szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani annak a terrorfenyegetésnek, amit a MOB kapott, derült ki a Nemzeti Olimpiai Bizottság szerdai közleményéből. Még ha ez így is van, a világ nem tűnik nyugodtnak: az Egyesült Államok például egyáltalán nincs meggyőződve, hogy Oroszország egyedül képes lesz garantálni a sportolók biztonságát a bő két múlva kezdődő téli játékokon. Pedig az óvintézkedések, a HVG Szocsiban tartózkodó tudósítója szerint is, példátlanok.

„Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a több nemzeti olimpiai bizottsághoz – a magyar mellett többek között a szlovákhoz – megküldött e-mail nem jelent fenyegetést, és úgy tekinthető, mint a nyilvánosság egy tagjától érkezett esetleges, nem célzott üzenet" – így kommentálta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szocsi téli játékok szervezőbizottsága a MOB-nak is megküldött fenyegető tartalmú üzenetet. „Ilyen leveleket mindennap küldenek. Teljesen normális minden olimpia előtt” – mondta az AP-nek a NOB szóvivője.

A levéllel kapcsolatban a Terrorelhárító Központ is közölte, hogy az orosz társszervektől kiemelt fenyegetettségre vonatkozó jelzés nem jött, a kapcsolattartás intenzitása sem változott. Arról egy pillanatig sem volt szó, hogy a fenyegetés miatt a magyar olimpiai csapat megszakítaná a felkészülést és nem venne részt a február 7-én kezdődő téli játékokon Szocsiban.

120 merénylet 13 év alatt

Míg a magyar sajtóban viszonylag kevés híradás szólt eddig a szocsi olimpia biztonságáról, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában nem csak az újságokban aggódnak amiatt, hogy az oroszok képesek lesznek-e garantálni a sportolók és a közönség biztonságát a világ egyik legnagyobb terrorista tűzfészke, Észak-Kaukázus szomszédságában.

Az elmúlt 13 évben 120 öngyilkos merénylet volt Oroszországban, melyben katonákat, rendőröket és civileket gyilkoltak meg a legtöbb esetben Észak-Kaukázusból származó merénylők. December végén Volgográdban – nagyjából 700 km-re Szocsitól – két öngyilkos merénylettel 34 embert öltek meg: a merényletek feltehető kitervelői a hétvégén egy 49 perces fenyegető videóban újabb véres meglepetést hirdettek meg. „Ha az olimpiai játékokat megtartjátok, készítünk nektek egy ajándékot azoknak a muszlimoknak a véréért, amit kiontottatok” – hangzik a fenyegetés, miközben a háttérben egy szomorú férfihang énekel egy mártírdalt.

Az orosz rendőrség különleges erőinek gyakorlata
AFP / Mikhail Mordasov

A videó, amely egy dagesztáni portálon jelent meg, és amit egy amerikai oldal azonnal átvett, az Egyesült Államokban hatalmas vihart kavart. Bár hivatalosan Washington nem működik együtt az oroszokkal, a CNN hétfőn már azt közölte: az USA két hadihajót és több szállító repülőt is készenlétben tart majd a Fekete-tenger térségében, hogy ha szükség van rá, hívásra igénybe lehessen venni.

Az amerikaiak készen állnak

Az amerikai kongresszusban is téma az olimpia biztonsága. Több képviselő is arra panaszkodott, hogy az orosz féllel az együttműködés lehetne jobb is, maga Obama pedig kedden fogalmazta meg aggályait Putyin elnöknek telefonon. Az USA-ban terjed az a vélekedés, hogy az oroszok nem urai a helyzetnek, csak ezt nem akarják bevallani. Az utolsó olimpia, amit merénylet árnyékolt be, 1996-ban volt Atlantában, de München (1972) óta – amikor a Fekete Szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet tagjai merényletet hajtottak végre izraeli sportolók ellen – gyakorlatilag minden ilyen torna esetében az egyik legnagyobb probléma, illetve az egyik legtöbb költséget felemésztő csomag a játékok biztonságos megrendezése.

A legnépesebb küldöttsége az amerikai csapatnak lesz, de egyre több sportoló gondolkodik el azon, hogy részt vegyen-e a médiafigyelem és a sportolók száma miatt legkockázatosabbnak minősített megnyitó- és záróünnepélyen. A sí- és snowboard-csapat privát biztonsági céget bízott meg sportolói védelmére, a televíziós jogokat birtokló NBC pedig háborús tudósítókat is visz magával krízishelyzet esetére.

A magyarokkal nem mennek védelmisek

Egy az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő biztonsági szakember a hvg.hu-nak elmondta, hogy a sportolókkal együtt az USA, Oroszország és Izrael küld biztonsági szakembereket, Magyarország aligha. A rendezvényt az oroszok biztosítják óriási előkészületek mellett, és a szakember szerint a terrorfenyegetések nyilvánvaló célja, hogy Oroszországnak ne jöjjön össze a téli olimpia. Ha valamelyik ország visszamondaná a részvételt, az egyértelműen a terrorista szervezet erejét mutatná.

A biztonsági szakértő szerint a NOB nem volt elég körültekintő a helyszín kiválasztásánál, a szélsőséges szervezetek lakta kaukázusi térség túlzottan közel van, és nehéz megakadályozni, hogy terroristák akár a rendezvényekhez, akár a turistákhoz (az USA-ból több mint 15 ezer vendégre számítanak) közel jussanak.

Pedig kétszer annyian (40-50 ezren) gondoskodnak a biztonságról, mint Londonban, s amellett, hogy 12 drón fogja Szocsit a levegőből pásztázni, cirkálók és tengeralattjárók járőröznek majd a part közelében, valamint SU-27-es harci gépek állnak készenlétben, S-400-as föld-levegő-rakéták mellett.

Mi történik, ha jön egy fenyegetés?

„Akkor lenne min elgondolkodnunk, ha más országok nem kaptak volna” – mondta a hvg.hu-nak a MOB-hoz eljuttatott e-maillel kapcsolatban az ügyre rálátó biztonsági szakértő. Egy ilyen fenyegetés esetén a terrorelhárítás átadja a dokumentumot és annak elektronikus hátterét az orosz belbiztonság embereinek. „Ők saját adatbázisaikban átfuttatják az adatokat, megvizsgálva, hogy mely terrorista szervezetek jöhetnek szóba, és hogy az adatok alapján mennyire komoly a fenyegetettség. Ezzel egy időben persze itthon is elindul a nyomozás a TEK-nél, hogy kiderítsék, honnan, milyen módon jött a fenyegető üzenet. Mire az információk végigmennek és azokat lecsekkolják, több nap is eltelik, de akkor azért már lehet látni, hogy van-e félnivalójuk a magyar sportolóknak.”

Óriási készültség várható

„Szocsiban a fűszálak is vigyázzban állnak majd” – vélekedett a hvg.hu-nak egy, már öt olimpiát megjárt sportújságíró, aki biztos abban, hogy az oroszok gondoskodnak a biztonságról. Elmondta, míg 1988-ban a szöuli és a négy évvel későbbi barcelonai nyári olimpiai játékokon a tudósítók szabadon jöhettek-mehettek, a biztonsági őrület Atlantában kezdődött el 1996-ban, ami még inkább szigorodott, miután az olimpiai parkban robbantás történt.

Rendőrök a londoni olimpia biztosításán
MTI / EPA / Michael Kappeler

Pekingben már hermetikusan elkülönítették az olimpiai falut, Londonban pedig csak az úgynevezett nemzetközi zónában találkozhattak az újságírók a kollégáikkal. „Nyilván ezt a biztonsági készültséget az iszlamista terroristák 2005-ös metrórobbantásai miatt rendelték el – tette hozzá az újságíró, aki szerint a biztonsági őrület legmacerásabb része az állandó táska- és ruházat-átvizsgálás, az áthaladás megannyi detektoros kapun, ami időt vesz el. Peking ebből a szempontból azért volt más, mert ott csak akkor estek át ellenőrzésen, amikor felszálltak a buszra, ami bevitte őket az olimpiai faluba – ott már szabadon lehetett közlekedni, mert teljesen el volt zárva.

Rendőrolimpia

Elérték céljukat a február 7-én kezdődő téli olimpiát terrorakciókkal fenyegető szélsőséges csoportok: a Szocsiban zajló játékokkal kapcsolatos beszámolók többsége nem a sporttal, hanem főként a versenyzőkre és nézőkre leselkedő veszélyekről szól.

Rendőrök és biztonsági emberek hada ellenőrzi a Szocsiba és az olimpiai parkba tartó vonatokat, s a Fekete-tenger partján fekvő városban a pályaudvarok, a közintézmények és szállodák közelében is folyamatosan feltűnnek a járőrök. Szocsiba és a versenyeknek helyet adó Adlerbe csak a helyi lakosok hajthatnak be autóval, a forgalmat több helyen ellenőrzik a rendőrök, akik a buszok utasait is egyenként vizsgálják. A hatóságok a vonatpályaudvarra is csak a repülőtérihez hasonló átvizsgálás után engedik be az utasokat: az épületet magas kerítéssel vették körbe.


"A hivatalos beszámolók szerint 40 ezer rendfenntartót vezényeltek Szocsiba és környékére, ez azt jelenti, hogy minden tizedik emberre jut egy egyenruhás" – mesélte az olimpia rendezését kritikus szemmel figyelő ismert blogger, Alekszandr Valov. Szerinte megkérdőjelezhető a fellépés hatékonysága. "A rendőrök jó része tapasztalatlan és nem ismeri a várost. Meg különben is, miért kell ekkora erőkkel ellenőrizni a vasutat, hiszen, ha a terroristák támadni akarnak, aligha akarnak vonattal menni az olimpiai faluba" – magyarázta.


A látványos rendőri jelenlét mellett a hatóságok a Szocsi és a szélsőséges iszlamista csoportok búvóhelyéül szolgáló Észak-Kaukázus közötti területen is aktívak, folyamatosan ellenőrzik a hegyekkel borított térséget és még légvédelmi rakétákat is telepítettek, hogy megakadályozzanak egy esetleg levegőből érkező támadást. A helyiek a készültség ellenére is aggódnak, ők attól tartanak, annyi a lehetséges célpont, hogy ha szélsőségesek merényletet akarnak elkövetni, azt aligha lehet megakadályozni. Különösen úgy nem, hogy az Észak-Kaukázus területén kalifátust létrehozni akaró csoportoknak 2007 – az olimpia Szocsinak ítélése – óta rengeteg idejük volt felkészülni.


A terroristák készülődésének több jele is van. Az ugyancsak dél-oroszországi Volgográdban a közelmúltban két merényletben több mint harmincan haltak meg – az egyik öngyilkos merénylő az ottani pályaudvaron, a másik egy trolibuszban robbantotta fel magát – s azon a napon, amikor Vlagyimir Putyin orosz államfő azt nyilatkozta belföldi és külföldi újságíróknak, hogy Moszkva képes szavatolni a biztonságot, két terrorista egy videoüzenetben fenyegette meg újra merényletekkel a 2500-3000 sportolót és a Szocsiba látogató vendégeket.


Szocsi források szerint a városi rendőrség körözést adott ki egy lehetséges öngyilkos merénylő – Ruzana Ibragimova – ellen, ám a hírt a hatóságok cáfolták, valószínűleg azért, hogy ne növeljék tovább a riadalmat. Közben Ramzan Kadirov csecsen elnök – a szélsőségesek jelentős része Csecsenföldről származik – bejelentette, bizonyítékai vannak arra, hogy a rendfenntartó erők megölték a terroristák fővezérét, Doku Umarovot. Kadirov – akinek apja, Ahmad Kadirov szakadár parancsnokból lett Moszkva-párti csecsen elnök – közölte, a szélsőséges csoportok egymás között már arról tárgyalnak, ki legyen Umarov utódja.


Umarov egyébként köztörvényes bűnözőből küzdötte fel magát szakadárparancsnokká. Állítólag főleg azért állt be az 1990-es években a csecsen függetlenségi mozgalomba, mert az orosz hatóságok körözést adtak ki ellene egy leszámolásban való részvétel miatt, és amiatt forró lett a lába alatt a talaj. Egy ideig ő vezette az 1990-es évek második felében néhány évig gyakorlatilag független csecsen államban a szervezett bűnözői csoportok ellen vívott harccal megbízott hatóságot, ám leváltották, mert kiderült: ő is raboltatott el embereket, és tisztségét arra használta, hogy leszámoljon a konkurenciával.

 

Németh András / Szocsi

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!