Három ügyvéd és három ügyvédjelölt is gyanúsított immár a nyelvvizsga-csalási botrányban – közölte a hvg.hu megkeresésére a Pest Megyei Főügyészség. Információink szerint az egyik ügyvéd, F. Ákos szervezőként vett részt az ügyben. Az eljárásnak mintegy 860 gyanúsítottja van, közülük 17-en vizsgáztatóként, 72-en pedig szervezőként, illetve közvetítőként vettek részt a csalásban. A Pestvidéki Nyomozó Ügyészség által folytatott nyomozásban rendőrök és büntetés-végrehajtási dolgozók is érintettek.

Korábban megírtuk, a szervezők közvetítőkön keresztül kutatták fel azokat a személyeket, akik nyelvvizsgát szerettek volna tenni. Ezek az emberek meghatározott pénzösszeg fejében a közvetítőkön keresztül hozzájutottak a nyelvvizsgakérdések megoldásaihoz. Így a vizsgán előre ismert feladatokat oldottak meg, illetve előre egyeztetett kérdésekre adtak választ. A papírok megszerzését két Pest megyei és egy budapesti nyelviskola dolgozói segítették. A középfokú komplex nyelvvizsgáért 300-350 ezer, a felsőfokúért 500-550 ezer forintot kértek.

A nyelvvizsga-csalási botrány kipattanása banális volt, a szervezők már annyira bátrak voltak, hogy nem csak az interneten hirdették szolgáltatásukat, hanem szórólapon is, amelyen olcsó, gyors és biztos módot ígértek a nyelvvizsgát megszerezni vágyók számára. Egy ilyen, a Keleti pályaudvar környékén osztogatott reklámanyag alapján szereztek információkat a nyomozók, s ez alapján indult el a büntetőeljárás.

Az utóbbi háromnegyed év nyelvvizsgacsalásait a Nemzeti Védelmi Szolgálat tárta fel, tőlük vette át a vizsgálatot a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség. A nyomozását segítette, hogy egy olyan lista került a birtokukba, amelyen névvel, telefonszámmal, illetve a nyelvvizsga típusa alapján pontosan vezették, kik fizettek a nyelvvizsgáért, sőt azt is nyilvántartották, hogy ki volt a közvetítő, aki az „ügyfeleket” beszervezte.

A Pest Megyei Főügyészség szóvivője, Gyugyi Csilla a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy közel egy éve tart a nyomozás, jelenleg gyanúsítotti kihallgatások zajlanak. Ezt követően értékelik ki a bizonyítékokat, ellenőrzik a gyanúsítottak védekezéseket és beszerzik a hiányzó okiratokat. Az iratismertetésre csak ezután kerül sor, és ezután döntenek a nyomozás határidejének meghosszabbításáról.

Az érintett rendőrök és a bv-sek valamennyien diplomások, és vezetői, középvezetői pozícióban dolgoztak. Amennyiben valakiről kiderül, hogy hamis nyelvvizsga alapján kapott munkáltatójától nyelvvizsgapótlékot, azzal visszafizettethetik a csalás révén szerzett pluszpénzt. Emellett az illetőnek számolnia kell azzal, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt büntetést kaphat és érvényteleníthetik a bizonyítványát – feltéve, hogy 2010 után történt mindez, egyéb esetben a csalás már elévült.

Ha a nyelvvizsgacsalást szervező és abban közvetítőként közreműködők bűnössége bebizonyosodik, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak. A nyelvvizsgát vásárló egyetemista, főiskolás esetében az okirat-hamisítás miatt kiszabható büntetési tétel maximuma három év szabadságvesztés. Korábbi cikkünkben a Pest Megyei Főügyészség akkori szóvivője azt közölte, hogy a tudomásukra jutott érintettek már nem számíthatnak enyhítésre, de akik önként jelentkeznek a hatóságnál, azok esetében ez alkalmazható.