Az Agerpres hírügynökség szerint Basescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány egy jászvásári (Iasi) rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa "második román államként" emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket. Hozzátette: Ukrajnában - a volt Jugoszláviához hasonlóan - a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra. "Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak egyes politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik" - mutatott rá Basescu.

A román elnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-éig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Moldova orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területén, vagy a gagauzok (egy török nyelvjárást beszélő ortodox népesség) lakta déli térségében instabillá válik a helyzet. A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával.

A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm kormányzója egy interjúban azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként "eltűnt" a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Formuzal arra utalt, hogy az Erdély és a román királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek.