Kutyafuttató, paintballpálya, graffitifal, kerékpártároló, közösségi irodák – ilyen és ehhez hasonló ötletek merültek fel a résztvevők körében azon a bejáráson, melyet a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezett a Nyugati pályaudvar, a Ferdinánd híd, a Podmaniczky utca és az Eiffel tér által határolt terület átmeneti hasznosításával kapcsolatban.

A korábban a MÁV, jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő területrészt sport- és rekreációs célra hasznosítaná Terézváros a fővárossal együttműködésben, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyugati pályaudvaron tervezett vágánylefedés, valamint zöldterület-kialakítás legkorábban 2020-tól valósulhat meg.

Finta Sándor, Budapest főépítésze a bejáráson elmondta, hogy Budapesten 1200 hektár, a Nyugati-grundhoz hasonló „barnamezős” terület van kihasználatlanul. Egy következő szakasz lehetne például Rákosrendező és a vasúttörténeti park rendezése. De a Nyugati Grund átmeneti hasznosítása kulcsprojektnek számít: ha ez nem indul el, akkor semelyik projekt sem valósul meg.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Stiller Ákos

Matus István Terézváros főépítésze hangsúlyozta, kizárólag átmeneti hasznosításról lehet szó, és emiatt „nem lehet a világ minden pénzét beleölni”. Finta Sándor ezt a kijelentést némileg azzal árnyalta, hogy a hetvenes években átmenetinek szánt Kazinczy utcai balettintézeti épület a bizonyíték rá, az átmeneti kifejezés is viszonylagos.

Mint arról korábban beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat tavaly májusban programot indított Budapest kihasználatlan tereinek közösségi megújítására, a fővárosi építésziroda a KÉK-kel együttműködve pedig időről időre fórumot teremt a szóba jöhető területek hasznosításáról szóló diskurzusra. A Nyugati-grund bejárása, valamint a köré szervezett beszélgetés is ennek a sorozatnak a része. Szerdán három épületbe lehetett bemenni, illetve a látogatók bejutottak egy vasúti csarnoképületbe is, amely azonban nem lesz bevonva a projektbe.

A grund épületei megdöbbentően lepusztultak pár év alatt. Igaz, helyenként még megvannak a hajdani tapéta vagy fakorlát nyomai, és az is látszott, hogy az eddigi átmeneti hasznosítók főként hajléktalanok voltak. A csoporttal feljutottunk az egyik ház tetejére is, ahol egy babakocsit ringató önkéntes fogadott minket, hogy „az épségünkre vigyázzon”.

Matus István a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy ezek az épületek nem élveznek semmilyen védettséget, bontási engedély van rájuk, és nem érné meg sem a kerületnek, sem a fővárosnak megőrizni őket. Szerinte a fő érdek a zöldterület megteremthetősége és az átjárhatóság. Az átmeneti hasznosításhoz elsősorban biztonságossá kellene tenni az épületeket, de ennek megbecsült költségét nem volt hajlandó tudtunkra hozni. Kiemelte, hogy mind az épületek bontása, mind a fenntartása költségekkel jár, mindazonáltal a rövid távú hasznosítás miatt nem éri meg jelentős felújításba kezdeni.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Stiller Ákos

A KÉK képviselője is hangsúlyozta, hogy gyorsan létrehozható, nem hosszú távra szóló hasznosítási ötleteket keresnek. Az hamar kiderült a térképekre ragasztott post it-okból, a résztvevők elképzeléseit összefoglaló feliratokból, hogy a legtöbben szabad zöldterületre vágynának. Margitsziget kiesik a forgalomból, az Erzsébet teret egy adott korosztály használja, és a Városligeten túl igen kevés lehetőség van a kötetlen heverészésre.

Arra a felvetésünkre, hogy szórakozóhelyet is hozzanak létre az épületekben, Matus István világossá tette, kizárólag sportolási célú felhasználásra gondoltak. A lakók ötletei azért ennél sokrétűbbek voltak. A névadásban kisebb kreativitást tapasztalhattak a szervezők: a „Bakter” és a „Pálya-udvar” mellett a „Kormányzati kultúrdepó” elnevezést is a falra firkantották.

Csütörtökön Finta Sándor főépítész (Budapest Főváros Önkormányzata), Matus István (Terézváros Önkormányzata), Szőllőssy Balázs (Podmaniczky Közösségi Tér), Csikai Mária (Kerékpáros Magyarország Szövetség) ismertetik a felhasználással kapcsolatos hivatalos elképzeléseket.