Őszöd, tévéostrom, jegyzőkönyvek: „ez a csőcselék nem a Fidesz, vagy az MSZP politikai céljait követte”
Semmilyen párthoz, parlamenti politikushoz kötődő szál nem vetődött fel az őszödi beszéd kiszivárgása után bekövetkezett erőszakos cselekmények, a tévészékház megostromlása kapcsán – erről maga Szilvásy György titkosszolgálatokért is felelős miniszter beszélt a parlament rendészeti-, és nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén. A jelenlévő képviselők szavain pártállástól függetlenül zavar és döbbenet érződött. Egy hónappal később, amikor a Fidesz október 23-i rendezvénye torkollt véres utcai összecsapásokba, már teljesen más volt a helyzet, több fideszes politikus neve is felvetődött. Újra megnéztük a két érintett ülés jegyzőkönyveit.
Jelentősen árnyalhatja az őszödi beszéd kiszivárgása után Budapesten lezajlott erőszakos cselekmények megítélését, ha ismét figyelmesen elolvassuk azokat az eredetileg nyolcvan évre titkosított jegyzőkönyveket, melyek a parlament nemzetbiztonsági-, rendészeti-, és emberi-jogi bizottságának ülésein készültek a 2006 szeptemberi tévéostromot, valamint a Fidesz ugyanazon év október 23-i nagygyűlése utáni utcai harcokat követően.
A vita az erőszak okairól azután lángolt fel ismét, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nyilvánosságra hozott két, a beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatot titkosszolgálati jelentést. Pintér a nyilvánosságra hozatallal láthatóan a Fideszt is meglepte, hiszen a jelentések egyértelműen jelzik a párt érintettségét is az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, Kósa Lajos magyarázkodása az ügyben pedig egészen komikusra sikeredett. A Demokratikus Koalíció képviselője, Vadai Ágnes két napja azt mondta, feljelentést tesznek az ügyben, mert „2006 ősze nem spontán tömegtüntetés volt, hanem az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet”, amiben „Orbán Viktor és fideszes társai” is szerepet játszhattak. Gulyás Gergely Fidesz-képviselő viszont arról beszélt, a tévészékház ostromának megszervezéséhez, vagy legalább ahhoz, hogy a rendőröket magukra hagyták, Gyurcsány Ferencnek lehet köze.
Az illetékes parlamenti bizottságok többször is foglalkoztak a zavargásokkal, de ezek zárt ülések voltak, és eredetileg 80 évre titkosították az elkészült jegyzőkönyveket. 2011-ben azonban feloldották a titkosságukat. Most ismét elolvastuk a jegyzőkönyveket, kifejezetten abból a szempontból, hogy milyen információk derülnek ki belőlük a mostani vita főbb elemeiről, a zavargások körülményeiről, lehetséges okairól, a szervezőkről, valamint a rendőrök beavatkozásáról. Az üléseken elhangzottakat emiatt nem kronológiai sorrendben idézzük, hanem három csoportra osztottuk: az elsőbe a körülményeket, a másodikba a Nemzetbiztonsági Hivatal, valamint a rendőrség birtokában lévő információkat és az esetleges szervezőket; míg a harmadik csoportba rendőrség helyzetét érintő megszólalásokat csoportosítottuk.
A tévéostrom
Az első ülésre közvetlenül a tévéostrom után, szeptember 19-én 10.30-kor került sor, a bizottsági tagokon kívül többek között Petrétei József igazságügyi miniszter, Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (egyben a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyelője is), Szabadfi Árpád ORFK-helyettes, Galambos Lajos, az NBH főigazgatója és Szűcs László, az NBH terrorigazgatója kapott meghívót.
Az előzmények, körülmények
Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter bevezetőjében az október 23-i megmozdulásokat megelőzően befutott információkról beszélt. Arról, hogy „különböző jelzésekhez jutottak különböző hírcsatornákból arra vonatkozóan, hogy szélsőséges csoportok nem túl kiterjedt körben készítenek elő rendzavaró, adott esetben fizikai erőszakot is alkalmazó cselekményeket egyes rendezvények megzavarása érdekében”.
A miniszter szavaiból az derül ki, hogy a legtöbb információ akkor keletkezett, amikor még bőven volt idő arra, hogy "beavatkozzanak az egyes szervezetek”, és hogy a szélsőséges csoportok az őszödi beszédtől függetlenül is készültek rendzavarásra. Szilvásy elmondta: „a szeptember 18-19-ei események, mint később kiderült, erre a fonalra voltak felfűzhetők”. Ennek ellenére (szeptember) 18-19-ét illetően sem a Nemzetbiztonsági Hivatal, sem a rendőrség előrejelzései nem engedtek arra következtetni, hogy "ilyen erőszakos cselekményekre fog sor kerülni”. Szilvásy azt mondta, "az elmúlt nap eseményeinek megzavarásában aktívan 80-100-nál többen nem vettek részt, ez az erő lényegesen nem fog, vagy nem tud növekedni a következő napokban”. A Fideszes Kontrát Károlyt ennek ellenére nem győzték meg a hallottak, és feltette a kérdést Szilvásynak, hogy ez a válság, ami jelenleg van, pusztán rendőri eszközökkel megoldható, tehát ez rendőri válság pusztán, vagy egyéb eszközök is szükségesek.”
A lehetséges célok, szervezők
Érdekes módon, a tévéostromot közvetlenül követő ülésen még nem vetődött fel, hogy akár az akkori kormány, akár az akkori ellenzék álllhat valamilyen módon az erőszakos események hátterében. A tájékoztatást adó titokminiszter is arról beszélt, hogy „a kollégák tájékoztatása szerint azon az estén bizonyos értelemben spontánnak nevezhető, különböző a szolgálatok és a rendőrség által is ismert szélsőséges csoportok vezetői, tagjai által szervezett agresszióra került sor, amely spontán fejlődött ki, nem előre eltervezetten", is az agresszorok jelentős részének szándéka kifejezetten a károkozás volt, semmiféle köze nem volt politikai célokhoz, vagy demonstrációs célokhoz”.
Szilvásy ezután felsorolta a beazonosított résztvevőket, köztük a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, Toroczkai László és Zagyva György részvételével, valamint Wittner Máriát, az ismertebb nevek közül. Wittner személyéről vita alakult ki, Szilvásy szerint a Fidesz számára "elgondolkodtatónak kellene lennie, hogy Wittner Mária milyen megmozdulásokhoz adja a nevét", amire Lázár János levezető elnök, a rendészeti bizottság akkori vezetője úgy reagált, hogy Wittner nem a tévénél, hanem még a Parlament előtt beszélt, a Fidesz pedig nem a tévét ostromlókkal, hanem a Parlament előtt békésen tüntetőkkel vállalt nyilatkozatban szolidaritást.
Petrétei József igazságügyi miniszter külön kiemelte a beszélgetés ezen pontján, hogy "szó nincs itt arról, hogy bárki a Fidesz felelősségét feszegetné ebben az ügyben, vagy akárcsak célozgatna erre”. Az egész jegyzőkönyvet elolvasva is az a benyomásunk támadhat, hogy a képviselőkben ezen a ponton még egyik oldalon sem merült fel komolyan, hogy a másikat tegye felelőssé a történtekért, több hozzászóló is hangsúlyozza, nem gondolja, hogy bármelyik politikai párt szervezte volna az ostromot. Egyedül Tóth Károly MSZP-s képviselő veti fel, hogy ne "spontán", hanem „korlátozottan spontán” kifejezést használjanak, mert mégis csak sms-láncban értesítették egymást a tüntetők, és a szintén szocialista Ecsődi László veti fel, hogy "egy spontán rendezvény elég furcsán alakul úgy ki, hogy a baseball ütőktől kezdve a Molotov-koktélokig minden kéznél van".
Szilvásy György ugyanakkor Tóth felvetésére is azt válaszolja, hogy a tévéhez nem sms-ben szerveződött a megmozdulás, "az teljesen váratlanul jött létre, ha a spontaneitás rossz értelmezés lenne, akkor nevezzük úgy, hogy teljesen váratlanul szerveződött.” „Most én egyszer, mindenkorra leszögezem még egyszer: ez a csőcselék – nem csak idézőjelben, hanem valóságosan is – nem a Fidesz, vagy az MSZP politikai céljait követte, nem pártpolitikai célokat követetett" - mondta Szilvásy. A most feljelentést tevő Vadai Ágnes is arról beszél a Fidesz képviselőinek, hogy "higgyék el, nem feltételezzük egyetlen képviselőről, se önökről, hogy rosszat akarnak, és, hogy önöknek személyesen bármi közük lehetne ehhez az ügyhöz.”
A rendőrök helyzete
Hangsúlyos téma természetesen az is, hogy a tévészékház védelmére kirendelt rendőrök miként kerülhettek olyan helyzetbe, hogy egy idő után szinte a saját életük védelméért kellett küzdeniük. Szilvásy György szerint ennek fő oka az volt, hogy "nem állt rendelkezésre kellő mértékű, kellő számú erő Budapesten ahhoz, hogy biztonságosan lehessen egyrészt tévészékházat védeni, illetve megtisztítani a teret, másrészt azokat a védett épületeket – beleértve az Országház épületét is – biztosítani, amely védett épületeket akkorra már fenyegették a kialakult agresszív indulatok”. Petrétei József igazságügyi miniszter ezt annyival egészítette ki: „a rendőrség jelzést kapott arra, hogy a Televízió székházába illetéktelen személyek hatoltak be, körülbelül 20-30 fő", "akkor az a jelzés érkezett, hogy semmiféle erőszakos cselekménnyel nem kell számolni, ezért a rendőri erők, amelyek ott alkalmazásra kerültek arra a 20-30 főre lettek körülbelül bemérve”, és kifejezetten azt a parancsot kapták, hogy "fegyverhasználatra ne kerüljön sor", bár "nyilván, ha ezt megtehette volna, akkor sokkal előbb meg lehetett volna állítani a randalírozókat.”
Erre mondta azt a fideszes Nyitrai András, "képtelenség, hogy valaki használja a fegyverét", amikor kőzáport zúdítanak rá, de a nemzetbiztonsági bizottság SZDSZ-es tagja felvetését azzal utasította vissza, hogy "nagyon más lenne ma a klíma ebben a teremben és ebben az országban, ha rendőrök lőfegyverrel védték volna meg a Televízió székházát”.
Október 23.
Ezután következett több nap kemény utcai zavargásokkal, a Fidesz szeptember 23-ra nagygyűlést akart szervezni, de a Nemzetbiztonsági Szolgálatok arra figyelmeztették őket, hogy súlyos provokációk történhetnek, így végül lefújták a rendezvény megtartását. Majd jött az október 23-i megemlékezés, és a Fidesz tömegdemonstrációja az Astoriánál, aminek végén a Kossuth térről korábban kiszorított egyik erőszakos csoport összekeveredett a Fidesz rendezvényéről hazafelé indulókkal, sok ártatlan járókelőt is megvertek a rendőrök, köztük Révész Máriusz Fidesz-képviselőt.
Egy héttel később, október 31-én tartott zárt ülést a parlament emberi jogi-, rendészeti-, és nemzetbiztonsági bizottsága, amin Szilvásy György tartott ismét tájékoztatást adott arról, milyen, operatív úton beszerzett (telefonokat hallgattak le) információik vannak szélsőséges szervezetekről és velük kapcsolatban álló politikusokról, közéleti személyiségekről. A miniszter szerint az "október 23-át megelőzően is a békés célú, adott esetben törvényes célokat is követő szervezetek és szervezők összemosódnak különböző szálakon olyan szervezetekkel és személyekkel, amelyek célja, és ennek megfelelően eszközrendszere sem a békés tüntetés, békés akaratérvényesítés, érdekképviselet. (…) Tetten érhető, és azonosítható a bűnözői kapcsolatok megléte". A miniszter konkrétan a MAGOSZ-t említette meg és Budai Gyulát, akivel a szélsőséges Magyar Nemzeti Bizottság 2006 tagjai "aktív párbeszédben" állnak.
Felbukkant Grespik László neve is, aki egy lehallgatott telefonbeszélgetésben azt mondja, találkozóra készül Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszterrel a Képviselői Irodaházban, de, mint Lázár János később megjegyezte, arról nem kaptak információt, hogy ez végül létre is jött-e. Felmerült még a szintén szélsőséges Magyar Október Mozgalomhoz köthető Molnár János neve, aki "Kondor Katalinnal egyeztet, erről is van információ". Polgár Tamást, alias "Tomcatet" csak "régi ismerősként" emlegették az ülés résztvevői, akinek kapcsolati hálójában "ilyen személyek szerepelnek, mint Pesty László, a Jobbik képviselői, és sajnos megjelenik ebben a kapcsolati hálóban Ékes Ilona képviselő asszony", aki "intenzív kapcsolatot tart Polgár Tamással". "E beszélgetések tartalma az esetek többségében nem bűncselekményről szól. (…) Szó sincs róla. Arról beszélek, milyen kapcsolati háló működik, mely kapcsolati háló működése közben sokszor azok, akik részt vesznek benne, sem tudják, hogy mire akarják őket felhasználni” - hangsúlyozta ugyanakkor Szilvásy.
Kiderült ugyanakkor a lehallgatott telefonokból a titokminiszter szerint, hogy a szélsőséges csoportok szervezői (például Tölgyesi Magdolna, a Nyugati pályaudvarnál elfogott olimpikon, Tölgyesi Krisztián édesanyja - a sportolót azzal vádolta a rendőrség, hogy robbantásra készült - szerk.) "nagyon nagy részben a helyi Fidesz-csoportokat arra használják, úgy használják föl, hogy azok vesznek részt a terjesztésben, a szervezésben, szórólapozással, plakátozással, egyebekkel”. (…) „A törvénytelen eszközöket is alkalmazó rendzavarók olyan hálózatot alakítottak ki, amelyek elérik a politikusokat, a Fidesz helyi szervezeteit, a MIÉP-et, és meghatározó személyét tekintve is megpróbálnak és sikerül is kapcsolatba kerülni”.
Simicskó István, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke számon kérte Szilvásyt és Petrétei Józsefet, hogy "ha tényleg fönnállt ez a veszély, hogy úgymond rárepülnek a Fidesz megemlékezésére, ünnepségére, akkor miért nem közölték" velük előre, pedig ők Galambos Lajos NBH főigazgatóval, és Petrétei Józseffel is egyeztettek az október 23-ai nagygyűlés előtt is, "hogy van-e ilyen szándék, és jelzés" (egy ilyen, szeptember 20-a táján mondott jelzés alapján mondta le a Fidesz a szeptember 23-i nagygyűlését - szerk). Azt mondták, nincsen ilyen típusú információ, és hogy önök szólnának, ha bármi ilyen típusú veszély lenne.” Szilvásy György erre úgy válaszolt, "a Nemzetbiztonsági Hivatalnak és a rendőrségnek nem volt olyan előrejelzése október 23-át megelőzően, amely miatt figyelmeztetni kellett volna a Fidesz vezetőit".
Végül még Gusztos Péter SZDSZ-es nemzetbiztonsági bizottsági tag megjegyezte, hogy a lejátszott hangfelvételek alapján "finoman szólva is megdönteni látszik az elmúlt napokban minden csatornán iszonyatos erővel hangsúlyozott fideszes összeesküvés-elméletet, miszerint a kormányfő, vagy a kormány közvetlen utasítására a Magyar Köztársaság rendőrsége előre megfontolt szándékkal vezette rá a békés tüntetőkre a randalírozókat”.
Az ülésen jelen lévő Demeter Ervin és Ékes Ilona nem akart reagálni az elhangzottakra.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
