A 43 ország közreműködésével készülő, HBSC (Helth Behaviour in School-Aged Children) nevű felmérés négy évenként ismétlődik, és összesen 200 ezer európai és észak-amerikai, 11 és 15 év közötti iskolás gyerek adatait gyűjti össze a norvégiai Bergenben felállított adatbankban. Az adatokat a WHO-val együttműködve értékelik ki - ismertette Németh Ágnes.    

Legutóbb 2010-ben készült hasonló felmérés, amelyből kiderült például, hogy a magyar fiatalok az iskolai feladatokat kevésbé érzik megterhelőnek, mint más országok hasonló korosztálya. Mégis sok gyerek panaszkodik gyakori fáradságra, ami valószínűleg az indokoltnál kevesebb alvásra vezethető vissza. A fáradékonyság okainak pontos kiderítésére a mostani felmérés adhatja majd meg a választ, mert a kérdések e témakört a háttértényezők feltárásával alaposan körbejárják - tette hozzá. 

A 100, illetve az alsó tagozatosoknál 70 kérdésből álló kérdőív a táplálkozás, a fizikai aktivitás, az egészségre rizikót jelentő szokások - drogozás, dohányzás, alkohol fogyasztás -, a krónikus betegségek előfordulása, a családszerkezet, a szubjektív jóllét főbb témaköreiben keresi a válaszokat, amelyekből az elemzések alapján a társadalom ezen rétegéről elkészülhet a látlelet - utalt rá a szakember.  

A kérdések közé a világ gyors változásait követve több új téma is bekerült. Közéjük tartozik például az internet terjedése nyomán átalakuló kommunikációs szokások, az sms-ezés, csetelés hatása a kapcsolatok alakulására. Ennek feltárása azért is fontos - húzta alá Németh Ágnes -, mert bebizonyosodott, hogy a családon belül és a társak körében a személyes beszélgetéseket ezek az üzenetváltások nem pótolják, a hiányuk pedig akár pszichés zavarok egyik előidézője is lehet.  

Új kérdés a dizájnér drogok használatára, ismeretére irányul, ezek az egészségre veszélyt jelentő, tiltott szintetikus drogok ugyanis mind inkább terjednek, ellenük a fellépéshez a válaszok támpontul szolgálhatnak itthon és más országokban is.  

Az érintett korosztályból speciális matematikai-statisztikai módszerrel országosan reprezentatív mintát választanak, amelybe minden régióból település és iskolatípus szerint megfelelő arányban kerülnek be a tanulók, hogy e fiatal korosztályról minél pontosabb összkép készülhessen. A gyerekek önkéntesen vesznek részt a vizsgálatban. A kérdőíveket mindenhol külön osztályteremben, pedagógusok kizárásával osztják ki, és a névtelenség garantálására a kérdezőbiztosok zárt borítékban gyűjtik össze.  

Az adatokat a következő év második felére dolgozzák fel, elemzik. Az első ilyen felmérés 1985-ben készült, és a dokumentum azóta hasznos útmutatóul szolgál az egészségügy, az oktatás, a bűnmegelőzés és más területeken a döntések előkészítésénél, a jogszabályok megalkotásánál. A nemzetközi összehasonlítás pedig egyfajta tükröt tart a társadalmat működtető intézmények elé, felhívva rá a figyelmet, hol van lemaradás, a jó példákat honnan célszerű átvenni a jövő nemzedék életminőségének javítására - hívta fel rá a figyelmet Németh Ágnes.