„A nemzeti köznevelési rendszer keretei között közös érdekünk, hogy növekedjék a tanulók tudása. Ezért arra kérem Önt, mint iskolafenntartót, hogy az iskoláival készíttessen olyan célzott, javasoltan két évre szóló intézkedési tervet, amely a kormányzati célokkal összhangban kifejti a tanulói teljesítmények javítása érdekében az egyes iskolák tervezett programját” – szólt Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős helyettes államtitkár iskolafenntartóknak kiküldött levele. Az önkéntes konzultáció apropója a 2012-es PISA-tesztek (a 15 éves diákok matematikai, szövegértési és más alapvető képességeit mérő nemzetközi felmérés) decemberben nyilvánosságra került, az előző évekhez képest leromlott eredménye volt.

December 3-án Hoffmann Rózsa még arról beszélt, hogy az eredmények „őket igazolják”, mivel a romló eredményekért az előző ciklus oktatáspolitikája a hibás, ami jelzi a reformok szükségességét. Bő egy héttel később viszont már az iskolákat kérte (az üzemeltetőkön, elsősorban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetőin keresztül), hogy készítsenek „kétéves intézkedési tervet” az eredmények feljavítására. A kérés azért is különös, mivel az elmúlt két évben a közoktatási tárca minimálisra csökkentette az iskolák mozgásterét: az igazgatókat a tankerületi vezetőknek rendelte alá, központosított a tankönyvelosztás, és rendkívül kis szabadságot biztosító központi alaptantervet írt elő. Utóbbi értelmében az egyes iskolák az egyes tárgyak tanításához az óraszám 90 százalékában pontosan követni kell a kerettantervet, az órák csupán 10 százalékát tölthetik meg saját tartalommal.

Nem jutott el a címzettekhez

A hvg.hu több tankerületi igazgatót is megkeresett a levéllel kapcsolatban, de nem sikerült olyan kerületet találnunk, ahova megérkezett volna a levél (igaz, több helyen sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, hogy megkapták az üzenetet), sőt, volt, ahol tőlünk hallottak róla először. Brunn Györgyné, a váci tankerület igazgatója (ahová szintén nem érkezett meg a levél), úgy tudja, a felmérés a korábbi gyakorlathoz hasonlóan csak azokra az iskolákra vonatkozik, ahol romlott a PISA-tesztek eredménye. Ez a levél megfogalmazásából azonban nem derül ki, az alapján úgy tűnik, minden tankerület minden iskolájának a részvételét várják.

Van, ahol a felmérést kérés nélkül is elvégzik: „Bár a levelet nem kaptuk meg, azokkal az iskolákkal, ahol romlott a mérések eredménye, elkészíttetünk egy tervezetet az eredmények javítására. A korábbi fenntartó, az önkormányzat is rendszeresen készíttetett ilyen terveket” – mondta Tóthné Kecskeméti Katalin, a hódmezővásárhelyi tankerület igazgatója.

Pedig Hoffmann Rózsa levelét állítólag megírta

MTI / Kovács Attila

Szintén megkerestük az Emberi Erőforrás Minisztériumot (Emmi), akiktől többek között azt szerettük volna tudni, nagyságrendileg hány választ kaptak eddig, és hogy mik a válaszolók által leggyakrabban felvetett pontok, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A minisztérium szóvivője szerint több, általunk kért adatot nem áll módukban közölni, bár a felmérés eredményeit a határidő lejártával közzé fogják tenni.

"Teljes mértékben az államot terheli a felelősség a PISA-eredményekért”

Ennél több szerencsével jártunk, amikor intézményvezetőket és pedagógus-szervezeteket kerestünk meg. Többségük hallott a felmérésről, de nem tulajdonított neki túl nagy jelentőséget. Az általános vélekedés szerint nincs értelme intézkedési tervet készíteni, ha az alaptanterv megváltoztatását kizárja a minisztérium. Mások attól tartanak, a felmérés célja, hogy az iskolákra hárítsák a felelősséget a romló eredményekért.

„Alig van mozgástere az iskolának, a kerettantervek teljesen előíró jellegűek. Teljes mértékben az államot terheli a felelősség a PISA-eredményekért” – véli az egyik Pest megyei gimnázium igazgatója, akihez egyébként szintén nem jutott el Hoffmann Rózsa megkeresése. A levél megtekintése után úgy fogalmazott, az inkább felelősségáthárításnak tűnik, mint jó szándékú kérdésnek. „A kompetenciaoktatás nagymértékben tankönyvi kérdés. Hogyan készíthetnénk kétéves kompetenciafejlesztési tervet, amikor még nem is tudjuk, milyen tankönyveket használhatunk jövőre?” – utalt az igazgató a tankönyvpiac jövőre esedékes államosításáról.

Túry Gergely

Hozzátette: amióta elkezdődött a központosítás, az iskolai innovációk „befagynak, nincsenek saját fejlesztések, csak utasításokat várnak vagy hajtanak végre”, ami káros, mivel iskolánként, tájegységenként különböző igények lehetnek.

Nem hatékony a központosított oktatás

„Fontos lenne, hogy a miniszter valóban kíváncsi legyen a tanárok véleményére, de ez a konzultáció csak pótcselekvés” – fogalmazott Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szerinte a megkereséssel az a fő probléma, hogy fel sem merül benne a törvényi keretek megváltoztatása. „A nálunk sikeresebben teljesítő volt szocialista országok, például Lengyelország teljesen más oktatási modellt követnek, mint amit a magyar kormány. Ott sokkal nagyobb mozgásteret kapnak az egyes iskolák, míg nálunk egyre inkább központosítják az oktatást. Amíg ez nem változik, nem lesz javulás a PISA-eredményekben sem.”

Mendrey szerint azért is álságos az igazgatók megkérdezése, mivel nekik a gyakorlatban semmilyen jogkörük nincs, „legfeljebb rászólhatnak a tanárokra, hogy igyekezzenek jobban”. Pórázra kötve nem lehet távolugró-rekordot dönteni – fogalmazott Mendrey, aki szerint megvan a veszélye annak, hogy a minisztérium célja a felméréssel az, hogy az igazgatókra, pedagógusokra hárítsa a felelősséget a rossz eredményekért, miközben azok mögött inkább a ciklusok óta elhúzódó, hibás oktatáspolitika áll.

Tízszázaléknyi mozgástér az iskoláknak

A PISA-teszteken az országos átlagot elsősorban a szegényebb megyék lényegében szegregált iskolái húzták le – mondta a hvg.hu-nak Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke. Részben a korábbiakhoz képest is romlott az ilyen iskolákban tanuló gyerekek átlaga, részben pedig egyre több úgynevezett „gettóiskola” alakult ki. „A jelenlegi, központi kerettantervekre épülő rendszer, melyben csak nagyon kevés mozgástere van a tanárnak, főleg hátrányosabb helyzetű iskolákban okoz problémát, ahol a tanároknak muszáj egyedi módszereket alkalmazni, erre viszont ekkora központosítás mellett nincs lehetőség” – mondta Somogyi.

Az igazgató egyébként személyesen nem válaszolt a megkeresésre, a szakszervezet szintén "nem tartotta a kérdéseket válaszra érdemesnek." Szerinte amíg a strukturális problémák nincsenek megoldva, addig nem sokat érnek a hasonló konzultációk. „A közoktatás általános problémája jelenleg a központosítás, ami ráadásul a szakma megkérdezése nélkül zajlott és zajlik most is. Amíg ezen nem hajlandók változtatni, nem sokat számít, hogy az adott kereteken belüli minimális mozgástérben mit tesznek a pedagógusok.”

Fazekas István

Az Oktatási Vezetők Szakszervezete, (hasonlóan a PDSZ-hez és a legnagyobb tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezetéhez) egyébként nem utasította a tagjait sem a felhívás bojkottálására, sem a válaszra, hanem mindenkinek a saját döntésére bízták, válaszolnak-e.

Kontraszelektáló tanárképzés

A hvg.hu-nak nyilatkozó pedagógusok többsége szerint a probléma mélyebb annál, mint hogy azt az iskolák két év alatt meg tudják oldani. A fő problémát a tanárképzésben és a pedagógusok bérezésében látják.

„Azokban az országokban, amelyek a legjobban szerepeltek a PISA-felméréseken, sokkal magasabb a tanárképzés színvonala, mint nálunk, az értelmiségi lét egyik csúcsa a tanári pálya” – mondta az egyik megkérdezett igazgató. „Jól megfizetik őket, ezzel együtt nehéz bekerülni az egyetemi tanári szakokra, vagyis csak a legjobbak juthatnak be. Persze számukra is vonzóvá válik ez a pálya, mivel nagyon magasak a kezdő fizetések is. Egy leendő pedagógus már a gimnáziumban elgondolkodik, és készül rá.”

Szerinte ezzel szemben Magyarországon kontraszelekcióhoz hasonló folyamat figyelhető meg az tanári pályán: a tanárképzőkön a bekerülési pontszám nagyságrendekkel alacsonyabb, mint például az orvosi vagy közgazdászi szakok ponthatárai, és a pályán elhelyezkedő diplomások fizetési kilátásai is ezt tükrözik. „Ez nem csak az elmúlt két, Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett évben alakult így, ez a probléma már évek óta tart, miközben folyamatosan csökken az oktatás színvonala.”