"Az adatfelvételt a korábbiaktól eltérően a közelgő választások miatt a szavazási helyzetet szimuláló módszerrel végeztük. További változás, hogy a baloldali ellenzéki pártokat most először nem pártonként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdeztük. Mindemellett a részvételi hajlandóság természetes fokozódása is hozzájárulhat az előző hónapokétól némiképp különböző eredményekhez, amely minden pártot érint" – tudatták.

Januárban külön, pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014–PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, a három párt összesített eredménye 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki. A pártválasztók körében a három párt népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban viszont 27 százalékos volt.

A kutatás szerint a Jobbik támogatottsága nőtt, a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban a pártra, míg februárban 15 százalék, a pártválasztók körében pedig 14 százalékról 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya is nőtt, a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra.

Stiller Ákos

A hagyományos pártpreferencia-kérdéseken túl egyéb, politikával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a lakosságban közel azonos arányban vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (40 százalék), mint azok, akik azt akarják, hogy a jelenlegi kormány maradjon (39 százalék).

Az iskolai osztályzáshoz hasonló ötfokú skálán elégtelen és 2-es osztályzatot a megkérdezettek 39 százaléka adott az Orbán-kabinetnek, 31 százalékuk közepest, 4-es és 5-ös, azaz elégedettséget jelentő osztályzatot pedig 26 százalék – írták.

"Orbán Viktort sokkal inkább tartják (38 százalék) a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek, mint Mesterházy Attilát (14 százalék)." A Fidesz-KDNP-nek kedvező politikai hangulat tehát kevésbé a kormányzattal való elégedettséggel, mint inkább az ellenzékkel való elégedetlenséggel függ össze – vélték a Tárki kutatói.

A felmérés módszereivel kapcsolatban azt írták, hogy az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a választókorú lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás februárban a közeledő választások miatt a szokásostól valamelyest eltérő módon készült. Egyik változás volt, hogy teljesen anonim módon válaszolhattak, a kérdezőbiztos sem látta a válaszokat.

"Emellett idén februárban volt alkalmunk először a baloldali ellenzéki pártokat nem egyenként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdezni, ami szintén hatással lehet az e havi pártpreferenciák alakulására. Mindezt növekvő részvételi hajlandóság veszi körül, így a februári eredmények alakulását egymástól függetlenül a megszokottakon túli több további tényező is alakította, ezek súlyát külön-külön azonban nem lehet megbecsülni" – olvasható a közleményben.