellenőrzése pedig bár külső, de nem hatékony, továbbá a TEK titkos megfigyeléseit, ellentétben a rendőrségi törvénnyel, nem kötik tényállásokhoz.

A kérelem alátámasztása és a közvélemény tájékoztatása érdekében azt is szeretnék felderíteni, hogy az igazságügyi miniszter, a nemzetbiztonsági bizottság, illetve az ombudsman eddig gyakorolt-e érdemi ellenőrzést a terrorelhárító szerv magánszemélyeket megfigyelő működése felett. Mindemellett azt is el kívánják érni, hogy Magyarországon érdemi társadalmi párbeszéd induljon a titkos megfigyelések ügyében.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet – olvasható a honlapján – a Soros Alapítvány hozta létre 2003 januárjában, azért, hogy a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására. (Az intézet tulajdonosa 2009-től az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány.) Az intézet elnöke Majtényi László jogász, korábbi ombudsman.